Higgadtan az Európai Politikai Közösség budapesti találkozójáról

Nyitókép: Vivien Cher Benko

„A keleti és déli világnak is megvan a maga egyeztető fóruma, a BRICS. Az együttműködési szervezet neve a tagállamok angol nevének kezdőbetűiből álló mozaikszó: Brasil, Russia, India, China, South-Africa. A BRICS legutóbbi csúcstalálkozóját mindössze két hete, október 22. és 24. között az oroszországi (tatárföldi) Kazanyban tartották. 

Itt sem voltak kevesen: több mint 30 ország képviseltette magát. Úgymint Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Indonézia, Vietnam, de a legmagasabb szinten vettek részt Ázsiából (Egyesült Arab Emírségek, Irán, Kazahsztán, Palesztina, Szaúd-Arábia), Afrikából (például Egyiptom, Etiópia, Kongó, Mauritánia) és Latin-Amerikából (például Bolívia, Nicaragua, Venezuela) is. Hat nemzetközi szervezet is jelen volt, köztük az ENSZ-főtitkár. A BRICS célja – az EPK-hoz hasonlóan – a részt vevő államok közötti párbeszéd és az együttműködés elősegítése. A kazanyi csúcson egyértelműen látszódott, már csak rendező országként is, hogy Oroszország nemhogy nem szigetelődött el a nemzetközi közösségen belül, hanem komoly gazdasági és potenciális pénzügyi együttműködéseket kötött.

A miheztartás végett: a BRICS-nek csak a kilenc tagországa 2024-ben a világ népességének a 45 százalékát, a világ gazdaságának a 35,6 százalékát foglalja magába. Összehasonlításképpen a G7-ek (USA, Kanada, Franciaország, Japán, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország) államai a világ népességének a 10 százalékát, míg a világ gazdaságának a 30 százalékát képviselik.

A két szerveződés, az EPK és a BRICS tartalmában és formájában is sokban különbözik egymástól, de a gazdasági semlegesség jegyében mindkettő fontos hazánk jövője szempontjából.
Miközben a világrendszer-váltás jelei egyre erősebben mutatkoznak, Magyarország mindkét oldal felé nyitva áll, és igyekszik mindkét tömbbel a pragmatikus együttműködésre. A nyugati integráció, az Európai Unió és a NATO lojális és teljes jogú tagjaként a két blokk közötti előnyös együttműködést, kereskedelmet és békét keressük.

Magyarország kormánya ezért mindent megtesz azért, hogy egyfajta találkozási pont legyen a blokkok között, ahol együtt dolgozhatnak például a német autógyárak a kínai és koreai akkumulátorgyárakkal, miközben ebből a magyarok is profitálnak. Ugyanis ez nem ideológiai, hanem gazdasági kérdés. A jövő nem a háborúé, hanem a békés együttműködésé. Mi ezért dolgozunk.”

***