Az 56-os programok, illetve az elmúlt napok csak megerősítették, ismét kétpólusú lehet a hazai közélet. Hogy ez mennyire tartós, az még kérdéses. Az viszont biztos: két világkép, illetve a nemzetközi környezethez való eltérő viszonyulás azonosítható a kormány és a kihívó kapcsán.
Nyitókép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala
Ismét kétpólusú lehet a magyar belpolitika, legalábbis ezt erősítették meg az elmúlt napok fejleményei, az 56-os rendezvények és a nyilvánosságra került különböző közvélemény-kutatások. Orbán Viktor nagy tömeg előtt, a Millenárison beszélt a nemzeti ünnepen, s
a miniszterelnök alapvetően kijelölte, illetve megerősítette a kormányzati hangsúlyokat. Ezek lényege továbbra is a három tézis: no migration, no war, no gender.
Ezt is ajánljuk a témában
„Meghajolunk az idegen akart előtt, vagy ellenállunk neki? Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra. A válaszunk legyen olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt” – fogalmazott a kormányfő. Összefoglalónk.
Ezek azok a területek, amik mentén a legnagyobb ellentétek feszülnek az uniós mainstream és a magyar kabinet között, s történnek a szuverenitásunkat e kérdéskörökben érintő próbálkozások. Az üzenet világos: „Nem ijedünk meg, ha az aktuális birodalom zsarol bennünket. Tudjuk, hogy háborúba akarnak kényszeríteni bennünket. Tudjuk, hogy ránk akarják sózni a migránsaikat. Tudjuk, hogy genderaktivisták kezére akarják adni a gyerekeinket.”
A miniszterelnöki beszéd előzményeként mindenképp ki kell emelni a soros elnökségi programunk bemutatását az Európai Parlament strasbourgi üléstermében, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke példátlan módon szállt bele a magyar kormány politikájába, párttársa, Manfred Weber néppárti frakcióvezető pedig konkrétan kijelentette: „Orbán Viktor a múlt, Magyar Péter a jövő.” Az EPP azóta a kommunikációjának részévé emelte a magyarországi kormányváltás kiharcolását, ennek egy soros elnökségi programbemutatón való bedobása azonban ugyancsak előzmények nélküli fejleménynek tekinthető. Mármint ilyet korábban ilyen alkalom keretei között nem tett még senki.
Magyar Pétert az esemény apropóján a brüsszeli szócsőnek számító, egyébként amerikai Politico is megszólaltatta – a Tisza Párt vezetőjét tehát arrafelé a következő Orbán-kihívónak szánják, a jelek szerint küldetést bíztak rá. Magyar ennek megfelelően állva tapsolta az említett ülésen újdonsült szövetségeseit.
Ilyen előzmények után különösen is erősnek hatottak Orbán Viktor szavai a Millenárison:
az egész ország láthatta, hogy a kormányoldal a magyar érdeket, a magyar szabadságot védte az Európai Unió birodalmi politikájával szemben, miközben a magyar ellenzék „felajánlotta szolgálatait a birodalomnak”.
Jobboldali nemzeti hagyomány, hogy megvédjük a családot, megvédjük a hazát, internacionalista hagyomány kiárulni a hazát és elárulni a családot – hangsúlyozta, hozzátéve, az új ellenzék ugyanazt csinálja, mint a régi, vagyis idegeneket hív a magyarok ellen segítségül, 1956-ban muszka vezetőket, ma brüsszeli vezetőket.
Magyar Péterre és pártjára utalva aláhúzta: megvan a kiszemelt bábkormány, megvan már a párt, amelyet a nyakunkba akarnak ültetni, és „megvan az emberük is rá, igazi aláíró fajta, ideális jelölt egy bábkormány élére”.
A narratíva tehát világos: nincs új a nap alatt,
talányos finanszírozással, erőteljes uniós és nemzetközi támogatással, a hazai balliberális sajtó alapvetően segítőkész közreműködésével itt van a Fidesz legújabb riválisa, aki bármit is állít, hatalomra kerülve végrehajtaná a külföldi elvárásokat,
mind a háború, mind a migráció, mind a genderügyek területén. Ezzel azonban továbbra is szemben áll a szuverenista, a függetlenség mellett az 56-os hagyományokra büszkén alapozó magyar jobboldal.
