Többszörösére emelkedtek 2010 óta a hajléktalanellátásra szánt források, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig a napokban arról tájékoztatott, a legkritikusabb, téli időszakra már felkészültek az érintett hatóságok és szervezetek. Minden feltétel adott volt tehát, hogy Szentkirályi Alexandra drasztikus javaslattal álljon elő.
Nyitóképünk illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Szentkirályi Alexandra fővárosi frakcióvezető elborzasztó videójeleneteket mutatott be a Facebook-oldalán a budapesti aluljárók állapotáról. Mint mondta, ezek elképesztően koszosak, mocskosak, veszélyesek, ezért
a Fidesz azt javasolja a Fővárosi Közgyűlésben, hogy ahol megoldható, ott zárják le az aluljárókat éjszakára. A kormánypárti politikus szerint így tisztábbak és biztonságosabbak is lennének.
„Nekünk pedig ugróiskolázni sem kellene a kétes eredetű folyadékok között” – fogalmazott.
A budapesti Fidesz frakcióvezetője nem megalapozatlanul állítja mindezt, a HírTV a minap készített egy nagyobb riportfilmet a fővárosi hajléktalanhelyzetről, az utcán élő, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekről, akiknek jelentős része éppen az aluljárókban húzza meg magát a hideg napokon.
Szentkirályi Alexandra a riportban elmondta, korábban azt javasolták a Fővárosi Közgyűlésnek, a probléma megoldását kezdjék egy komoly felméréssel, de ezt egy módosító indítvánnyal megtorpedózták.
Arra hivatkoztak, hogy van egy anyaguk, amely ugyan csak a belvárosról szól – a külvárosi helyzetet egy év múlva térképezik fel – és szemrevételezéssel állapították meg, hogy mintegy 460 hajléktalan érintet. Szentkirályi megjegyezte, minden budapesti tudja, hogy ennél sokkal súlyosabb a gond, ezért ez „egy nesze semmi, fogd meg jól javaslat”.
A riportban megszólalt Tarlós István is, aki szerint nem minden hajléktalan ártatlan abban, amilyen helyzetbe került, de a többségük igen.
A korábbi főpolgármester elmesélte, volt olyan időszak, amikor egy megyei jogú város polgármestere – nevet nem akart említeni – Budapestre küldte a saját hajléktalanjaikat.
Ráadásul voltak úgynevezett civil szervezetek, amelyek „azzal szórakoztak álságos, áldemokratikus, álfilantróp módon, hogy hecceljék ezeket az embereket”.
Ehhez
Szentkirályi hozzátette, óriási kritika érte akkoriban a Tarlós-féle hajléktalanellátás újragondolását, a rendpárti hozzáállást, miszerint segíteni kell a bajba jutottakon, azért kell végrehajtani a fejlesztéseket, de az aluljárókat vissza kell adni a budapestiek többségének, hogy rendeltetésszerűen tudják őket használni.
Tarlós szeretett volna a hajléktalanokon is segíteni, de a városban is rendet kellett teremteni, mert Budapest frekventált pontjai nem voltak alkalmasak arra, hogy a funkciójuknak megfelelően használják őket.
Szemmel látható, hogy mi történt az elmúlt öt évben ezen a területen és mi volt az azt megelőző időszakban, ezt senki nem tudja letagadni
– fogalmazott a kormánypárti politikus, hozzátéve, most az a liberális hozzáállás honosodott meg Budapesten, miszerint mindenki csináljon azt, amit akar. Egy ekkora világvárosban azonban meg kell, hogy legyenek a társadalmi együttélés szabályai.
A volt főpolgármester emlékeztett, ők javították a hajléktalanellátás feltételeit, többek között létrehoztak egy hajléktalankórházat Pintér Sándorral, ami előtte sosem volt. Ezeknek az intézkedéseknek a híre Tarlós szerint a legtöbb érintetthez el sem jutott, csak azt hallották, olvasták a liberális médiában, hogy a városvezetés milyen embertelen, antidemokratikus, rasszista és kirekesztő.
Ezek aljas propagandafogások voltak, valóságon túli történeteket gyártottak le – fogalmazott Tarlós.
A volt főpolgármester kijelentette, az első probléma akkor érte őket, amikor egy ombudsman – aki teoretikus ember volt, segédfogalma sem volt, hogy a valóságban mi a helyzet – olyanokat állított például, hogy a lelki egészséghez való joguk sérül.
Így az Alkotmánybíróságnál megtámadta a fővárosi hajléktalanrendeletet, amelynek az volt a célja, hogy az óvodák, iskolák környékét, a nagy forgalmú aluljárókat, metróállomásokat tegyék rendbe úgy, hogy az eredeti funkciójuknak megfelelően működhessenek.
Szentkirályi úgy véli,
vannak olyan emberek, akik bevallottan nem akarnak a társadalmi együttélés szabályainak megfelelni,
és ebből lehet, hogy renitens magatartás alakul ki, ami közbiztonsági szempontból is hatalmas problémát jelent. A fővárosnak most is meglenne minden eszköze, hogy ezt elkerülje, s reméli, a helyzet nem fog tovább romlani.
A kormányon az múlik, hogy a migráció kérdésében – bárhogy is zsarolgat és büntet bennünket Brüsszel – stabilan tartja magát a határozott álláspontjához – fogalmazott.
Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig arról tájékoztatott, a legkritikusabb, téli időszakra már felkészültek, minden érintett hatóság, szervezet tudja a dolgát, egyébként pedig az állam 16 milliárd forintot költ a hajléktalanellátásra, ez az összeg 2010-ben csupán 7,5 milliárd forint volt.
Négyéves politikai játszmáktól mentes turisztikai és városfejlesztési stratégia, ennek megvalósítása emelte Prágát és Bécset arra a szintre, ahová jutottak. Interjúnk.
Az MKPK szerint kizárólag a provokáció Karácsonyék célja.
A fő irány nem változott: a családok támogatása, a gyermekvédelem és a migráció elutasítása végig fókuszban maradt.
Maradj Rómában, zabálj spagettit és küldd a szelfiket, mi pedig helyetted is megvívjuk ezt a csatát!
Sokakat hátrányosan fognak érinteni a módosítások.
Miért választják a külföldi turisták a magyar fővárost? Honnan érkeznek elsősorban? Miben kellene még erősödnie Budapestnek? Ezúttal a Magyarországra, különösen a Budapestre irányuló külföldi turizmus kerül a fókuszba: bemutatjuk az eddigi eredményeket és a lehetőségeket.
Ferenc pápa elhunyta után nagyjából két-három hét, és meglesz az új egyházfő. Mi történik addig, és kik esélyesek?
A Szentatya népszerűségét minden bizonnyal növelte, hogy határozottan kiállt a genderideológia ellen, valamint következetesen a békés megoldásokat sürgette az orosz–ukrán háborúban.
