A ferihegyi reptér nagyszabású fejlesztésével párhuzamosan 2025-ben megkezdődhet a gyorsvasút-beruházás is, amelynek köszönhetően a légi kikötő elérheti az évi 20 milliós utasforgalmat az évtized végére.
A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa.
Hosszú évek óta terítéken van egy közvetlen Budapest belvárosa és a ferihegyi reptér közötti gyorsvasútvonal fejlesztése, amely az idei évben újabb lendületet kapott azzal, hogy a Budapest Airport Zrt. június 6-i megvásárlásával újra többségi állami tulajdonba került a repülőtér. A tervek szerint 2025-ben megkezdődhet a beruházás, amely tovább erősíthetné a budapesti repülőtér státuszát a Közép-Kelet-Európai régióban. Mutatjuk, hogy áll most a közlekedésfejlesztés és miként működik a környező országok reptereinél.
A budapesti légikikötő jó úton halad afelé, hogy minden eddigi rekordot megdöntsön, az év első nyolc hónapjában az utasforgalom 18,6 százalékos, az áruforgalom pedig 49,7 százalékos növekedést mutat – számolt be néhány hete a Budapest Airport Zrt. Adataik szerint
2024 első nyolc hónapjában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma elérte a 11,4 millió főt, amely 18,6 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos periódusában látott eredményt. A reptér áruforgalma még ennél is nagyobb ütemben, 49,7 százalékkal nőtt, ami így meghaladta a 184 ezer tonnát – tájékoztattak.
A Budapest Airport Zrt. igazgatósága jelezte: az új tulajdonosok és az üzemeltető célja, hogy ezt a teljesítményt még tovább fokozzák, ennek érdekében a következő években megindulhat a reptér jelentős fejlesztése, megnyitva ezzel a még dinamikusabb növekedés előtti utat. A cél, hogy 2030-ra 20 millió, 2040-re pedig 25 millió főt érjen el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma. A fejlesztések egyik legfontosabbika éppen ezért a közlekedésfejlesztés.
A Közép-európai régió országaiban városonként eltérően működik a repülőtéri transzferek rendszere: gyorsvasutak, autóbuszok, taxik, illetve speciális transzferszolgáltatások állnak az utazók rendelkezésre.
Néhány közép-európai nagyváros rendelkezik közvetlen vasúti összeköttetéssel a belváros és a repülőtér között. Ezek a vasúti rendszerek általában gyorsak és kényelmesek, és kifejezetten arra vannak tervezve, hogy a repülőtér és a város központja között közlekedjenek.
Ilyennel közlekednek Bécsben, ahol a City Airport Train gyorsvasúti transzfer köti össze Bécs központját és a repülőteret, amellyel nagyjából 16 perc alatt lehet elérni a repülőteret. Hasonlóképpen működik a reptéri transzfer Varsóban, ahol a Szybka Kolej Miejska biztosít közvetlen vasúti összeköttetést a repülőtér és a belváros között.
Bukarest repülőtéri transzferei több lehetőséget is kínálnak, de jelenleg nincsen gyorsvasút a Henri Coandă Nemzetközi Repülőtér (Otopeni) és a városközpont között. Működik viszont egy vasútvonal 2020 óta, amely közvetlen összeköttetést biztosít a repülőtér és Bukarest északi pályaudvara (Gara de Nord) között. Ez ugyan nem gyorsvasút, de hatékony és kedvelt lehetőség a városba való bejutáshoz: a vonatok óránként indulnak és körülbelül 20-25 percet vesz igénybe az utazás.
Bukarest tervez egy közvetlen metróvonalat, az M6-ost, amely a repülőteret fogja összekötni a városközponttal. A metró építési munkálatai a hírek szerint már elkezdődtek, de a befejezés időpontja még kérdéses.
Prágában, a budapestihez hasonlóan, a reptéri gyorsvasút projektje már évtizedek óta napirenden van, az utóbbi években történt is némi előrelépés.
Kiírták a pályázatot a Prága és Kladno közötti vasútvonal modernizálására, amelynek célja a Václav Havel Repülőtér közvetlen vasúti elérhetőségének biztosítása lenne.
A munkálatok megkezdését viszont elhalasztották, ezért a prágai közlekedési vállalat úgy döntött, hogy csuklós trolibuszokkal váltja ki a jelenlegi a 119-es autóbuszokat a reptéri gyorsvasút megépítéséig, a repülőtér és a Nádraží Veleslavín metróállomás között.
Budapesten igaz hosszú évek óta tervben van, de a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a városközpont között jelenleg nincsen közvetlen gyorsvasút, itt egy közvetlen járat a 100E jelzésű expressz busz közlekedik. A budapesti reptéri gyorsvasút fejlesztése, a ferihegyi reptérre vezető gyorsforgalmi út teljes felújításával együtt idén került újra fókuszba, a Budapest Airport megvásárlásával, de a megvalósítás időpontja továbbra is bizonytalan.
A kormány az utóbbi időben már többször megerősítette a szándékot a reptéri gyorsvasút projekt végrehajtására, de még nem született döntés arról, hogy melyik útvonalon és megoldással építik meg.
Két lehetőség merült fel: az egyik egy közvetlen célvasút a Nyugati pályaudvar és Ferihegy között, amely négy-öt éves tervezési és kivitelezési időt igényelne. A másik lehetőség a meglévő vasúti hálózat bővítése lenne, amely gyorsabb kivitelezést igényelne, igaz a vonatok lassabban közlekednének.
A legutóbbi információ szerint – amely az augusztus 22-i kormányinfón elhangzott – még az idén megszülethet a döntés és várhatóan 2025-ben meg is kezdődhet a beruházás.
A Budapest Airport lapunknak elárulta: repülőtér-üzemeltetőként üdvözöli a kezdeményezést és nyitott arra, hogy szakértelmükkel, illetve a rendelkezésükre álló erőforrásokkal támogassák azok előkészítését és jövőbeli megvalósítását.
Mint jelezték: ezek a projektek kulcsfontosságúak az utaselégedettség, a cargo összeköttetés és a fenntarthatóság szempontjából is. A közlekedési infrastruktúra fejlesztések emellett lehetővé teszik a repülőterek mélyebb beilleszkedését a nemzeti közlekedési hálózatokba és így vonzóbbá teszik a repülőtér használatát – hangsúlyozták.
Nyitókép: reptéri látkép (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Európa több nagy repülőterén jelentős fennakadásokkal kell szembenézni a hétvégén egy kibertámadás miatt, amely a Collins Aerospace által fejlesztett MUSE szoftvert érte. A rendszer az utasfelvétel és a csomagkezelés működését segíti, a támadás miatti meghibásodása pedig több ezer utast érintett.
Nyilván egy milánói katolikus iskola fehér tanulója a tettes, vagy egy izlandi bálnavadász. Erre tessék!
A honvédelmi tárca közleményéből kiderült, hogy a reptérről eltulajdonított MIG-29-es alkatrészek használhatatlanok, piaci értékük nincsen.
Együttműködést kötött a reptér a Waberer's International Nyrt-vel a hazai légiáru-szállítás fejlesztésére.
Tavaly óta egyik beruházás éri a másikat Ferihegyen és környékén. Sőt, rekordokban sincs hiány.
Tűz okozott fennakadást Milánó legnagyobb repülőterén, a Malpensán, amely ideiglenesen bezárt, de a friss jelentések szerint újraindult a forgalom.
Boris Pistorius az európai polgárokra tolná a háború következményeit.
Igazi demokrata, nem?