Ez tehát egy egyértelműsítő és tisztázó szónoklat volt, ami meghatározta a Fidesz pozícióját az 1956-os forradalom (Orbán lyukas zászló előtt mondta el beszédét), az orosz–ukrán háború és az új ellenzék kapcsán.
Az ellenállás kvázi szimbólumaként kapcsolódott az eseményhez az árvíz ellen védekezők meghívása és a köszöntése.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint mind létszámban, mind üzenetekben Orbán vitte a prímet a nemzeti ünnepen. Mint kifejtette, míg Orbán Viktor egy lényegre törő és tömör beszédet mondott október 23-án, addig Magyar Péter vontatott és meglehetősen szerteágazó beszédet tartott, amely alatt a helyszíni felvételek alapján is tömegesen távoztak a résztvevők. „Ez jól mutatja, hogy Magyar Péter szónoki képessége, illetve a mondanivalója még a saját híveit sem nyűgözte le, nem tudta őket huzamosabb ideig lefoglalni.”
Magyar Péter, illetve a Tisza Párt szintén a fővárosban, a Bem József téren kezdte a programot, majd a résztvevők átvonultak a Széna térre, ahol
a színpadon megjelent az egykori SZDSZ holdudvarához tartozó néhány művész,
így Jordán Tamás és Koltai Róbert is, ahogy az ellenzéki megmozdulások szinte örökös közreműködője, Nagy Ervin is nyilván szerepet kapott. Ez a kulissza mindenképp az állandó ellenzéki, alapvetően fővárosi és liberális körökkel való kapcsolódást jelzi, ahogy hónapokkal ezelőtt a Spinoza házban való „szíves látás” is.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza-vezér jobbról nem tud szavazókat nyerni, de úgy tűnik maga mellé állítgatja az egykori kommunista utódpárttal összefogott SZDSZ-es értelmiség színe-javát.
Magyar ötven percet beszélt, ám szónoklata még a 444 tudósítóját sem nyűgözte le, s legfeljebb egyetlen újdonságot tartalmazott: az ellenzéki formáció egyfajta castingot hirdetett a reménybeli kormányzati pozíciókra és a képviselőjelölti státusokra. Bárki jelentkezhet. A pártelnök emellett számos, akár százmilliárdos nagyságrendű forrást igénylő ígéretet tett, hevesen támadta a kormányt, kárhoztatta a magyarországi viszonyokat, mondván, „Orbánék megvezették, átverték a magyar embereket, korábban engem is”. Arra nem tért ki, hogy tizennégy évig valahogy elviselte ezt a „megvezetettséget”, csak az állásai elvesztését követően változott a hozzáállása.
Ez az ellentmondás azonban az elvakultabb híveit egyelőre nem zavarja. Bár a Partizán stúdiójában ülő elemzőket például sokadszorra is meggyőzte a Tisza-vezér teljesítménye,
Ruff Bálint szerint ilyenkor nem is a konkrétumokat, inkább az összképet és a hangulatot kell nézni,
ettől még kérdéses, meddig folytatódik az ellenzéki térfél letarolásával járó lendület. Ha az utcára vitt emberek mennyiségét nézzük, mindenképp látszanak a kifulladás jelei.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy fotó tanulsága szerint a nemzeti ünnepen Magyar Péter pártja pólók, és pulóverek között árusítja a lyukas, '56-os zászlót.
És itt érkeztünk el a közvélemény-kutatások kérdéséhez. Magyar már a vasárnapi élőzésében utalt a Partizán által épp október 23-án közzé tett, a 21 Kutatóközpont által készített felmérésre, ami a biztos pártválasztók körében a Tisza szűk előnyét mutatta ki. A kutatást kifejtő nyilatkozataiban Róna Dániel, a szervezet vezetője már igyekezett árnyalni a képet, hibahatárról beszélt, meg arról, hogy ilyenkor inkább a teljes népesség körét érdemes nézni, márpedig ott továbbra is a Fidesz áll az élen, hamar befutott a Publicus Intézet mérése, ami még nagyobb Tisza-előnyt mért. Pulai András kutatásai azonban kaptak némi gellert, mióta 2022 áprilisa előtt „zárult az olló”. De ezzel akkor nem volt egyedül.
Ezt is ajánljuk a témában
Érdekesség, hogy a teljes népesség körében még ebben a partizános kutatásban is a Fidesz vezet.
