Az egyre népszerűbb otthoni munkavégzés miatt előbb-utóbb új funkciót kell találni több fővárosi épületnek is, ám ez nem olyan egyszerű, mint amennyire elsőre gondolnánk.
Nyitókép: a Postabank üresen álló székháza (Forrás: Wikiépédia)
A Világgazdaság utánajárt, hogy Budapesten hol és milyen változásokat várhatunk az irodaházak környékén. A portál szerint könnyen lehet apropót találni, ha a régóta üresen árválkodó, legutóbb luxusszállodának szánt egykori Szabadság téri tévészékházra, vagy a finiselő Dürer Parkba költöző kormányzati intézmények elhagyni készült épületeire, netán városszerte alacsony kiadottsággal küzdő irodaházakra gondolunk.
A funkcióváltás nem új keletű dolog az ingatlanpiacon.
Példákért nem is kell távolabb menni a pesti Deák térnél, ahol a régi rendőrpalotából lett szálloda, az Andrássy úti Balettintézetből ugyancsak luxushotel, de több hajdani lakóház is funkciót váltott és felső-közép kategóriás hotelként, vagy belvárosi hostelként találta meg új helyét a piacon például az A&O Hostel vagy a soroksári út elején a WING által B+B hotellé alakított korábbi iroda” – mondta Hegedűs Attila, a Prophex Europe Consulting ügyvezetője a Világgazdaságnak.
A portál rámutat, az irodaházak hasznosítása aktuális és távlati kérdés mindenhol a home office és a távmunka térnyerése miatt,
„a legnehezebb kérdést éppen ezek az épületek vetik fel. Többnyire nem elég szélesek, illetve ellenpéldaként túl mélyek ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen kettéosztani egy közép folyosóval úgy, hogy minden egyes új egység elegendő természetes fényhez jusson.” Ez pedig megnehezíti, hogy szállodává vagy lakóépületté alakítsák át őket.
A cikkből kiderül: „Ha az átépítés minden részlete zöldutat kap, vagyis megvalósíthatónak bizonyul, akkor jön a másik nagy kérdés, hogy ki finanszírozza az átalakítást és amennyiben szállodai funkció a megcélzott, akkor az is, hogy ki lesz az üzemeltető. Az irodaházakban a bérlők bérleti díjat fizetnek, a szállodaiparban viszont gyakori a menedzsmentszerződés, más típusú termékről van szó.”
A konkrét példákra rátérve a Világgazdaság rámutat, a régi irodaépületek mai szemmel nagyon hatékonytalanok, az MTV egykori székháza például tele van pici szobákkal és széles folyosókkal.
„A történelmi, műemlék épületek, mint a belvárosi postapalota a Petőfi Sándor utcában, vagy a Postabank régi székháza a József nádor téren nagy fejtörést okozhat mindenkinek. Lebontani nem merik egyiket sem, hasznosítani viszont nehezen tudják, mert nem találnak megfelelő funkciót a fejlesztők” – olvasható a portál cikkében.
Márpedig a Világgazdaság szerint a jelenlegi kormányzati épületek megüresedése hamarosan fókusz témává teszi a lehetséges funkcióváltásokat a magyar ingatlanpiacon is.
A középkorban királyi vadaskert, jóval később a magyar ipar fellegvára, Budapest különös alkotóeleme: Csepel is tele van régi történetekkel. Nizalowski Attila írása.
Sebestyén Géza szerint a lakáskiadások magas száma miatt jóval kevesebb ingatlan marad a helyieknek, ami hozzájárul az árak növekedéséhez.
Maradtak a hatástanulmányok.
Az október 10-i Izrael-Franciaország mérkőzés nemcsak sportesemény volt, hanem fontos politikai üzenet is – mutat rá szombati cikkében a Boulevard Voltaire nevű francia lap.
A javaslattevők szerint „nem állampolgári jog a magántulajdonú gépjárművek ingyenes közterületi tárolása.”
Ez a magyar gazdaságra is rossz hatással van.
Pedig Zelenszkij egyre csak győzelmi ábrándokat sző.
Adva van tehát két ősi nagykultúra, a zsidóság s a perzsák, amelyek egymás kölcsönös megsemmisítésében látják a „megoldást” nemcsak önmaguk, de az egész emberiség számára.
