Talán már mi sem vagyunk messze attól az állásfoglalástól, amikor a Harvardon papírzsebkendőket tettek ki a hallgatóknak, hogy belezokoghassák a Trump diadal miatti bánatukat.
Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI / Balogh Zoltán
„Ennek egyik terepe az egyetemi élet; több közeli ismerősöm számol be róla évek óta, hogy az ELTÉ-re járva nem merik nyíltan megvallani konzervatív érzületüket. Amikor a kendőzetlen, egyoldalúan balos gyűlölködés folyik tanárok és diákok részéről, csak hümmögnek. Talán már mi sem vagyunk messze attól az intézményi szintű állásfoglalástól, ami Amerikában történt az elnökválasztás után, amikor a Harvardon papírzsebkendőket tettek ki a hallgatóknak, hogy belezokoghassák a Trump diadal miatti bánatukat. Több liberális egyetemi kampuszon a gyászoló professzorok lemondták az órákat, átütemezték a vizsgákat, és megígérték a diákoknak, hogy megbocsátják nekik a rossz jegyeket. Az egyetemek pedig tejet, sütiket, rejtvényeket, legókat és más »stresszoldókat« kínáltak a diákoknak.
Én éppen a rendszerváltás környékén jártam az ELTE bölcsészkarára, és már akkor megvoltak ezek az előképek, a kommunizmusból éppen kilábaló országban, a demokratikusan megválasztott kormányra öntött gyűlölethullámokkal. »Horger Antall«, hirdette például egy molinó az MDF valamilyen oktatáspolitikai döntésére reagálva, de az legalább szellemes volt. Amikor a négyigenes népszavazást bojkottáló, de ezzel célt nem érő hétvége után Für Lajos előadására vártunk, valaki felírta a táblára: »Kis párt – kis bojkott«. Ezt hősiesen letöröltem, mert bár hónapokkal később az MDF megnyerte a választásokat és Für Lajos a katedráról a miniszteri székbe ült át, azért abban a közegben továbbra is nemzeti konzervatívnak lenni volt az »ellenzékiség«. Csakúgy, mint majdan a taxisblokádkor, amidőn egy másik tanárom, Gerő András állt büszkén a Kossuth téren a taxisok mellett.
De akkor legalább volt valami méltóságteljes és nagyszabású ebben a szembenállásban: a már említett Für Lajos és Gerő András mellett jártam Szűcs Jenőhöz, aki az évfolyamunknak tartott előadássorozata közben lett öngyilkos, vélhetően attól tartva, hogy az előző rendszerhez fűződő viszonya miatt baja eshet. A szakdolgozatomat Romsics Ignáchoz írtam, méghozzá kettőt, mert az első a numerus claususról szólt, és a következtetéseim nem tetszettek neki; de vizsgáztam annál a Kertész Istvánnál, aki Schmitt Pál ominózus doktorijának volt az opponense, és bár számtalan hiányosságot állapított meg, végül is átengedte a disszertációt, ami miatt évtizedekkel később Schmittnek le kellett mondania a köztársasági elnökségről.
És az utolsók között jártam a szocializmusból ott feledett, akkor még kötelező politikai gazdaságtan órára, történetesen ahhoz a Vilmos Józsefhez, aki a hatvanas években kirúgta az egyetemről tanársegéd édesanyámat, mivel apámat államrend elleni izgatásért börtönbe csukták.
De még Vilmossal szemben sem voltak bennem olyan vad indulatok, mint amilyenek Polyák Gábort fűtik az Orbánokkal szemben.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Polyák Gábor a Soros-pénzből működő Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjeként döntött arról, mely médiumok kapjanak pénzt a David Pressmanék által tavaly ősszel kiírt sajtófinanszírozási pályázaton. A sikeres pályázók között ott volt a 444 és a Telex kiadója is.
Egyébként is a Tiktok egy magánvállalkozás, azt csinál, amit akar.
Abd El Rahim Ali szerint a DK népszerűségvesztése Gyurcsány Ferenc számlájára írható.
Több száz fiatal tüntetett Bukarestben, tiltakozva az államfőválasztás első fordulójának eredménye ellen.
Erre a lépésre egyik újságíró sem volt felkészülve.
A hírügynökség szerint meglehetősen hideg tél elé nézhet az öreg kontinens.
Még Jean-Claude Juncker testületét sem, pedig ő sem volt népszerű vezető.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