Kijött csütörtökön a Nézőpont Intézet is egy felméréssel, ami mindezekkel szemben egyértelmű kormánypárti fölényt mutat.
A következő parlamenti választás azonban csak másfél év múlva esedékes, így ezeket az adatokat lehetetlen ellenőrizni.
Egy biztos: a Tisza túlmérése bizonyosan politikai célokat szolgálhat. Ám azt a 21 Kutatóközpont kutatása sem állítja, hogy Magyar Péter a Fidesztől venne el szavazókat, egészen elenyésző azok aránya, akik június óta „átálltak”, míg az eddigi ellenzéket lényegében ledarálták.
Gyurcsány Ferencre és a DK megemlékezésére alig voltak kíváncsiak, pedig a bukott miniszterelnök is „ünnepelt”, mégpedig annál az ötvenhatos emlékműnél, amit kormányfőként még ő avatott fel, kordonok mögött, tömegek tiltakozásával kísérve 2006 októberében. Most arról beszélt, aki megtagadja Ukrajnától a segítséget, az maga is árulóvá válik, elárulja 1956 ügyét, és a gyilkos oldalára áll, a gyilkost mentegeti. Gyurcsány ugyanakkor a korábban erősen kritizált Magyar Péter felé nem küldött üzenetet, ami minimum felvet kérdéseket.
Érdekes körülmény, hogy a DK-vezérhez hasonlóan az immár látványosan
a Tisza Párt felé sasszézó Momentum is előrukkolt a fegyverszállítások immár nyílt szorgalmazásával, épp a nemzeti ünnep alkalmával.
A szintén láthatósági problémákkal küzdő Mi Hazánk a hegyvidéki Turul szobornál adta jelét annak, hogy ismét radikálisabb fokozatra kapcsol, a többi formáció azonban lényegében eltűnt a radarról – az LMP-nek még a parlamenti frakciója is megszűnik, miután egy tragikomikus akcióval Csárdi Antal beleszállt Ungár Péter pártelnökbe, mondván, összejátszott az önkormányzati kampányban a kormánypárttal. Csakhogy a beharangozott bizonyítékról hamar kiderült, nem is létezik. A 2022-es hatpárti összefogásból mindenesetre talán a DK lehet képes életben maradni, Gyurcsány pártja korábban volt már hasonló támogatottsági szinten – igaz, nagyjából tíz évvel ezelőtt.
Az 56-os programok, illetve az elmúlt napok nyomán kijelenthető:
a kormány egyértelműen a Tisza Pártban látja politikai ellenfelét, akinek külföldi támogatását, önállótlan jellegét fogja kihangsúlyozni a következő időszakban,
míg Magyar Péter továbbra is marad a one man show-nál (az ünnepség után az öccse csatornájának adott „exkluzív” interjút, egész pontosan a G nap utáni Simicska-éra egyik médiavezetőjének), illetve kerüli, hogy a társadalom számára fontos és releváns dilemmákban egyértelműen állást foglaljon. Így marad a lebegtetés és az ígérgetés – előbb-utóbb pedig a különböző botrányok kapcsán is mondania kell majd valamit. Márpedig a nemzetközi elvárásokhoz való viszonyulás akár meghatározó is lehet a politikai vetélkedés során, elég csak a 2022 áprilisi parlamenti voksolásra gondolni, ahol a háború, illetve a fegyverszállítások elutasítása alapvető témája volt a kampánynak, ahogy korábban az európai migrációs politika is, különösen a 2015 utáni időszakban.
Az elszólás és a fenyegetés tudvalévőleg nem ritka jelenség Cain kis csapatában. Nizalowski Attila jegyzete.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
A miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában hangsúlyozta, hogy az új otthonteremtési konstrukció családok százezrei számára nyit ki egy perspektívát, új távlatot.
Tarlós István szerint Magyar Péterék győzelme esetén ezeket nem lehetne korrigálni.
A Republikon Intézet konferenciáján a politikai elemzők véleménye alaposan megoszlott abban, hogy a mostani közvélemény-kutatási adatokból milyen következtetéseket lehet levonni.
Kiadtak viszont egy közleményt, amelyben hazugságnak nevezik az állításainkat.
Egy 16 éves fiú fegyverrel támadt iskolatársaira Coloradóban, két diák sérült meg.
Ausztria közel került a párharc megnyeréséhez.
