“Egy olyan petícióra aláírást gyűjteni - ami eleve törvénytelen - véleményem szerint komoly felelőtlenség” – üzente az egyik taxis szervezet vezetője a másiknak.
Petíciót indított a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete, amely elsőkörben adócsökkentést és létszámstopot szeretne a szakmában, mert úgy látják, egyre több a taxis az utakon, így egyre kevesebb munka jut a sofőrökre. Közlésük szerint a taxisokat képző autós iskolák folyamatosan teltházzal üzemelnek, ráadásul egyre nagyobb az érdeklődés a szakma iránt, azonban a fuvarszervezők is folyamatosan új taxisokat raknak a piacra, ami szerintük ellehetetleníti a munkájukat.
A petíció kitér az adózásra is, a szervezet petíciót ír a Pénzügyminisztériumnak is, amelyben arra kérik őket, hogy vizsgálják felül a taxisok adózási szabályozását és vezessenek be könnyítéseket, hogy fenntartható maradjon a taxizás. Azt írták, hogy a szektor nehézségekkel küzd, túlzónak tartják az adóterheket. Arra kérték a szaktárcát, hogy a taxis személyszállítási tevékenységet minősítsék tárgyi adómentes tevékenységnek, mivel ez a lépés nagyban hozzájárulna a taxisok adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentéséhez.
Úgy fogalmaztak, hogy jelenleg az alanyi adómentesség határa 12 millió forint, ha a taxis ezt a határt átlépi, a bevételét 27 százalék áfa terheli.
Tekintettel arra, hogy a hatósági árakat nem lehet áfával terhelni, javasoljuk, hogy az alanyi adómentesség határának átlépése után legfeljebb 5 százalékos áfa terhelje a taxisok bevételét”
– áll a petícióban, amely lépés szerintük biztosítaná a vállalkozások fenntarthatóságát és az igazságos adóterhelést. Javaslataik között szerepel, hogy az alanyi adómentesség kerete emelkedjen 25 millió forintra, ezt igazítsák a KATA keretének növeléséhez.
A lapunknak nyilatkozott egy taxis, aki nevét nem vállalta, de azt mondta, nem ért egyet teljesen azzal, amit a petíciót készítők állítanak. A sofőr lapunknak úgy szólt: a taxisnak általában két esetben van baja: ha sok a munka és ha kevés.
A szervezet petíciót ír a Fővárosnak is, amiben azt kérték, hogy az új városvezetés lépjen fel a drosztengedélyek jelenlegi szabályozásának felülvizsgálata érdekében, mert mint írták, jelenleg a drosztengedélyek számának szabályozása hiányos, és ez a helyzet nemcsak a taxis vállalkozók számára okoz komoly nehézségeket,
hanem az utasok biztonságát és a szolgáltatás színvonalát is negatívan befolyásolja.
Azt kérik Karácsony Gergelyéktől, hogy a drosztengedélyek számát maximalizálják 6500-ban, mert ez a korlátozás biztosítaná a tisztességes piaci versenyt és a megfelelő szolgáltatási színvonalat, miközben lehetőséget nyújtana a taxis vállalkozásoknak a fenntartható működésre.
A témával kapcsolatban megkerestük Magyarország legnagyobb taxis szervezetének vezetőjét, Metál Zoltán szerint az utóbbi száz évben minden szolgáltatási és kereskedelmi szektorban fontos szempont volt egy vállalkozás számára a piacon történő fennmaradás. Az Országos Taxis Szövetség vezetője úgy folytatta, hogy ezt mindig is a kereslet-kínálat egyensúlya szabályozta, mint mondta, a rendszerváltás után szinte minden jogosítvánnyal és bármilyen gépjárművel rendelkező munkakeresőnek a taxis hivatást ajánlották a munkaügyi hivatalokban.
Ennek persze az lett a vége hogy a 90-es évek elején kb. 20-25 ezer taxi volt Budapesten”
– jegyezte meg.
Metál Zoltán szerint mivel komoly káosz alakult ki a szabályozatlan szektorban, ezért a problémát a létszámkorlátozással próbálták egyensúlyozni, aminek csúfos vége lett, ugyanis 1992-ben az Alkotmánybíróság elutasította a taxisok számának szabályozását. Ez az állásfoglalás jelenleg is érvényben van.
Egy olyan petícióra aláírást gyűjteni – ami eleve törvénytelen – véleményem szerint komoly felelőtlenség”
– fogalmazott Metál Zoltán, majd hozzátette, 2012-ben, amikor Budapesten újra terítékre került a létszám, tarifa, taxiállomás szabályozása ismét állásfoglalást kért a rendelet előkészítését végző munkabizottság a szakminisztériumoktól, a GVH-tól, de még az Alkotmánybíróságtól is. Mint ismert, a 2013-ban megjelent fővárosi taxi rendelet jóval szigorúbb feltételeket fogalmazott meg, mint a korábbi.
Ennek hatására egy éven belül nagyjából kétezer taxis visszaadta az engedélyét”
– tette hozzá az Országos Taxis Szövetség vezetője, aki szerint ha a jövőben csökkenteni szeretné bárki is a fővárosi taxisok számát, akkor további szigorúbb szabályozást kellene javasolnia, de azzal számolnia kell, hogy ez a piacon lévő minden taxisra is vonatkozna, ami nem lenne feltétlen népszerű javaslat.
Elárulta továbbá azt is lapunk kérdésére, hogy 2019-ben több mint hétezer taxis volt az utakon, a koronavírus-járvány után több mint ötezer, jelenleg pedig nagyjából hétezer taxis végez személy-taxi szolgáltatást Budapesten,
ami megfelelő módon biztosítja a megrendelői igények színvonalas és kulturált kiszolgálását.
Frissítés
Cikkünk megjelenése után megkereste lapunkat a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete, amely levelében azt írta, hogy az OTSZ-szel szemben valójában ők képviselők a taxisok valós érdekeit „függetlenül attól, hogy nincs mögöttünk semmilyen vállalati befolyás vagy finanszírozás”. A szervezet kiemelte, hogy a taxisok többsége két alapvető kérdésben egységesen egyetért:
a létszámstop szükségességében és az adózási rendszer átalakításában. A TÉSZ több megoldási lehetőséget is felvázolt arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani a szakma helyzetén
– írták.
Levelüket azzal zárták, hogy a jelenlegi vezetőség és a szervezetük tagjai abban érdekeltek, hogy végre rend és átláthatóság legyen a taxis szakmában.
Nyitókép: Jean-Michel Delage / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A rendőrség mindenkit arra kér, hogy csak a kijelölt fürdőhelyeknél menjen a folyóba.
A déli-balatoni vonalon egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre.
Magyarországon a Pride kereskedelmi hatása jóval visszafogottabb, mint számos nyugati országban.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Karácsony Gergely főpolgármester ismét úgy döntött, több millió forint jár a fővárosi cégvezetőnek.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
Saját párttársa némította el a miniszterelnököt.
A kánikula forradalmi újításokat tartogatott a kormány szakembereinek jóvoltából.
