Többszörösére emelkedtek 2010 óta a hajléktalanellátásra szánt források, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig a napokban arról tájékoztatott, a legkritikusabb, téli időszakra már felkészültek az érintett hatóságok és szervezetek. Minden feltétel adott volt tehát, hogy Szentkirályi Alexandra drasztikus javaslattal álljon elő.
Nyitóképünk illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Szentkirályi Alexandra fővárosi frakcióvezető elborzasztó videójeleneteket mutatott be a Facebook-oldalán a budapesti aluljárók állapotáról. Mint mondta, ezek elképesztően koszosak, mocskosak, veszélyesek, ezért
a Fidesz azt javasolja a Fővárosi Közgyűlésben, hogy ahol megoldható, ott zárják le az aluljárókat éjszakára. A kormánypárti politikus szerint így tisztábbak és biztonságosabbak is lennének.
„Nekünk pedig ugróiskolázni sem kellene a kétes eredetű folyadékok között” – fogalmazott.
A budapesti Fidesz frakcióvezetője nem megalapozatlanul állítja mindezt, a HírTV a minap készített egy nagyobb riportfilmet a fővárosi hajléktalanhelyzetről, az utcán élő, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekről, akiknek jelentős része éppen az aluljárókban húzza meg magát a hideg napokon.
Szentkirályi Alexandra a riportban elmondta, korábban azt javasolták a Fővárosi Közgyűlésnek, a probléma megoldását kezdjék egy komoly felméréssel, de ezt egy módosító indítvánnyal megtorpedózták.
Arra hivatkoztak, hogy van egy anyaguk, amely ugyan csak a belvárosról szól – a külvárosi helyzetet egy év múlva térképezik fel – és szemrevételezéssel állapították meg, hogy mintegy 460 hajléktalan érintet. Szentkirályi megjegyezte, minden budapesti tudja, hogy ennél sokkal súlyosabb a gond, ezért ez „egy nesze semmi, fogd meg jól javaslat”.
A riportban megszólalt Tarlós István is, aki szerint nem minden hajléktalan ártatlan abban, amilyen helyzetbe került, de a többségük igen.
A korábbi főpolgármester elmesélte, volt olyan időszak, amikor egy megyei jogú város polgármestere – nevet nem akart említeni – Budapestre küldte a saját hajléktalanjaikat.
Ráadásul voltak úgynevezett civil szervezetek, amelyek „azzal szórakoztak álságos, áldemokratikus, álfilantróp módon, hogy hecceljék ezeket az embereket”.
Ehhez
Szentkirályi hozzátette, óriási kritika érte akkoriban a Tarlós-féle hajléktalanellátás újragondolását, a rendpárti hozzáállást, miszerint segíteni kell a bajba jutottakon, azért kell végrehajtani a fejlesztéseket, de az aluljárókat vissza kell adni a budapestiek többségének, hogy rendeltetésszerűen tudják őket használni.
Tarlós szeretett volna a hajléktalanokon is segíteni, de a városban is rendet kellett teremteni, mert Budapest frekventált pontjai nem voltak alkalmasak arra, hogy a funkciójuknak megfelelően használják őket.
Szemmel látható, hogy mi történt az elmúlt öt évben ezen a területen és mi volt az azt megelőző időszakban, ezt senki nem tudja letagadni
– fogalmazott a kormánypárti politikus, hozzátéve, most az a liberális hozzáállás honosodott meg Budapesten, miszerint mindenki csináljon azt, amit akar. Egy ekkora világvárosban azonban meg kell, hogy legyenek a társadalmi együttélés szabályai.
A volt főpolgármester emlékeztett, ők javították a hajléktalanellátás feltételeit, többek között létrehoztak egy hajléktalankórházat Pintér Sándorral, ami előtte sosem volt. Ezeknek az intézkedéseknek a híre Tarlós szerint a legtöbb érintetthez el sem jutott, csak azt hallották, olvasták a liberális médiában, hogy a városvezetés milyen embertelen, antidemokratikus, rasszista és kirekesztő.
Ezek aljas propagandafogások voltak, valóságon túli történeteket gyártottak le – fogalmazott Tarlós.
A volt főpolgármester kijelentette, az első probléma akkor érte őket, amikor egy ombudsman – aki teoretikus ember volt, segédfogalma sem volt, hogy a valóságban mi a helyzet – olyanokat állított például, hogy a lelki egészséghez való joguk sérül.
Így az Alkotmánybíróságnál megtámadta a fővárosi hajléktalanrendeletet, amelynek az volt a célja, hogy az óvodák, iskolák környékét, a nagy forgalmú aluljárókat, metróállomásokat tegyék rendbe úgy, hogy az eredeti funkciójuknak megfelelően működhessenek.
Szentkirályi úgy véli,
vannak olyan emberek, akik bevallottan nem akarnak a társadalmi együttélés szabályainak megfelelni,
és ebből lehet, hogy renitens magatartás alakul ki, ami közbiztonsági szempontból is hatalmas problémát jelent. A fővárosnak most is meglenne minden eszköze, hogy ezt elkerülje, s reméli, a helyzet nem fog tovább romlani.
A kormányon az múlik, hogy a migráció kérdésében – bárhogy is zsarolgat és büntet bennünket Brüsszel – stabilan tartja magát a határozott álláspontjához – fogalmazott.
Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig arról tájékoztatott, a legkritikusabb, téli időszakra már felkészültek, minden érintett hatóság, szervezet tudja a dolgát, egyébként pedig az állam 16 milliárd forintot költ a hajléktalanellátásra, ez az összeg 2010-ben csupán 7,5 milliárd forint volt.
Akkor még nem volt tudható, hogy Karácsony és Gerendai (mindegy, hogy ki mit gondol róluk, de), két nyugodt taktikus (tehát nem olyanok, mint én) fapofával végignézi, hogy egy szelfiért cserébe a VIP-megváltó fél nap alatt 180 fokot forduljon.
Ismét meghatározó szerep juthat hazánknak Európában.
A korábbi SZDSZ-es főpolgármester még azzal is hencegett, hogy Budapest egyszer már megbuktatta az Orbán-kormányt 2002-ben.
A közúti tömegközlekedés és a tengeri kompjáratok továbbra sem működnek.
„Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” – Zbigniew Ziobro sem fogta vissza magát.
A lengyel miniszterelnök nem túl „jogállami módon” fejezte ki, hogy szívesen látná börtönben a politikai ellenlábasát.
Pokrovszknál csaknem teljesen bekerítették őket, és már a drónjaik sem segítenek, ha elfogynak az embereik.
Pontszerzéssel mutatkozott be a nyírségi kispadon Bódog Tamás.
