Talán már mi sem vagyunk messze attól az állásfoglalástól, amikor a Harvardon papírzsebkendőket tettek ki a hallgatóknak, hogy belezokoghassák a Trump diadal miatti bánatukat.
Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI / Balogh Zoltán
„Ennek egyik terepe az egyetemi élet; több közeli ismerősöm számol be róla évek óta, hogy az ELTÉ-re járva nem merik nyíltan megvallani konzervatív érzületüket. Amikor a kendőzetlen, egyoldalúan balos gyűlölködés folyik tanárok és diákok részéről, csak hümmögnek. Talán már mi sem vagyunk messze attól az intézményi szintű állásfoglalástól, ami Amerikában történt az elnökválasztás után, amikor a Harvardon papírzsebkendőket tettek ki a hallgatóknak, hogy belezokoghassák a Trump diadal miatti bánatukat. Több liberális egyetemi kampuszon a gyászoló professzorok lemondták az órákat, átütemezték a vizsgákat, és megígérték a diákoknak, hogy megbocsátják nekik a rossz jegyeket. Az egyetemek pedig tejet, sütiket, rejtvényeket, legókat és más »stresszoldókat« kínáltak a diákoknak.
Én éppen a rendszerváltás környékén jártam az ELTE bölcsészkarára, és már akkor megvoltak ezek az előképek, a kommunizmusból éppen kilábaló országban, a demokratikusan megválasztott kormányra öntött gyűlölethullámokkal. »Horger Antall«, hirdette például egy molinó az MDF valamilyen oktatáspolitikai döntésére reagálva, de az legalább szellemes volt. Amikor a négyigenes népszavazást bojkottáló, de ezzel célt nem érő hétvége után Für Lajos előadására vártunk, valaki felírta a táblára: »Kis párt – kis bojkott«. Ezt hősiesen letöröltem, mert bár hónapokkal később az MDF megnyerte a választásokat és Für Lajos a katedráról a miniszteri székbe ült át, azért abban a közegben továbbra is nemzeti konzervatívnak lenni volt az »ellenzékiség«. Csakúgy, mint majdan a taxisblokádkor, amidőn egy másik tanárom, Gerő András állt büszkén a Kossuth téren a taxisok mellett.
De akkor legalább volt valami méltóságteljes és nagyszabású ebben a szembenállásban: a már említett Für Lajos és Gerő András mellett jártam Szűcs Jenőhöz, aki az évfolyamunknak tartott előadássorozata közben lett öngyilkos, vélhetően attól tartva, hogy az előző rendszerhez fűződő viszonya miatt baja eshet. A szakdolgozatomat Romsics Ignáchoz írtam, méghozzá kettőt, mert az első a numerus claususról szólt, és a következtetéseim nem tetszettek neki; de vizsgáztam annál a Kertész Istvánnál, aki Schmitt Pál ominózus doktorijának volt az opponense, és bár számtalan hiányosságot állapított meg, végül is átengedte a disszertációt, ami miatt évtizedekkel később Schmittnek le kellett mondania a köztársasági elnökségről.
És az utolsók között jártam a szocializmusból ott feledett, akkor még kötelező politikai gazdaságtan órára, történetesen ahhoz a Vilmos Józsefhez, aki a hatvanas években kirúgta az egyetemről tanársegéd édesanyámat, mivel apámat államrend elleni izgatásért börtönbe csukták.
De még Vilmossal szemben sem voltak bennem olyan vad indulatok, mint amilyenek Polyák Gábort fűtik az Orbánokkal szemben.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Polyák Gábor a Soros-pénzből működő Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjeként döntött arról, mely médiumok kapjanak pénzt a David Pressmanék által tavaly ősszel kiírt sajtófinanszírozási pályázaton. A sikeres pályázók között ott volt a 444 és a Telex kiadója is.
A magyar miniszterelnök politikai pályája ugyanis egyértelműen előrevetítette Trumpét, véli Michael O'Shea.
Thierry Breton fenyegető üzenetet küldött Alice Weidelnek és Elon Musknak is. Nem tette zsebre, amit kapott.
Természetesen a Heti hetes volt a téma.
„Bármi is lesz a végkifejlet, egy biztos: Orbán Viktor szövetségesei kerülnek kormányra Ausztriában, ők adják majd a következő kancellárt.”
„Itt a polgárok akarata számít, nem pedig egy amerikai milliárdos kiszámíthatatlan nyilatkozatai” – írta a német kancellár.
A Der Standard szerint az emberek már kimutatták, hogy elegük van.
Január 1-jétől a diákhitel mintájára elstartolt a szabad felhasználású, kamatmentes munkáshitel-program.
A publicista úgy véli, amióta a Fidesz kormányon van, Fábry egyszer sem állt ki mellettük egyetlen ügyben sem.
