Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia – mutatjuk a részleteket!

Nyitókép: Shutterstock

Iszunk, dohányzunk, túlsúlyosak vagyunk, és korán halunk – siralmas a látlelet a magyarok egészségi állapotáról. Bár napjainkban minden korábban tapasztaltnál nagyobb figyelmet kap az egészséges életmód, itthon nem látszik érdemi javulás.

Márpedig ha valóban demográfiai fordulatot akarunk, akkor nemcsak a születések, hanem az egészségben leélt évek számát is növelni kellene. Ezt felismerte az egészségügyi kormányzat is, és felkérte a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületét, hogy készítsen átfogó stratégiát helyzetelemzés és a feladatok kitűzése céljából. Ádány Róza professzor, az egyesület alapító elnöke szeptemberben arról beszélt, a dokumentum foglalkozik többek között az anya- és gyermekvédelemmel, az ifjúság-egészségvédelemmel, az idősek egészségével, a prevenciós fogászati ellátással, a mozgásszervi és mentális egészséggel, a daganatos betegségekkel, valamint az alapellátás és az egészségügyi ellátás egyéb szektorainak erősítésével. „Siker csak abban az esetben remélhető, ha a társadalom különböző szektorai, a kormányzati és civil szervezetek a program mögé állnak” – hívta fel a figyelmet Ádány Róza.

Sokéves lemaradás, egészségtelen életmód

A stratégia elsőként arra mutat rá, hogy Magyarország 1981 óta a fogyó népességű országok közé tartozik, ami egyrészt a születések alacsony, másrészt a halálozások magas számára vezethető vissza. A népességfogyást más államokkal egyetemben a lakosság korstruktúrájának változása kíséri. Hazánkban a 65 éven felüliek aránya 1920-ban 5,6, 1990-ben 13, 2020-ban 19,9, 2022-ben pedig 20,3 százalék volt, és az előre­jelzések szerint 2050-re elérheti a 30 százalékot.

A születéskor várható élettartam ugyancsak régóta kedvezőtlen képet mutat: a magyarországi fér­fiak esetében 1988 és 1993 között – Európában egyedülálló módon – csökkent, s bár a nők esetében 1980, a férfiak esetében 1994 óta enyhe, de gyakorlatilag konzekvens emelkedést mutatott, mindkét nem esetében messze elmarad nemcsak a vezető országok, de a hasonló történelmi sorsú Csehország, Lengyelország és Szlovákia mutatóitól is. 2019-ig ez a mérsékelten növekvő trend folytatódott, azonban a koronavírus-járvány által okozott többlethalálozás megtörte, s 2020-ban a születéskor várható élettartam csökkent, hasonlóan az EU-tagállamok és Svájc átlagához. Ám Svájcban a mutató 2021-ben visszatért a korábbi értékre, Ausztriában pedig változatlan, hazánkban – hasonlóan például a csehországi, szlovákiai és lengyelországi számokhoz – további csökkenés volt tapasztalható. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a születéskor várható élettartam 76,5 éves értéke 2019-ről 2020-ra 75,7, 2021-re 74,5 évre esett. A születéskor várható élettartam 2021-es alakulása alapján hazánknál kedvezőtlenebb mutatói az EU-tagállamok közül csak Lettországnak, Romániának és Bulgáriának voltak; az unió átlagától való lemaradásunk 6,7 év volt.

S hogy miért halunk korábban? A stratégia szerint 2019-ben a 25–64 éves korban bekövetkezett halálesetek 33,4 százalékát a férfiak esetében a daganatos betegségek, 33 százalékát pedig a keringési rendszer betegségei okozták. Nőknél a haláloki rangsor hasonló; a daganatok miatti halálozás esetükben 46,6 százalék volt.

