Végigvettük Magyar Péter közmédiás állításait, mondanunk sem kell: semmi sem stimmelt
A statisztikai tény nem rettegő élettárs – nem hódol be, ha ráüvöltenek. Varga Mátyás Zsolt írása.
A tiszás politikus gyakorlatilag minden gazdasági állítása hamis vagy téves a Transzparens Újságírásért Alapítvány gyűjtése alapján.
Fotó: Balint Szentgallay / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Mint ismeretes, Magyar Péter október 23-án a Széna téren tartott egy beszédet – amiben sikerült (a közmédiás szerepléséhez hasonlóan) szinte kizárólag vitatható vagy egyenesen hamis állításokat megfogalmaznia Magyarország gazdasági helyzetével kapcsolatban. Most épp a Transzparens Újságírásért Alapítvány tette helyre a tiszás politikust, mivel annak az állításait az ellenzéki sajtó kritika nélkül vette át.
Ezt is ajánljuk a témában
A statisztikai tény nem rettegő élettárs – nem hódol be, ha ráüvöltenek. Varga Mátyás Zsolt írása.
Magyar Péter a beszédében kiemelte, hogy „húsz év alatt Orbán és Gyurcsány éltanulóból a legszegényebb és legkorruptabb országgá tették Magyarországot az Európai Unióban”. Ezzel szemben a Transzparens Újságírásért Alapítvány gyűjtése alapján „nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa. A sajtót is körbejáró fogyasztásösszesítésről szóló adat ugyanis megtévesztő képet mutat az ország helyzetéről. A fogyasztásösszesítés ugyanis nem veszi figyelembe az ország GDP-adatait, ahogyan a foglalkoztatottságot és a szegénységi adatokat sem. Ezért a megannyi helyen feltüntetett adat önmagában csak korlátozottan értelmezhető, és csúsztatásnak minősül az ebből való bárminemű következtetés is. A szegénység kérdése ugyanis sokkal összetettebb annál, egyetlen mutatót vizsgálva nem kaphatunk pontos és releváns információkat.” A Nemzetgazdasági Minisztérium is ezt erősítette meg: Magyarországon a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett, és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Tehát a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják, „ezért is vezethet fals információra, ha csupán a fogyasztási mutatókat vizsgáljuk egy ilyen kérdésben.”
„Ha pedig további gazdasági mutatókat is megvizsgálunk, mint például a GDP vagy az egy főre vetített GDP elmondhatjuk, hogy Magyarország egyik esetben sem sereghajtó az EU-ban” – jegyezték meg.
„A Transparency International évről évre közzéteszi a Korrupció Érzékelési Indexet, amely alapján a magyar média egyes szereplői tévesen azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország az EU legkorruptabb országa. Pedig ez a kutatás nem a korrupciót méri, hanem azt, hogy a lakosok mennyire érzik a korrupciót. A Transparency saját honlapján úgy ír az indexről:
»A Korrupció Érzékelési Index egy összetett mutató, amely különböző független és elismert intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataira épít.«”
Az alapítvány feltette a nagy kérdést: „tehát módszertanát tekintve is megkérdőjelezhető az eredmény, hiszen kik a »független és elismert intézetek«? De ha még el is fogadnánk a módszertant, az eredmény akkor sem azt mutatja meg, hogy valójában mekkora a korrupció, hanem azt, hogy a lakosok saját bevallás alapján mennyire gondolják elterjedtnek a korrupciót az adott országban.”
Magyar Péter migránsbetelepítéssel is riogatott a beszédében, szerinte ugyanis „Orbánék ázsiai migránsok tízezreit telepítik be vidéki városokba és falvakba”. A valóság itt is más: „Habár a kormány valóban megnyitotta az ajtót ázsiai munkavállalók előtt a munkaerőhiány kezelése érdekében, különösen olyan országokból, mint Vietnám, ezek a munkavállalók engedélyezett keretek között érkeznek, és gyakran vendégmunkásokként dolgoznak Magyarországon, elsősorban ipari szektorokban.
Azonban nem az történik, hogy a kormány »tízezrével« telepítene le migránsokat vidéki területeken, mint ahogyan az állítás sugallja. Az ázsiai munkások többsége átmeneti jelleggel van jelen, és az ország munkaerőpiaci igényeit szolgálja.”
A Telex azt az állítását közölte a Tisza Párt vezetőjének, amelyben azt fejti ki, hogy „stagnál a gazdaság, zuhan az ipari termelés és folyamatosan nő az államadósság”. A Transzparens Újságírásért Alapítvány gyűjtéséből viszont kiderül, hogy
2024 második negyedévében 1,3%-kal múlta felül a magyar gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi szintet.
Ezzel a magyar GDP növekedés az Eurostat adatai szerint az élmezőnybe tartozik és a 8. legjobb helyet érte el az Európai Unión belül.
Az államadósság növekedéséről szóló állítás sem felel meg teljes mértékben az igazságnak. Ugyanis 2020-ban Magyarország államadóssága 80,1%-os volt a KSH adatai szerint. 2021-re ez a szám már 76,8% volt, 2022-re 73,9%, 2023-ra pedig 73,5%, tehát az utóbbi négy teljes, befejezett évet tekintve folyamatosan csökkent Magyarország GDP arányos államadóssága.
Ezt is ajánljuk a témában
Az 56-os programok, illetve az elmúlt napok csak megerősítették, ismét kétpólusú lehet a hazai közélet. Hogy ez mennyire tartós, az még kérdéses.