Az íratlan szabályok szerint a politikai kinevezetteknek le kell mondaniuk, amikor új elnök lép hivatalba.
Nyitókép: Arpad Kurucz / ANADOLU / Anadolu via AFP
Hamarosan távozhat David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, ugyanis az íratlan szabályok szerint a politikai kinevezetteknek le kell mondaniuk, amikor új elnök lép hivatalba. Magyarics Tamás, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa a Magyar Nemzetnek elmondta:
Pressmannek január 20-ig be kell adnia lemondását.
Az új nagykövet kinevezése azonban hosszadalmas folyamat, és akár hónapokig is eltarthat, míg Donald Trump kijelöli utódját. A professzor kifejtette, hogy a kinevezési eljárás több lépcsős. Az elnök először javaslatot tesz egy nagykövet személyére, akit meghallgat a szenátus külügyi bizottsága, majd a szenátus szavaz róla. Az USA általában először a nagyobb jelentőségű nagykövetségekre – mint Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság vagy Franciaország – nevez ki nagykövetet.
Az is elképzelhető, hogy 2025 nyarán vagy végén derül majd ki, hogy ki lesz a következő nagykövet
– mondta Magyarics.
Amíg az új nagykövet megérkezik, a budapesti nagykövetséget egy ügyvivő vezeti. Az ügyvivő mindig a jelenlegi nagykövethelyettes, aki karrierdiplomata, ezért nem kell lemondania. Magyarics Tamás arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon az utolsó karrierdiplomata nagykövet Charles Thomas volt a kilencvenes évek elején, azóta politikai kinevezettek töltötték be a posztot.
A Magyar Nemzet megkereste az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, hogy megtudja, Pressman mikor távozik hivatalából. Hétfő estig azonban nem érkezett válasz. Pressman 2022-ben érkezett Magyarországra, és tevékenysége során gyakran próbált nyomást gyakorolni a magyar belpolitikai szereplőkre. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Pressman inkább „ellenzéki, liberális politikai küldetésként” kezelte a munkáját, ellentétben Trump korábbi nagykövetével, aki a kétoldalú kapcsolatok javítására törekedett.
David Pressman előtt David B. Cornstein volt az amerikai nagykövet Budapesten, akit Donald Trump nevezett ki. Cornstein 2018-ban kezdte meg munkáját, de 2020-ban lemondott, hogy támogassa Trump újraválasztási kampányát – bár a nagykövetség ezt cáfolta, hangsúlyozva, hogy Cornstein teljes mértékben elkötelezett volt a magyar-amerikai kapcsolatok erősítése mellett. Cornstein előtt Colleen Bell töltötte be a nagyköveti posztot, akit Barack Obama nevezett ki. Bell 2015-től 2017-ig volt nagykövet, majd Trump elnökségének kezdetén távozott, megköszönve a magyarok kedvességét és barátságát.
A nagykövetség korábbi ügyvivője, André Goodfriend, a kitiltási botrány során vált ismertté, amikor hat magyar köztisztviselő beutazását megtagadták az Egyesült Államokba. Goodfriend gyakran a közösségi médián kommunikált, például Szent István intelmeit idézve reagált Orbán Viktor bevándorlásellenes kijelentéseire. Goodfriend előtt Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt a nagykövet, aki Hillary Clinton támogatásával került a posztra.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldali politikusok gyakran keverednek botrányba sértő kijelentéseikkel, legutóbb a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter váltott ki közfelháborodást a saját szavazói megalázásával.
A folyamat azonban már a kezdeteknél akadályokba ütközik: Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök hivatala közölte, hogy a Hamasz által javasolt módosítások „elfogadhatatlanok Izrael számára”.
Az évszázad politikai botránya az, ami 2021 és 2024 januárja között lejátszódott a Fehér Házban.
Persze ideje volt már ennek, de arra talán senki nem számított, hogy a brit–francia–német tandem egyszerre veszíti el a kezdeményezést Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ugrósdy Márton írása.
Amerika egyre hangosabban kérdőjelezi meg saját szövetségi kötelezettségeit – Mike Lee republikánus szenátor friss törvényjavaslata egyenesen a NATO-ból való kilépésre szólít fel. A „Not A Trusted Organization Act” nem csupán politikai provokáció, hanem világos jele annak, hogy az amerikai külpolitikai gondolkodásban mély törésvonalak húzódnak.
Donald Trump előbb Putyinnal egyeztetett, majd Zelenszkijjel. Az ukrán elnökkel már közös légvédelmi és fegyvergyártási tervekről is szó esett – közben Moszkva tovább zárkózik.
A publicista is reagált a Mandiner Orbán Viktorral készített interjújára.
Soha életemben egyetlen interjút sem diktáltak le nekem.
