Egészen szürreális interjút jelentetett meg a HVG csütörtök reggel, amely émelyítően hosszan próbált utánajárni, hogy lehet ennyire jó Magyar Péter. A Hamvay Péter által jegyzett beszélgetés elején szóba került a Menczer Tamással folytatott csörtéje, a kritikus újságíró azt kérdezte Magyar Pétertől:
Ki jött ki jobban Menczer támadásából, ön vagy ő?
Erre a merőben izzasztó kérdésre a Tisza Párt első embere izzadtságtól csepegő homlokkal csak annyit tudott válaszolni: a legrosszabbul a magyar társadalom jött ki.
Ami még ennél is fontosabb, hogy sok fideszes ismerősöm mondta, hogy „eddig és ne tovább”, ez volt az utolsó csepp a pohárban”
– reagált a kérdésre Magyar Péter.
Az interjúból többek között kiderült, hogy a politikus baloldali karrierje elején nehezen tűrte támadásokat, amiket politikai ellenfeleitől kapott, de aztán annyira ügyes lett, hogy „sikerült kettéválasztani önmagamban a magánembert és a politikust”.
Nem gondolt arra, hogy szakember segítségét vegye igénybe?”
– folytatódott az izzasztás a HVG újságírójától, ami után kiderült, Magyar Péter vélhetően egyszer majd igénybe fogja venni egy coach segítségét.
Itt azonban nem ért véget a „független sajtótermék” alákérdezése, mert többek között olyan kérdések is előkerültek, mint hogy
- „Mindazonáltal gyorsan belejött a politikusi szerepbe…”
- „Mi az, amit meg kell még tanulnia?”
- „Számít arra, hogy az a hadsereg előrukkol még valamivel a választásokig?”
- „Rossz taktikát választottak önnel szemben?”
- „Milyen a viszonya a pénzhez?”
- „A régi baráti köréből maradt valaki ön mellett?”
- „A családi hagyományok miatt lett jogász?”
- „Mit várhatnak öntől, amennyiben 2026-ban hatalomra jut?”
Az interjú legszebb momentuma minden bizonnyal egy gyerekkori történet felidézése volt, amelyben Magyar Péter elmondta, hogyan finanszírozta életét, miután 18 évesen elköltözött otthonról.
Nagyapámmal egyszer együtt mentünk egy idős hölgyismerőséhez, 8-10 éves lehettem, megdicsértem a kertben a gyönyörű apácaliliomokat – kertésznek készültem – és a kapott lekváros kenyeret. 18 éves koromban derült ki, hogy a hölgy másnap rám íratott egy kis gellérthegyi lakást”
– adta elő a tündérmesét Magyar Péter, aki szerint később ezt adta el, így tudott a Károlyi-kerthez költözni az egyetem szomszédságába.