Rekordokat dönt a ferihegyi reptér, mióta ismét magyar tulajdonban van – megkérdeztük a Budapest Airportot a tervezett fejlesztésekről

A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa.

Hosszú évek óta terítéken van egy közvetlen Budapest belvárosa és a ferihegyi reptér közötti gyorsvasútvonal fejlesztése, amely az idei évben újabb lendületet kapott azzal, hogy a Budapest Airport Zrt. június 6-i megvásárlásával újra többségi állami tulajdonba került a repülőtér. A tervek szerint 2025-ben megkezdődhet a beruházás, amely tovább erősíthetné a budapesti repülőtér státuszát a Közép-Kelet-Európai régióban. Mutatjuk, hogy áll most a közlekedésfejlesztés és miként működik a környező országok reptereinél.

Rekorderedmények: a reptéri transzfer korszerűsítése tovább javíthatna a számokon

A budapesti légikikötő jó úton halad afelé, hogy minden eddigi rekordot megdöntsön, az év első nyolc hónapjában az utasforgalom 18,6 százalékos, az áruforgalom pedig 49,7 százalékos növekedést mutat – számolt be néhány hete a Budapest Airport Zrt. Adataik szerint

A Budapest Airport Zrt. igazgatósága jelezte: az új tulajdonosok és az üzemeltető célja, hogy ezt a teljesítményt még tovább fokozzák, ennek érdekében a következő években megindulhat a reptér jelentős fejlesztése, megnyitva ezzel a még dinamikusabb növekedés előtti utat. A cél, hogy 2030-ra 20 millió, 2040-re pedig 25 millió főt érjen el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma. A fejlesztések egyik legfontosabbika éppen ezért a közlekedésfejlesztés.

Hogyan közlekednek a régió többi repteréről a közeli nagyvárosokig?

A Közép-európai régió országaiban városonként eltérően működik a repülőtéri transzferek rendszere: gyorsvasutak, autóbuszok, taxik, illetve speciális transzferszolgáltatások állnak az utazók rendelkezésre.

Ilyennel közlekednek Bécsben, ahol a City Airport Train gyorsvasúti transzfer köti össze Bécs központját és a repülőteret, amellyel nagyjából 16 perc alatt lehet elérni a repülőteret. Hasonlóképpen működik a reptéri transzfer Varsóban, ahol a Szybka Kolej Miejska biztosít közvetlen vasúti összeköttetést a repülőtér és a belváros között.

Bukarest repülőtéri transzferei több lehetőséget is kínálnak, de jelenleg nincsen gyorsvasút a Henri Coandă Nemzetközi Repülőtér (Otopeni) és a városközpont között. Működik viszont egy vasútvonal 2020 óta, amely közvetlen összeköttetést biztosít a repülőtér és Bukarest északi pályaudvara (Gara de Nord) között. Ez ugyan nem gyorsvasút, de hatékony és kedvelt lehetőség a városba való bejutáshoz: a vonatok óránként indulnak és körülbelül 20-25 percet vesz igénybe az utazás.

Bukarest tervez egy közvetlen metróvonalat, az M6-ost, amely a repülőteret fogja összekötni a városközponttal. A metró építési munkálatai a hírek szerint már elkezdődtek, de a befejezés időpontja még kérdéses.

Ahol még nincsen vasúti összeköttetés

Prágában, a budapestihez hasonlóan, a reptéri gyorsvasút projektje már évtizedek óta napirenden van, az utóbbi években történt is némi előrelépés. 

A munkálatok megkezdését viszont elhalasztották, ezért a prágai közlekedési vállalat úgy döntött, hogy csuklós trolibuszokkal váltja ki a jelenlegi a 119-es autóbuszokat a reptéri gyorsvasút megépítéséig, a repülőtér és a Nádraží Veleslavín metróállomás között.

Hol tart a tervezett budapesti reptéri gyorsvasútfejlesztés?

Budapesten igaz hosszú évek óta tervben van, de a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a városközpont között jelenleg nincsen közvetlen gyorsvasút, itt egy közvetlen járat a 100E jelzésű expressz busz közlekedik. A budapesti reptéri gyorsvasút fejlesztése, a ferihegyi reptérre vezető gyorsforgalmi út teljes felújításával együtt idén került újra fókuszba, a Budapest Airport megvásárlásával, de a megvalósítás időpontja továbbra is bizonytalan.

A kormány az utóbbi időben már többször megerősítette a szándékot a reptéri gyorsvasút projekt végrehajtására, de még nem született döntés arról, hogy melyik útvonalon és megoldással építik meg. 

A legutóbbi információ szerint – amely az augusztus 22-i kormányinfón elhangzott – még az idén megszülethet a döntés és várhatóan 2025-ben meg is kezdődhet a beruházás.

A Budapest Airport üdvözli a fejlesztést

A Budapest Airport lapunknak elárulta: repülőtér-üzemeltetőként üdvözöli a kezdeményezést és nyitott arra, hogy szakértelmükkel, illetve a rendelkezésükre álló erőforrásokkal támogassák azok előkészítését és jövőbeli megvalósítását.

Mint jelezték: ezek a projektek kulcsfontosságúak az utaselégedettség, a cargo összeköttetés és a fenntarthatóság szempontjából is. A közlekedési infrastruktúra fejlesztések emellett lehetővé teszik a repülőterek mélyebb beilleszkedését a nemzeti közlekedési hálózatokba és így vonzóbbá teszik a repülőtér használatát – hangsúlyozták.

Nyitókép: reptéri látkép (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)