milyen lenne egy új ember megszületése, egy olyan új világba, ahol már nem fenntartható a társadalmi létezés, ahol a természet uralkodik.
A darab központi kérdése, hogy képes-e az ember együtt élni a természettel anélkül, hogy lerombolná mindazt, ami ennek a bolygónak a szépsége. „Az újjászületés szimbolikája áthatja a világ kultúráit, és szerintem mindenki életében elérkezik az a pillanat, amikor úgy érzi, hogy fontos változtatnia, fontos újjászületnünk, újra értelmeznünk magunkat” – vallja Vági.
Az előadás látványvilága és koreográfiája is ezt az újjászületést jeleníti meg, ahol a test és a természet organikusan kapcsolódik össze. Az előadók mozdulatai ösztönösek, mintha egy új világba ébrednének, ahol nincsenek emlékek, fájdalmak és hiedelmek, a tiszta szeretettel és bizalommal pedig harmonikus egyensúlyt teremt. „A mozdulatoknak őszintének kell lenniük, fontos, hogy belülről fakadjanak, mert szép mozdulatokat egymás után illeszteni egyszerű lenne egy ilyen csapattal, de az a legfontosabb, hogy ezek a mozdulatok közvetítsenek az előadó és a közönség között” – hangsúlyozza Vági.
Együtt alkotott csoda: A Recirquel közössége
A Recirquel társulata Vági Bence vezetésével nemcsak egy művészi közösség, hanem gyakorlatilag egy család is. „A Recirquel olyan, mint egy nagy család. Mi évi közel 130 napot utazunk a világban, együtt karácsonyozunk, együtt szilveszterezünk, és együtt ünnepeljük meg egymás születésnapját is” – mondja Vági. A közös munka során létrejövő alkotási folyamat hosszú évekig tart, és minden előadás mögött egy hatalmas stáb munkája áll. Az előadók mellett olyan alkotók vesznek részt a produkciókban, mint Szirtes Edina Mókus, aki a zenét komponálja, vagy Kasza Emese, aki a jelmezeket tervezi.