A kutatás és főleg annak időzítése egyértelműen pártpolitikai célokat szolgált az államtitkár szerint.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán
Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az Indexnek adott interjújában elmondta véleményét 1956 jelentőségéről, az Európai Unió jelenlegi működéséről az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, valamint a Partizán nevű médiumról is, amely szerinte a Tisza Párt érdekeit szolgálja ki.
Kovács Zoltán szerint az Európai Unió jelenlegi működése jelentősen eltávolodott azoktól az alapelvektől, amelyeket Magyarország a csatlakozáskor elfogadott. Kovács szeirnt a politikai és jogi konszenzus az unió alapja, azonban ez az alapelv napjainkban egyre inkább háttérbe szorul az unióban. „Bárcsak demokratikusan működne” – mondta, utalva ezzel arra, hogy az uniós döntéshozatal sok esetben nem tükrözi a tagállamok többségi akaratát. Kovács különösen éles kritikát fogalmazott meg a migrációs politika terén, ahol több ország is szemben áll az EU által preferált megoldásokkal.
Mindenki felszólalt a migrációs politika ellen Lengyelországtól Franciaországig, Görögországtól Németországig
– jegyezte meg Kovács Zoltán, majd kiemelte, hogy ezek az országok is hasonló problémákat látnak a migráció kérdésében, mint Magyarország.
Az államtitkár szerint az EU politikai szervei, mint például az Európai Bizottság, egyre nagyobb befolyást akar gyakorolni a tagállami szuverenitás felett, és ezzel együtt folyamatosan eltávolodik az unió alapértékeitől. Magyarország csatlakozáskor olyan unióhoz kívánt tartozni, ahol a nemzetállamok közötti együttműködés az egyensúly és konszenzus alapján valósul meg, de az elmúlt években szerinte az EU számos esetben átlépte ezeket a határokat.
Az unió már nem úgy működik, ahogyan azt mi elfogadtuk
– hangsúlyozta.
Az orosz-ukrán háború és 1956 párhuzama
A beszélgetés egyik fő témája az orosz–ukrán háború volt, különösen annak kapcsán, hogy Orbán Viktor a 1956-os forradalomról szóló beszédében beszélt a jelenleg a szomszédunkban zajló katonai konfliktusról is. Orbán Viktor beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az utóbbi 70 évben nem állt még ennyire közel egy újabb világháborúhoz, és hangsúlyozta, hogy a magyar nép mindig kiállt a szabadságáért, még ha szemben is állt a túlerővel.
Az ukránok valóban éppen ezt teszik. Azt viszont szeretném tisztázni, hogy párhuzamot vonni ’56 és a mostani háború között történelmi hazugság, a kettőnek ugyanis semmiféle köze nincs egymáshoz
– mondta az államtitkár.
Kovács ugyanakkor emellett kiemelte, hogy Oroszország megszegte a nemzetközi szerződéseket, amikor megtámadta Ukrajnát, és hogy ezt az agressziót elítélik. „Sem a miniszterelnök, sem az ő politikai közösségük soha nem mondott olyat, hogy az ukránoknak nincs joguk megvédeni magukat, sőt, ez kötelességük” – mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, de fontosnak tartják, hogy a konfliktus eredetével is foglalkozzanak.
Szerinte ugyanis érdemes lenne megvizsgálni, mi vezetett az orosz támadáshoz, és ebből kellene következtetéseket levonni a jövőre nézve.
Az interjúban az államtitkár végül kitért arra is, hogy a Partizán megrendelésére készült 21 Kutatóközpont felmérése egyértelmű, hogy pártpolitikai célokat szolgált, és nem is érdemes túl sok figyelmet fordítani rájuk „Nagyon szeretjük a közvélemény-kutatásnak álcázott politikai akciókat, amelyeknek nyilvánvaló politikai célkitűzései vannak” – mondta Kovács, utalva arra, hogy szerinte a felmérések politikai eszközök lehetnek.
Nyilván ön is szokta nézni, hallgatni a Partizánt, nem nehéz megállapítani, hogy nem a nemzeti szuverenitás védelméért szoktak dolgozni
– tette hozzá.
Ahogy lapunk korábban megírta, Kovács Zoltán állítását, miszerint a kutatás egybe vág a Tisza Párt érdekeivel (utalva arra, hogy pont október 23-án reggel publikálták) a Partizán egy műsorában próbálta meg cáfolni a 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel.
***
Kapcsolódó vélemény
A vontatott beszéde közben Magyar Pétert sorra otthagyták a hívei.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
A kommentelők sem értik, mi történt a kormánypárti oldalon.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Az orosz elnök fontos feladatot határozott meg az orosz hadsereg számára.
A Tisza-kormány kampányígérete volt a zöldségek és gyümölcsök áfájának 27százalékról 5 százalékra csökkentése.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