Az utóbbi betegségek okozta korai halálozásban nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen helyzetben vagyunk: világviszonylatban a férfiak tekintetében Mongóliát követve a második helyen állunk, az OECD-tagországok között a nőket nézve a legkedvezőtlenebbek a magyarországi mutatók. Egyébként mindkét nemnél tüdőrákban halnak meg a leggyakrabban idő előtt, amit a férfiak esetében a vastagbél­végbél daganatos betegségei, valamint az ajak, a szájüreg és a garat daganatai okozta halálozás, a nők esetében pedig az emlő és a vastagbél-végbél daganatai okozta halálozás követ. A dokumentum kitér arra is, hogy világviszonylatban hazánk a tüdőrák és a hasnyálmirigyrák okozta halálozást tekintve az első helyen áll.

A stratégia idézi a legutóbbi, 2019-ben született egészségfelmérést, amely alapján a felnőtt lakosság több mint 65,5 százaléka jónak vagy nagyon jónak minősítette egészségi állapotát. Ehhez képest a 15 éves és idősebb magyar lakosság 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt, csaknem negyede dohányzott napi rendszerességgel, ami csak minimálisan alacsonyabb a 2014-es értéknél. A tíz évvel ezelőtti felmérés eredményeihez viszonyítva nem történt változás a kontrollálatlan alkoholfogyasztás gyakoriságát tekintve, 

– a férfiak körében 10, a nők körében 1-2 százalék. A megkérdezettek mindössze 8 százalékára volt igaz, hogy a fogyasztási szokásai megfelelnek az Egészségügyi Világszervezet által az egészséges táplálkozás kapcsán meghatározott kritériumoknak. A szabadidős fizikai aktivitást tekintve 2019-ben az öt évvel korábbihoz képest egyértelműen romlott a helyzet: a 15 éves és idősebb lakosság 54 százaléka egyáltalán nem sportolt, és mindössze 23 százalék végzett legalább heti 150 perc szabadidős testmozgást – 2014-ben ezek az arányok 43, illetve 29 százalékon álltak.

Koraszületés, gyermekkori elhízás és leterhelt ellátórendszer

Az említett területeken több radikális célkitűzést meg­fogalmazott a kormány. Az anya- és gyermekvédelem terén például hangsúlyozza, hogy javítani kell a védőnői ellátáson belül a nővédelmi és várandósgondozási tevékenység minőségét, el kell érni, hogy az átlagos megjelenések száma a várandós-tanácsadáson legalább hat legyen azon várandósok esetében is, akiknél valamilyen hátráltató egészségi és/vagy szociális ok áll fenn. „A koraszülési arányszámot 8 százalék alá kell csökkenteni” – hívják fel a figyelmet, megjegyezve, az utóbbi években ez az arány változatlanul magas, 9 százalék körül mozgott. Kitértek arra is, hogy a gyermekkori túlsúly-elhízás kedvezőtlen trendjét is meg kell fordítani, és szükség lesz a mozgó szakorvosi szolgálat újraszervezésére és/vagy a gyermekkori mobil szűrővizsgálatok és prevenciós szolgáltatások humánerőforrás-hátterének megszervezésére.

Az idősekkel kapcsolatban a stratégia arra mutat rá, hogy a magyar társadalom „sikertelen” öregedése az ország egyik legjelentősebb társadalmi és gazdasági kihívása. Az öregedéssel kapcsolatos, kiemelkedően magas előfordulású krónikus megbetegedések miatt az idősödő és az idős lakosság gyakrabban veszi igénybe nemcsak az alap- és a járó­beteg-szakellátások szolgáltatásait, de a fekvőbeteg-­ellátást és a szociális intézményeket is, ami hatalmas terhet ró az egészségügyre, a szociális ellátórendszerre és a nyugdíjrendszerre. Kiemelik, az új népegészségügyi program egyik konkrét célkitűzése az időskorúak egészségfejlesztésének és közösségi ellátásának megszervezése, az ezt biztosító munkakörök és munkahelyek megteremtése, valamint az e célokhoz szükséges erőforrások megteremtése. Szükség lesz többek között az egészségfejlesztési irodák részére átfogó, az idősek egészségfejlesztésének minden részletére kiterjedő program kidolgozására az egyetemek bevonásával.

