A tűcsereprogramok és a drogfogyasztói helyiségek kialakítása hosszú távon fenntartják a függőség problémáját.
A fővárosi önkormányzat drogvizsgáló szobákat hozna létre Budapest-szerte – írja a Magyar Nemzet a fővárosi drogstratégiára hivatkozva, ugyanakkor hozzáteszi, a nyugati világ számos nagyvárosában negatív hatásokkal járt az ilyen „biztonságos terek” létrehozása.
A lap szerint a fővárosi drogstratégia az ártalomcsökkentésre épül, amely lehetővé teszi a drogfogyasztók számára a szerhasználat folytatását steril és biztonságos környezetben, és nem tűzi ki célul a teljes szermentességet, ami a gyakorlatban drogbelövő helyiségeket jelent.
Ezt is ajánljuk a témában
A fővárosi Fidesz-KDNP a november 27-i Fővárosi Közgyűlésen kezdeményezni fogja a jelenlegi szabályozás eltörlését, illetve társadalmi egyeztetést követően minden releváns szakmai szerv, hatóság bevonásával egy új drogellenes stratégia megalkotását.
A Magyar Nemzet kutatásokra és a szakértők véleményére támaszkodva azt állítja, a tűcsereprogramok és a drogfogyasztói helyiségek kialakításával ugyan csökkenthetők a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségügyi kockázatok, de hosszú távon fenntartják a függőség problémáját. Ezért a budapesti drogstratégia az Egészségügyi Szakmai Kollégium addiktológiai tagozata szerint
nem alkalmas arra, hogy megfékezze a kábítószer-fogyasztás és -terjesztés terjedését.
A lap emlékeztet, az utóbbi években több európai nagyvárosban jelentek meg drogbevizsgáló helyiségek. Bár a kezdeményezés támogatói ezt a modellt előremutatónak tartják, valójában komoly aggályokat vet fel. A kérdés az, hogy ezek a létesítmények valóban a problémák megoldását szolgálják, vagy inkább tovább súlyosbítják a drogfüggőséget és az ehhez kapcsolódó társadalmi problémákat.
Az ilyen biztonságos terek létrehozása sokak szerint a társadalom rossz irányú eltolódását jelzi. Azt a látszatot kelthetik, hogy a kábítószer-fogyasztás elfogadható vagy akár támogatott tevékenység. Az ilyen létesítmények üzenete nem egyértelmű: miközben a hazai jogszabályok a zéró tolerancia elvét követve tiltják a drogok birtoklását és használatát, addig a drogbevizsgáló-helyiségek látszólag biztonságos környezetet teremtenek az illegális tevékenységhez.
Ezt is ajánljuk a témában
Forgács István romaügyi szakértő vázolta a helyzetet.
A nyugati tapasztalatok alapján
a drogbevizsgáló helyiségek városközpontokban nyílnak, ahol eleve nagyobb a kábítószer-probléma.
Az Európai Unió kábítószerekkel foglalkozó ügynöksége szerint az ilyen biztonságos terek közvetlen környezete nem ritkán a bűnözés gócpontjává válik. A létesítmények környékén gyakran megemelkedik a drogfogyasztók száma, emelkedik a nyilvános droghasználat és a hulladékként eldobált, közegészségügyi problémát jelentő fecskendők mennyisége.
A biztonságos fogyasztás látszata így valójában a közbiztonság és a relatív biztonságérzet romlását eredményezi. A drogkereskedők gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez, és az ilyen létesítmények közelében kínálják az addiktív szereket.
Nyitóképünk illusztráció: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
A zéró tolerancia szemlélete ezért nem morális szigor, hanem kockázatkezelés.
A droghasználat csapdája abban rejlik, hogy a rövid távú öröm hosszú távú, mély neurológiai kötődést és függőséget hoz létre.
Mint kiderült, az egyik droghasználó már nem tart bulit, mert „kijönnek razziázni, teszem azt, és akkor most elviszik a fél népet, azért, mert magas a pulzusom!”
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közigazgatási eljárásban vizsgálja a körülményeket.
Hogyan állítható meg a gyakorlatban a határokon átívelő illegális drogkereskedelem? Többek közt erre keresték a választ az MCC rendezvényén.
Nem szakmai érvek, hanem ideológiai célok vezetik őket. Nem az emberek biztonsága fontos számukra.
Szüksége volt egy kis időre, hogy feldolgozza az örömhírt.
Pedig a célhelyen nem beszélnek angolul.
