Így néz ki Magyarországon a baloldali egyetemi cancel culture

Nyitókép: Mandiner archív

„Erkölcsi összeférhetetlenség” miatt ketten nemmel szavaztak, egy személy pedig tartózkodott az ELTE doktori tanácsának tagjai közül, amikor Orbán Balázs doktori eljárás megindítására irányuló kérelméről szavaztak. 

Márpedig ez igen ritka, az idei 21 fokozatszerzésre irányuló határozatból kizárólag Orbán Balázsnál merült fel, hogy nem egyhangúan támogatták a doktori eljárás megindítását.

Az egyébként jellemzően egyetemi belügyről két forrásból is értesülhetett a nagyközönség:

Ami a tényeket illeti: Orbán Balázs még politikai pályafutása előtt kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE-n – egyébként summa cum laude itt is diplomázott 2009-ben –,

A problémás disszertációkat jellemzően ezen a szinten szokták kirostálni; doktori iskolája válogatja, de ahol problémát látnak a dolgozatban, azt általában itt szokták jelezni. 

Mindezt egyébként úgy, hogy információink szerint a doktori iskola egyébként kiemelt figyelmet fordított arra, hogy minden téren elkerülje az összeférhetetlenséget, a bíráló bizottság névsorát böngészve pedig még Unger Anna, a Partizánnál és a Szabad Európa Rádiónál is szakértőként megjelenő politológus neve is szemet szúrhat – vagyis Orbán Balázs munkahelyi vitájának bírálói nehezen lennének pozitív elfogultsággal vádolhatóak. 

Ezután következett az említett doktori tanácsi határozat. Ez a lépés ilyenkor általában merőben formális, adminisztratív, mint arról a 444 forrásai beszámoltak, ezért furcsa, hogy itt nem egyhangú volt a döntés, hanem kettő nemleges szavazat és egy tartózkodás volt. A 444-nek erre – mármint a doktori tanács nem egyhangú döntésére – egy jóindulatú olvasója hívta fel a figyelmét. Zárójel: akinek minden bizonnyal semmi köze ahhoz a három anonim forráshoz, aki mindezt megerősítette a lapnak, és akiknek szintén bizonyosan semmi köze ahhoz a két személyhez, akik nem támogatták a politikus doktori eljárás megindítására irányuló kérelmét.

A lapnak a három forrás konkrétan megerősítette, hogy „a dolgozat szakmai szempontok alapján rendben volt”, szerintük „elvi problémák merültek fel”. Mégpedig az, hogy „a nemmel szavazók erkölcsi összeférhetetlenség miatt döntöttek így”. Szerintük ugyanis

Vagyis teljesen függetlenül attól, hogy a dolgozat egyébként kifogástalan volt, arra hivatkozva, hogy szerintük nem tudják azt objektíven megítélni, inkább tettek egy jelzésértékű kísérletet annak elkaszálására.

Noha, mint mondták a 444-nek „jogszabályellenes lenne erkölcsi okokra hivatkozni”. Emellett sajnálkoztak egy sort azon, hogy „jogszabályilag nem tehették meg, hogy a kérelmet elutasítsák, mert amikor Orbán Balázst felvették a doktori képzésbe, vállalták, hogy végigviszik a folyamatot”.

Illetve kifejtették: „Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely ezt az összeférhetetlenséget kezelni tudná.”

Egyébként hozzátehetjük: az, hogy aktív politikusok, vagy politikai szereplők doktori fokozatot szereznek, illetve tudományos kutatói vagy oktatói tevékenységet végeznek, egyáltalán nem szokatlan sem jobb-, sem baloldalon. Utóbbiak közül például az LMP-alapító, később párbeszédes Tordai Bence politikusi pályafutásával párhuzamosan nyolc esztendeig volt a Budapesti Kommunikációs Főiskola adjunktusa; a szocialista Vastagh Pál az ELTE-n és az ÁVF-en is oktatott, ráadásul gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tanácsadóként, illetve utóbbi intézménynek főigazgatója is volt egy ideig.

Ebben olyasmiket ír, miszerint

vagy hogy

Illetve számon kéri a kollégáit olyanformán, hogy „miféle jogászi szakmai ethosz ez, miféle állampolgári tartás? Miért a legsötétebb múltat mutatjuk példként a jövő értelmiségének? Miért hányjuk arcon magunkat?”.

Noha szerinte ezt kellett volna tenni: „a jogi kar, ahol elvileg jogállamiság, emberi jogok, hatalommegosztás is szóba kerül, egy Orbán Balázsnak nem mondja azt, hogy menjél te az NKE-re.” Végül közli:

Vagyis politikai okokból a lehető legjobb lenne valakit eltörölni a cancel culture nyugaton jellemző hagyománya szerint, mert ő és egy szűkebb kör ezt így indokoltnak tartja, hogy minden lehetséges eszközzel le kell sújtani egy általa nem kedvelt politikai szereplőre, félresöpörve minden szakmai és jogszabályi érvet.

Mindezt egyébként azon az egyetemen, amelynek rektori köszöntőjében egyébként az áll, hogy azt „a tudományosság, a magas színvonal iránti feltétlen elkötelezettség” fogja össze sokszínűségében. Illetve, hogy az ELTE-nek „a kompromisszumok nélküli tudományos kiválóságot kell képviselnie, amely adott esetben kényszerűen akár csak a legszűkebb szakmai közösséget tarthatja szem előtt”. S nem mellesleg ahol olyan tantárgyak szerepelnek a curriculumban, mint „Egyenlő bánásmód és antidiszkrimináció”.

S mindezt az összeférhetetlenség-érvelést attól a Polyák Gábortól láthatjuk, aki a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjeként a 2022-es ellenzéki kormányprogramot segített összeállítani, s aki ekkor minderről azt mondta a Telexnek: „érzése szerint a civil tevékenységével nem fér össze az, hogy mostantól egy politikai oldal közös véleményét kell képviselnie, az akadémiai tevékenységgel azonban igen”.

***

Az egyetem időközben elhatárolódó közleményt is kiadott, amelyben azt írták, „elhatárolódnak minden olyan megnyilvánulástól, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti, vagy politikai alapon kérdőjelezi meg bárki jogát ahhoz, hogy egyetemünkön tanulhasson vagy kutathasson. A kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE”.