Az Alkotmánybíróság kimondta, valóban veszélybe sodorta-e Budapest működését a szolidaritási hozzájárulás

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád

Elutasította az Alkotmánybíróság az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ellen irányuló kereseteket – olvasható a testület pénteken közzétett határozatában. Elutasították a Fővárosi Törvényszéknek azt az indítványát, amely szerint a szolidaritási hozzájárulás mértéke és a Magyar Államkincstár általi inkasszálása ellentétes a nemzetközi szerződésekkel és kifejezetten elkobzó jellegű. Az Alkotmánybíróság szerint nem lehet megállapítani, hogy Budapestet aránytalanul sújtotta volna 2013-ban a szolidaritási hozzájárulási adó és ezáltal a főváros az államkassza nettó befizetőjévé vált volna.

A testület határozata ellenére a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat győzelemként értékelte a döntést. A fővárosi önkormányzat az MTI-vel azt közölte, szerintük igazat adott az Ab a fővárosnak abban, hogy a Magyar Államkincstárnak a fővárost ügyfélként kezelő hatósági eljárásban kellett volna megállapítania az önkormányzatot érintő elvonás mértékét, amellyel szemben adott a jogorvoslat lehetősége. Kiemelték, hogy ez annak tükrében különösen fontos, hogy az Ab szerint a szolidaritási hozzájárulás összegének megállapítása során meg kellett volna vizsgálni, hogy az nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot feladatai ellátásában.

Az Alkotmánybíróság kimondta, ha az állam több hozzájárulást von el Budapesttől, mint amennyi támogatást ad, akkor az ellentétes lehet az európai Önkormányzati Chartában és az Alaptörvényben biztosított önkormányzati autonómiával. 

Szalai Piroska fővárosi önkormányzati képviselő, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának tagja friss elemzésében ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy Karácsony Gergely nem állíthatja, hogy a fővárosnak nem volt pénze egyebek mellett a lakhatási válság kezelésére, vagy a főpolgármester állítása szerint a működési költségekre sem. Szalai Piroska emlékeztetett: Tarlós István főpolgármester több mint 200 milliárd forinttal adta át a várost 2019-ben. Abból akkor közel egy évig működhetett volna, nem is beszélve arról, hogy tavaly az iparűzési adónak csak a növekménye volt 70 milliárd forint a legutóbbi, április végén elfogadott zárszámadó beszámolójuk szerint. Harmadával több adót fizettek be a fővárosi vállalkozók tavaly, mint tavalyelőtt. S ezen kívül is voltak még többletbevételei a fővárosnak, így aztán 94 milliárddal nőttek a működési bevételek, azaz azok a pénzeik is harmadával nőttek, amiket bármire lehet költeni. 

– emelte ki Szalai Piroska. A fővárosi önkormányzat 2013 nyarán indított pert a Magyar Államkincstár ellen a tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások nyújtását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás miatt. A Fővárosi Törvényszék elsőfokon, nem jogerősen a keresetet annak tartalmi vizsgálata nélkül visszautasította, arra való hivatkozással, hogy nincs hatásköre vizsgálni az Államkincstár eljárásának törvényességét.