Az íratlan szabályok szerint a politikai kinevezetteknek le kell mondaniuk, amikor új elnök lép hivatalba.
Nyitókép: Arpad Kurucz / ANADOLU / Anadolu via AFP
Hamarosan távozhat David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, ugyanis az íratlan szabályok szerint a politikai kinevezetteknek le kell mondaniuk, amikor új elnök lép hivatalba. Magyarics Tamás, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa a Magyar Nemzetnek elmondta:
Pressmannek január 20-ig be kell adnia lemondását.
Az új nagykövet kinevezése azonban hosszadalmas folyamat, és akár hónapokig is eltarthat, míg Donald Trump kijelöli utódját. A professzor kifejtette, hogy a kinevezési eljárás több lépcsős. Az elnök először javaslatot tesz egy nagykövet személyére, akit meghallgat a szenátus külügyi bizottsága, majd a szenátus szavaz róla. Az USA általában először a nagyobb jelentőségű nagykövetségekre – mint Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság vagy Franciaország – nevez ki nagykövetet.
Az is elképzelhető, hogy 2025 nyarán vagy végén derül majd ki, hogy ki lesz a következő nagykövet
– mondta Magyarics.
Amíg az új nagykövet megérkezik, a budapesti nagykövetséget egy ügyvivő vezeti. Az ügyvivő mindig a jelenlegi nagykövethelyettes, aki karrierdiplomata, ezért nem kell lemondania. Magyarics Tamás arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon az utolsó karrierdiplomata nagykövet Charles Thomas volt a kilencvenes évek elején, azóta politikai kinevezettek töltötték be a posztot.
A Magyar Nemzet megkereste az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, hogy megtudja, Pressman mikor távozik hivatalából. Hétfő estig azonban nem érkezett válasz. Pressman 2022-ben érkezett Magyarországra, és tevékenysége során gyakran próbált nyomást gyakorolni a magyar belpolitikai szereplőkre. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Pressman inkább „ellenzéki, liberális politikai küldetésként” kezelte a munkáját, ellentétben Trump korábbi nagykövetével, aki a kétoldalú kapcsolatok javítására törekedett.
David Pressman előtt David B. Cornstein volt az amerikai nagykövet Budapesten, akit Donald Trump nevezett ki. Cornstein 2018-ban kezdte meg munkáját, de 2020-ban lemondott, hogy támogassa Trump újraválasztási kampányát – bár a nagykövetség ezt cáfolta, hangsúlyozva, hogy Cornstein teljes mértékben elkötelezett volt a magyar-amerikai kapcsolatok erősítése mellett. Cornstein előtt Colleen Bell töltötte be a nagyköveti posztot, akit Barack Obama nevezett ki. Bell 2015-től 2017-ig volt nagykövet, majd Trump elnökségének kezdetén távozott, megköszönve a magyarok kedvességét és barátságát.
A nagykövetség korábbi ügyvivője, André Goodfriend, a kitiltási botrány során vált ismertté, amikor hat magyar köztisztviselő beutazását megtagadták az Egyesült Államokba. Goodfriend gyakran a közösségi médián kommunikált, például Szent István intelmeit idézve reagált Orbán Viktor bevándorlásellenes kijelentéseire. Goodfriend előtt Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt a nagykövet, aki Hillary Clinton támogatásával került a posztra.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldali politikusok gyakran keverednek botrányba sértő kijelentéseikkel, legutóbb a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter váltott ki közfelháborodást a saját szavazói megalázásával.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Jól látszik: az elnök rendet akar.
Az amerikai társadalomnál kezd betelni a pohár.
Charlie Sheen szerint szürreális, ami a konzervatív véleményvezérrel történt.
A királyi család a brit uralkodóházhoz méltó külsőségekkel üdvözölte az amerikai elnököt.
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
