A család támogatása és a könyvek közelsége már korán megerősítette benne, hogy az irodalom az ő útja.
„Weöres Sándor és Kányádi Sándor hatására kezdtem verseket írni”
– emlékszik vissza, és meséli, hogy már gyerekkorában bátorítást kapott. Első komoly megerősítését második osztályos korában kapta, amikor egy írónő, Marton Lili látogatott el az osztályába, és dedikálta neki a könyvét: „Annának, aki szép verseket ír.” „Ebből lehet egy pályaíve az embernek. […] Ez volt az a pillanat, amikor először éreztem, hogy nőként is lehet írni.”
A Vigasz: Egy könyv a gyászról és megújulásról
Szabó T. Anna legújabb verseskötete, a Vigasz, különösen személyes hangvételű mű, amely a gyász, az elengedés és a megújulás témáival foglalkozik. A kötet írása édesanyja elvesztése után született. „Miután elvesztettem édesanyámat, hosszú ideig nem tudtam sírni, de írni tudtam. Az írás által próbáltam megbirkózni ezzel az érzéssel” – mondja.
„Ez a legmegrendítőbb tapasztalás, végig követni, ahogy elveszti az életét az, akitől az életét kapta.”
Szabó szerint a költészet vigasz lehet az élet legnehezebb pillanataiban. „A költészetet sok mindenre szokták használni, sok mindenhez szokták hasonlítani, a vigasz látszólag elavult. Pedig nem az.” Számára a versírás terápiás jelleggel bír, és reméli, hogy olvasóinak is hasonló segítséget nyújthat.
A család és az irodalom közös útja
Szabó T. Anna férje, Dragomán György, szintén ismert író, a közös életükben az irodalom mindig is központi szerepet játszott. „A férjemmel nagyon korán találkoztunk, 15-16 éves korunkban, és azóta együtt vagyunk. Mindig is írók akartunk lenni, és egymást segítve lettünk azok” – meséli a kapcsolatukról. Számukra a közös alkotás és az egymás támogatása meghatározó szerepet játszik, hiszen mindketten megértik az alkotói folyamat kihívásait.
„Ő küzdőtársnak is nevez engem. A küzdelem nem egy kifelé való küzdelem, hanem önmagunkkal való küzdelem. El kell viselni a másik belső tipródásait, amikor elakad az írásban”
– mondja Szabó. Mindketten támogatják egymást, és közösen küzdenek az alkotói válságokkal. „Ha az egyiknek sikerül, a másik is megkönnyebbül. Ez hatalmas boldogság.”