Összefogott az ország: mindenkit megmozgat az árvíz elleni védekezés
Átszelik az országot, hogy segíthessenek.
A 2013-as, eddigi legmagasabb vízállást ugyan nem éri el a Duna vízszintje, de a 2024-es árvíz már most több rekordot is megdöntött.
Nyitóképünkön a 2013-as árvíz. Fotó: MTI/Földi Imre
Szombaton várható a Duna tetőzése Budapesten, a folyó vízszintje várhatóan nem éri el a 2013-as rekord magas, 891 centiméteres szintet, de megközelíti. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint a fővárosban a folyó 854 centiméteren tetőzhet szombaton, de a vízszint elérheti a 876 centimétert is.
Történelminek számít tehát a 2024-es árvíz, amely az elmúlt kétszáz év második vagy harmadik legmagasabb vízállása mellett tetőzhet.
A 2013-as, 891 centis abszolút rekord után a második legmagasabb vízállást eddig 2006-ban mérték, ekkor 860 centiméteren tetőzött a legnagyobb folyónk a fővárosnál.
Az idei már biztosan történelmi árvíznek számít, mivel szeptemberben egyáltalán nem jellemző a nagy hazai folyók áradása.
A mostani, rekord közeli tetőzés pedig azért is kifejezetten extrém, mert a Duna vízszintje szeptemberben még sosem haladta meg a 800 centimétert, amely fölött már harmadfokú az árvízvédelmi készültség.
Az eddigi legnagyobb, 2013-as árhullámot szintén a jelenlegi időjárási helyzethez hasonló felállás idézte elő, vagyis az Alpokban és a Duna vízgyűjtőin szélsőségesen sok csapadék hullott. Szintén a csapadékos, mostanihoz hasonló időjárás vezetett a 2002-es, eddigi harmadik legnagyobb dunai árhullámhoz, amikor augusztusban a folyó Budapestnél 848 centiméteren tetőzött.
A 2006-os árhullám is szélsőségesnek számított, ám az áprilisi, 860 centiméteres vízállás elsősorban a gyors hóolvadás miatt alakult ki. Ebben az évben ráadásul egyszerre áradt a Duna és a Tisza, vagyis mindkét folyón a legmagasabb készültséget kellett fenntartani. Az árvízi védekezés szempontjából az egyik legnagyobb kihívást jelentő 2006-os esztendő ráadásul csak lassan vonult le, főleg a Tiszán.
A Duna vízállása ugyanakkor többször meghaladta az elmúlt kétszáz évben a 800 centiméteres szintet, ettől függetlenül ritka jelenségnek számít. A Duna 1838-ban okozta a legnagyobb katasztrófát, még a folyó szabályozása előtt. A pesti oldal jelentős része gyakorlatilag teljesen megsemmisült, mivel a magas vízállás mellett a katasztrófát súlyosbította, hogy a márciusi árvíz előtt a Duna befagyott. Így a jégtáblák feltorlódása is fokozta a pusztítást. Több ezer épület semmisült meg, a pesti oldalt gyakorlatilag teljesen újjá kellett építeni, de szintén az 1800-as években szabályozták a Dunát és a modern, összehangolt árvízi védekezés is ekkortól lett meghatározó.
A hazai folyószakaszokon a 2006-os és a 2013-as áradások már jóval kisebb károkat okoztak és nem követeltek emberéletet. Ez elsősorban a védművek jó állapotának volt köszönhető és az ekkoriban meghonosodó mobilgátaknak. A hazai árvízi védekezésben mindig kiemelt szerepe volt az összefogásnak és a vízügyi szakemberek, valamint a hivatásos szervek felkészültségének, valamint az összehangolt szakmai munkának.
Ezt is ajánljuk a témában
Átszelik az országot, hogy segíthessenek.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Osztrák Szövetségi Vasutak a közösségi oldalán számolt be az árvíz okozta károkról.
Kapcsolódó cikkek a Árvíz 2024 aktában.
200 ezer forintot kapnak a védekezésben részt vevő állami alkalmazottak, polgárőrök és önkéntes tűzoltók. Egyenként.
Egy hatalom nélküli politikus valóban csak homoklapátolásra jó ilyenkor, arra viszont vannak nála alkalmasabbak is.
Új árvízi hajósunk van. Wesselényi Miklós ezzel el is veszítette a címét, mert az átszállt Orbán Viktorra.