A szociáldemokrácia egyik legjelesebb hazai képviselője szeműzetésben hunyt el 1976-ban.
Nyitókép: Kéthly Anna a Keleti Pályaudvaron, a zürichi szociáldemokrata konferenciára indulva, 1947-ben. (Fotó: Fortepan / Berkó Pál)
1889 november 16-án látta meg a napvilágot a magyar szociáldemokrácia egyik legjelesebb alakja, Kéthly Anna.
A munkáscsaládba születő későbbi politikus 1917-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, de politikai pályája csak a két világháború között kezdődött el. Kéthly az 1922-es választáson az MSZDP színeiben mandátumot szerzett, és Magyarország második női képviselője lett.
A parlament tagjaként leginkább a nyomor enyhítése, az egészségügyi ellátás javítása és a nők jogainak védelme érdekében emelt szót.
Kéthly emellett élesen bírálta a zsidótörvényeket és hazánk német befolyás alá sodródását. A német megszállás után is bátor maradt és bár a németek és a nyilasok is üldözték, nem akadtak a vidéken bujkáló képviselő nyomára.
Kéthly 1945-től egészen 1948-ig a Nemzetgyűlés, majd az Országgyűlés alelnöke, egyben pártja parlamenti frakciójának a vezetője volt, ellenezve a kommunistákkal való egyesülést. A két párt 1947-es összeolvadása után kizárták. Ezek után visszavonult a közélettől, de Rákosiék bosszúja utolérte:
1950-ben letartóztatták, majd életfogytiglani börtönre ítélték.
Ügyét azonban végül felülvizsgálták, így szabadlábra kerülhetett.
Kéthly az 1956-os forradalom alatt lett újra aktív, az újjáalakult Szociáldemokrata Párt elnökévé választották, sőt a november 3-án megalakult Nagy Imre-kormányban államminiszteri posztot kapott.
A szovjet bevonulás napján Bécsben volt, és a hír hallatán úgy döntött, nem tér vissza hazájába. Később Belgiumban telepedett le, itt élt 1976-ban bekövetkezett haláláig.
Hamvait 1990. november 3-án hozták haza, és helyezték el a Rákoskeresztúri temetőben.
Kéthly születésének 135. évfordulója alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága két középiskola diákjainak részvétele mellett tartott megemlékezést a politikus szobránál V. kerületben, a Markó utca – Széchenyi rakpart sarkán.
Délelőtt a részt vevő iskolákból érkező diákok a kísérő tanáraikkal az Országház Látogatóközpont egyik termében megtekintették a Hősnők. Kéthly Anna és Slachta Margit története c. filmet. Ezt követően Szilágyi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának tudományos főmunkatársa tartott előadást arról a korszakról, amelyben a két politikus élt.
A forradalom emlékére új videóklippel jelentekezett az 56films és a Kaláka: Faludy György 1956, te csillag című versének zenés feldolgozását először rögzítették stúdióban, a személyes hangvételű klipben látható arhív felvételek nemrég kerültek elő Amerikában.
Őrizzük hát és adjuk tovább a szabadságszeretet és a magabíró Magyarország csak ránk jellemző eszméjét! Nagy Ervin írása.
Hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul, annak a dolgát már ránk bízták. Veczán Zoltán írása.
A házelnök szerint nem csak oroszok kezén szárad magyar emberek vére, hanem áttételesen nyugati politikusok kezén is.
Semmi sem lett olcsóbb.
Josep Borrell szerint eddig hasztalan könyörögtek.
Villámgyors megoldást kell találniuk a problémáikra, ha el szeretnék kerülni a kényszerű búcsút.
