Mandiner-körkérdés: lesz-e a többi belvárosi kerületben is a terézvárosihoz hasonló Airbnb-népszavazás?

Nyitókép forrása: Soproni Tamás Facebook-oldala

Soproni Tamás polgármesternek így a nyár végén, ősz elején sikerült alaposan felbolygatni a kedélyeket a főváros belső részein azzal, hogy ügydöntő szavazást írt ki Terézvárosban az Airbnb-ről. A rövid távú lakáskiadás kérdése ugyanis alaposan megosztja az embereket. Az ingatlanok tulajdonosainak, a kifejezetten jó üzlethez kapcsolódó vállalkozásoknak nyilván hatalmas érvágás lenne, ha az lenne a referendum eredménye, hogy a VI. kerület képviselő-testülete betiltja az Airbnb-t, viszont a gyakran randalírozó, bulizó vagy csupán hangoskodó fiatalok miatt szenvedő társasházak lakói valószínűleg örömtáncot lejtenének.

Vasárnapig, azaz ma még lehet szavazni online vagy személyesen, s már 20 százalék felé közelít a részvételi arány, ami azt jelenti, valóban érdekli az ott élőket, hogy mi fog történni ebben az ügyben, s bármennyire is hihetetlen a Hunyadi téri piacon, Terézváros legfontosabb, legnagyobb közösségi területén is gyakran felvetődik ez a téma.

de mégis nagyobb az esélye annak, hogy az előbbi álláspont kerekedik felül, hiszen gyaníthatóan többen vannak azok, akiknek elegük van legénybúcsúra érkező raxertormi (figyelem, kitalált külföldi városnév!) ácslegények duhajkodásaiból, más kérdés, hogy ők mennyire aktívak.

Persze sokan vitatják, hogy a momentumos polgármester kiírhatott-e ilyen „ügydöntő szavazást”, amely jogilag nyilván nem az, mert a hivatalos referendumnak komoly előfeltételei vannak – és például nem vehetnének részt rajta a 16-18 év közöttiek, a közügyektől eltiltottak, most viszont az ebbe a körbe tartozók vígan voksolhatnak –, s valószínűleg sokan megkérdőjelezik, hogy az adatkezelés törvényes volt-e.

Erről tehát lesznek még a jövőben viták, de az is érdekes, hogy Soproniék okoztak némi meglepetést, néhol zavart a szintén érintett belvárosi kerületekben – hiszen a Terézvárosból esetleg kiszorított vállalkozók átvándorolhatnak a szomszédba, másrészt a környező városrészekben lakók is kikövetelhetnék náluk is a szavazást –, legalábbis ez derül ki a körkérdésünkre adott válaszokból.

hogy terveznek-e a terézvárosihoz hasonló szavazást az Airbnb ügyében, a válaszukat indokolják is meg, s amennyiben a VI. kerületi voksolásnak az lesz az eredménye, hogy az önkormányzat tiltsa be az Airbnb-t, ez milyen hatással lesz az ő kerületükre, és ebben az esetben mit kívánnak tenni?

Érdemi választ a fideszes irányítású Belvárosból, illetve a DK-s Erzsébetvárosból kaptunk, a Baranyi Krisztina vezette Ferencváros sajtósa rendkívül szűkszavúan reagált, a momentumos Józsefváros pedig köszöni a megkeresést, de egyelőre nem kívánnak nyilatkozni ebben a témában. 

V. kerület:

„Belváros Önkormányzata mindig is elsősorban az itt élők otthonaként tekint a Belvárosra, kiemelt célunk az V. kerület élhetőségének, az itt élők nyugalmának megőrzése, ez jellemzi az intézkedéseinket, szabályozásainkat. Ezért a fővárosi kerületek között az V. kerület elsőként lépett a rövid távú lakás- és szobakiadás szabályozása ügyében, Belváros-Lipótváros Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 6/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2020. március 15-én lépett hatályba.

