A természetjogra fókuszáló konferenciát rendez a Mathias Corvinus Collegium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az előadók között lesz John Finnis és Christopher Tollefsen is.
Nyitókép: AFP/Laura Grier
Hogyan járul hozzá a természetjog a valódi emberi boldogulás jobb megértéséhez és a problémák megoldásához? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alkotmánypolitikai műhely és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös konferenciája szeptember 18. és 20. között.
A szervezők szerint az eseménynek két fő célja lesz:
olyan tudományos tér létrehozása, amelyben a mai társadalom néhány legfontosabb jogi és filozófiai problémáját a kortárs analitikus természetjog fényében vitatnak meg,
másrészt a párbeszéd kialakítása két egyedülálló filozófiai és kulturális miliő, a kontinentális és a szokásjog hagyománya között.
A konferencián több neves hazai és nemzetközi előadó is pódiumra lép, akár vitaindító előadásával, akár valamelyik panelbeszélgetés résztvevőjeként. A két főelőadó egyike az ausztrál John Finnis lesz, az Oxfordi Egyetem és a Notre Dame Egyetem emeritus professzora – előbbi intézményben a világ legrégebbi és legrangosabb posztgraduális ösztöndíjával, Rhodes-ösztöndíjasként doktorált, majd négy évtizeden keresztül volt előadó.
A Gray's Inn tagja, 2017-ben Erzsébet királynő tiszteletbeli tanácsadójává nevezték ki.
A másik sztárelőadó Christopher Tollefsen, a Dél-Karolinai Egyetem filozófiaprofesszora lesz, aki ösztöndíjas volt a Princetoni Egyetemen, 1997 óta oktat. Az amerikai szakértő számos elismert könyv szerzője vagy szerkesztője. Kutatásainak középpontjában az etika áll az „új” természetjogi elmélet keretein belül, amely kiterjed az alapozó etikára, a cselekvéselméletre és a gyakorlati etikára, beleértve az orvosi, valamint az élet és halál etikáját.
A MCC azt írja, az elmúlt 75 évben a kortárs analitikus természetjog-elmélet igyekezett hozzájárulni az emberi cselekvéssel és annak következményeivel, a különböző emberi javakkal és azok szerepével a döntéshozatalban, a jog tekintélyével és annak korlátaival vagy a gyakorlati döntések jogfilozófiai szerepével kapcsolatos problémák megoldásához. Az analitikus természetjogi elmélet maga is sokféle megközelítésből áll, de ezeket nem elemezték szisztematikusan a tágabb közép-kelet-európai kontextusban.
A konferencia részletes programja ide kattintva érhető el.