Összefogott az ország: mindenkit megmozgat az árvíz elleni védekezés

Átszelik az országot, hogy segíthessenek.

A 2013-as, eddigi legmagasabb vízállást ugyan nem éri el a Duna vízszintje, de a 2024-es árvíz már most több rekordot is megdöntött.
Nyitóképünkön a 2013-as árvíz. Fotó: MTI/Földi Imre
Szombaton várható a Duna tetőzése Budapesten, a folyó vízszintje várhatóan nem éri el a 2013-as rekord magas, 891 centiméteres szintet, de megközelíti. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint a fővárosban a folyó 854 centiméteren tetőzhet szombaton, de a vízszint elérheti a 876 centimétert is.
Történelminek számít tehát a 2024-es árvíz, amely az elmúlt kétszáz év második vagy harmadik legmagasabb vízállása mellett tetőzhet.
A 2013-as, 891 centis abszolút rekord után a második legmagasabb vízállást eddig 2006-ban mérték, ekkor 860 centiméteren tetőzött a legnagyobb folyónk a fővárosnál.
Az idei már biztosan történelmi árvíznek számít, mivel szeptemberben egyáltalán nem jellemző a nagy hazai folyók áradása.
A mostani, rekord közeli tetőzés pedig azért is kifejezetten extrém, mert a Duna vízszintje szeptemberben még sosem haladta meg a 800 centimétert, amely fölött már harmadfokú az árvízvédelmi készültség.
Az eddigi legnagyobb, 2013-as árhullámot szintén a jelenlegi időjárási helyzethez hasonló felállás idézte elő, vagyis az Alpokban és a Duna vízgyűjtőin szélsőségesen sok csapadék hullott. Szintén a csapadékos, mostanihoz hasonló időjárás vezetett a 2002-es, eddigi harmadik legnagyobb dunai árhullámhoz, amikor augusztusban a folyó Budapestnél 848 centiméteren tetőzött.
A 2006-os árhullám is szélsőségesnek számított, ám az áprilisi, 860 centiméteres vízállás elsősorban a gyors hóolvadás miatt alakult ki. Ebben az évben ráadásul egyszerre áradt a Duna és a Tisza, vagyis mindkét folyón a legmagasabb készültséget kellett fenntartani. Az árvízi védekezés szempontjából az egyik legnagyobb kihívást jelentő 2006-os esztendő ráadásul csak lassan vonult le, főleg a Tiszán.
A Duna vízállása ugyanakkor többször meghaladta az elmúlt kétszáz évben a 800 centiméteres szintet, ettől függetlenül ritka jelenségnek számít. A Duna 1838-ban okozta a legnagyobb katasztrófát, még a folyó szabályozása előtt. A pesti oldal jelentős része gyakorlatilag teljesen megsemmisült, mivel a magas vízállás mellett a katasztrófát súlyosbította, hogy a márciusi árvíz előtt a Duna befagyott. Így a jégtáblák feltorlódása is fokozta a pusztítást. Több ezer épület semmisült meg, a pesti oldalt gyakorlatilag teljesen újjá kellett építeni, de szintén az 1800-as években szabályozták a Dunát és a modern, összehangolt árvízi védekezés is ekkortól lett meghatározó.
A hazai folyószakaszokon a 2006-os és a 2013-as áradások már jóval kisebb károkat okoztak és nem követeltek emberéletet. Ez elsősorban a védművek jó állapotának volt köszönhető és az ekkoriban meghonosodó mobilgátaknak. A hazai árvízi védekezésben mindig kiemelt szerepe volt az összefogásnak és a vízügyi szakemberek, valamint a hivatásos szervek felkészültségének, valamint az összehangolt szakmai munkának.
Ezt is ajánljuk a témában
Átszelik az országot, hogy segíthessenek.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Osztrák Szövetségi Vasutak a közösségi oldalán számolt be az árvíz okozta károkról.
Kapcsolódó cikkek a Árvíz 2024 aktában.
Most azt a tizenöt mérföldkövet idézzük fel, amelyek alapvetően befolyásolták a történéseket.
200 ezer forintot kapnak a védekezésben részt vevő állami alkalmazottak, polgárőrök és önkéntes tűzoltók. Egyenként.
Egy hatalom nélküli politikus valóban csak homoklapátolásra jó ilyenkor, arra viszont vannak nála alkalmasabbak is.