A dokumentum foglalkozik a társadalmilag veszélyeztetett csoportokkal is, és a legfontosabb célnak azt nevezi meg, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést akadályozó, elsősorban a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett személyeket érintő ellátórendszeri problémákat kell javítani. Így például szakembereket kell biztosítani a tartósan betöltetlen háziorvosi és védőnői körzetekben; egészségfejlesztési irodákat kell létrehozni minden hátrányos helyzetű járásban; maradéktalanul el kell végezni az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat; és rendszeres óvodai és iskolai egészségfejlesztési programokat kell szervezni a fizikális és mentális egészség javítására.

Jöhet az átfogó szűrőprogram

a halálozások száma pedig 31-32 ezer körül van. Az Eurostat és a Global Cancer Observatory adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül 2019-ben hazánkban volt a legmagasabb a daganatos betegségek okozta korai halálozás – olvasható egy újabb súlyos statisztika a daganatos betegségek megelőzésével foglalkozó fejezetben. Az elemzések szerint a rákos megbetegedések 42 százaléka, illetve a daganatos halálozások 45,1 százaléka tudható be többek között a kockázati tényezők valamelyikének – de még inkább kombinációjának –, úgymint aktív vagy passzív dohányzás, túlsúly-elhízás, fizikai inaktivitás, túlzott alkoholfogyasztás, elégtelen zöldség-gyümölcs fogyasztás, alacsony élelmirost-bevitel, feldolgozott húskészítmények fogyasztása.

A dokumentum megállapítja, hogy az onkológiai ellátást illetően az intézményi és személyi feltételek alapvetően megvannak, mindazonáltal folyamatos fejlesztésük szükséges az Országos Onkológiai Intézet szakmai iránymutatása alapján. A terápiás infrastruktúrával ellentétben azonban a daganatmegelőzés intézményi-személyi feltételei jelentősen elmaradnak a kívánatos szinttől, és sürgősen fejlesztésre szorulnak. A stratégia elismeri azt is, hogy nincsenek meg a fő kockázati tényezőkre fókuszáló prevenciós programok, illetve komplex egészségfejlesztési programok széles körű végrehajtásának feltételei.

A projekt érinti a szűréseket is. A vastag- és végbélrákszűrés bevezetése kapcsán tisztázni és egységesíteni kell a betegutakat, és megfelelő anyagi, tárgyi és személyi feltételeket kell teremteni nemcsak a szűrővizsgálatok elvégzéséhez, de a szűrővizsgálattal pozitívnak bizonyuló személyek diagnosztikus vizsgálataihoz, további ellátásához. Szintén szerepel a dokumentumban, hogy a vastagbélszűrést rövid időn belül valóban teljes körűvé kell tenni az érintett korcsoportban, továbbá a daganatokkal kapcsolatos szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatok mindegyikén – emlőrák, vastagbélrák, méhnyakrák – legalább 70 százalékos részvételi arányt kell elérni. Kitérnek arra is, hogy a humán papillomavírus elleni átoltottsági arány további növelése cél mind a fiatal lányok, mind a fiúk körében.

Az átfogó stratégia tehát elkészült, most a cselekvésen a sor. Takács Péter egészségügyi államtitkár a program kapcsán a Magyar Nemzetnek azt mondta, a szemléletváltás egyik első lépése, hogy el kell felejtenünk azokat a mondatokat, hogy „azért nem megyek el az orvoshoz, mert a végén még talál valamit”. Szerinte az a mítosz sem állja meg a helyét, hogy a negyven az új húsz. „Nem élhetünk úgy, hogy nem veszünk tudomást az életkorunkról vagy a testünk szükségleteiről” – fogalmazott.