A rendelet megalkotását megelőzően szerzett tapasztalatok, beérkezett visszajelzések alapján az önkormányzat arra az álláspontra jutott, hogy a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazodva az épületben kialakítható egyéb és magánszálláshelyek határértékét 

Emellett a társasházban élők nyugalmát biztosító egyéb elvárásokat is megfogalmaz a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 3/2019. (II. 1.) önkormányzati rendelet a szállásadók felé (pl.: társasházi házirend betartatása, üzemeltető 24 órás elérhetősége… stb.), amelyek elmulasztása kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. 

A szabályozás bevezetésére az életvitelszerűen kerületben lakó polgárok visszajelzései kiemelkedően pozitívak. A kerületben található lakóépületek esetében a jogszabályok egyértelműen a lakófunkciót nem zavaró rendeltetések elhelyezését engedik, ami az életvitelszerű lakhatás és az ehhez kapcsolódó alapjogok védelmét célozzák. A kerületi szabályozás ezek alapján mind lakossági, mind szakmai oldalról tekintve pozitívnak és előremutatónak tekinthető”.

VII. kerület:

„A rövid távú lakáskiadással kapcsolatos szabályozás enyhén szólva sem tökéletes. A szabályozás azonban a jelenlegi közjogi helyzetben az országgyűlés feladata, így a szabályok megváltoztatását csak a parlamenttől várhatjuk. Persze nyomást lehet gyakorolni a jogalkotókra, ebből a szempontból érdeklődve várjuk, mi lesz az eredménye a terézvárosi önkormányzat kezdeményezésének.

A kormány annyi mozgásteret biztosított, hogy az önkormányzatok megszabhatják: egy-egy lakást évente hány napig lehet kiadni turistáknak. A kormány azt várta, hogy a neki kedves szállodaiparnak kedvező döntéseket az önkormányzatok hozzák meg. Annak pedig nincs értelme, hogy a szálláskiadást öncélúan korlátozzuk – csak erre és kizárólag erre ad lehetőséget a törvény –, ha ezzel nem tudunk a kerület lakóinak érdekeit szolgáló kritériumokat szabni.

ám a VI. kerületben nem hoztak létre konszenzusra törekedő bizottságot, hanem a képviselő-testület saját hatáskörben döntött a szabályokról. Ezek közé tartozott például az, hogy az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a lakáskiadáshoz a társasház hozzájárulásával, a szállás kiadója köteles a társasház házirendjét angolul kifüggeszteni, és saját vagy megbízottjának telefonszámát közzétenni a szálláshely bejáratánál. 

A kormányhivatal azonban hatályon kívül helyezte a VI. kerület szabályozását. Kinyilvánította, hogy az önkormányzatok csak és kizárólag arról dönthetnének, hogy 128 vagy 212 napot engednek, de a törvényekben meghatározott feltételekhez képest semmilyen egyéb, a társasházak életét megkönnyítő, a lakók nyugalmát garantáló feltételt nem szabhatnak. A kormányhivatali döntés szerint ráadásul minden korlátozásnak egyformán kellene vonatkoznia azokra, akik betartják a szabályokat, és akik megsértik azokat.

Tisztában vagyunk a működésükkel kapcsolatos problémákkal, de Erzsébetvárosban a helyi szabályozás mindössze annyit tehetett, hogy

Ez most is így működik.

Álláspontunk szerint a rövid távú lakáskiadás tiltása nem a probléma megoldása, mert ez csak újabb kiskapukat nyit meg a piaci szereplők számára. A rövid távú lakáskiadással kapcsolatos társadalmi problémák valósak, de a megoldás a szabályozás visszaadása lehet a kerületeknek, településeknek, ahol az imént említett problémák keletkeznek.”

IX. kerület:

„Nem, nem tervezünk szavazást, a két kerület helyzete nem összehasonlítható ebből a szempontból.”