Airbnb-ügy: áldás vagy átok? Majd a baloldali városvezetés eldönti
2024. augusztus 29. 21:00
A momentumos vezetésű Terézvárosban ügydöntő szavazást tartanak a rövid távú szálláshelykiadásról. A DK-s Újbudán a Szabadság-szoborra tervezett keresztről kérdeznek. Újabb politikai akciókról van csak szó, nem érdekképviseletekről.
A momentumos vezetésű Terézvárosban ügydöntő szavazást (!) indítanak szeptember első hetétől kezdve, a rövid távú szálláshelykiadásról (ismertebb nevén: Airbnb). Soproni Tamás polgármester közösségi oldalán közölte: „vannak olyan kérdések, amelyekben jó, ha közösen és közvetlenül döntünk”, ezek közé tartozik szerinte, hogy feltegyék a következő kérdést: „Áldás vagy átok az Airbnb, tiltsuk be vagy hagyjuk békén?”
A Demokratikus Koalíció újbudai polgármestere, László Imre hasonló eszközhöznyúlt, mert a tizenegyedik kerületben már lehet arra a kérdésre igennel, nemmel felelni, hogy „Ön szerint legyen kereszt a Szabadság-szobron?” A gyurcsányista kerületi vezető egyébként kijelölte az irányt: „határozottan tiltakozom a talpazatra szánt kereszt ellen”.
Terézvárosi Airbnb-szavazás: politikai akció, semmi más
Politikai célzatú kezdeményezésekről van szó, nem vitás.
Ügydöntő szavazást nem ismer a magyar jog, pláne online szavazást, népszavazást annál inkább, de Terézvárosban nem ügydöntő referendumot írtak ki.
Arról ugyanis a hatodik kerületi képviselő-testületnek kellett volna döntést, határozatot hoznia; a helyi választási bizottságnak szintúgy foglalkoznia kellett volna a referendumról; nem beszélve a hitelesítetlen kérdésről: „Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását airbnb-típusú szálláshelyként?”
Sokan kifogásolják, hogy a kerületi ügydöntő szavazáson minden olyan személy szavazhat, akinek 2024. július 31. előtt állították ki terézvárosi lakóhelyét igazoló lakcímkártyáját, ráadásul az is szavazhat, aki betöltötte tizenhatodik életévét. Így
törvényi garanciái sincsenek a személyes adatok védelmének, a titkos szavazásnak, az átláthatóságnak és az ellenőrizhetőségnek.
Helyi népszavazáson azonban csak azok élhetnének választójogaikkal, akik Magyarország területén lakóhellyel rendelkeznek, tizennyolcadik életévüket betöltötték, magyar és uniós állampolgárok. Illetve aktív választójoga van a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorú személyeknek.
A momentumos vezetésű Terézvárosban ráadásul érvényességi és eredményességi küszöb sem lesz,
ezáltal az eredménytől majdhogynem függetlenül fog valamilyen döntés születni.
Mert mint arra Soproni korábbi kihívója, a fideszes Kovács Balázs Norbert felhívta a figyelmet, a momentumos vezetésű önkormányzat 2019 óta szinte semmilyen érdemi szabályozást nem alkotott, ezzel maximálisan támogatta az Airbnb-k létesítését Terézvárosban. Holott az Airbnb-k részletes szabályainak meghatározása önkormányzati hatáskör: a magasabb szintű jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) keretei között alkothatnak helyi rendeleteket.
Így járt el a környező belvárosi kerületek mindegyike, korlátozva az Airbnb-k létesítését, védve az ott lakókat. Az érintett társasházi lakóközösség jóváhagyását írták elő minimum feltételként, ám az ötödik kerület még azt is rendeletbe foglalta, hogy egy épületben maximum a lakások 5 százalékát lehet ilyen módon bérbeadni.
A hatodik kerületben bő két hét múlva, az igen válaszok többsége esetén egy olyan szabályozás érkezhet a közeljövőben, amely könnyen fennakadhat a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának egyikén.
Az Airbnb-k betiltására pedig nincs lehetőség (a vállalkozói szabadságot, a magántulajdont számos magyar, európai uniós és nemzetközi rendelkezések védik).
Kovács szavaival élve tehát arról van csupán szó, hogy a momentumos politikus azt a látszatot tudja kelteni, hogy ő a problémamegoldó, felelős polgármester,
de az Airbnb problémájára érdemi megoldás ne legyen és emiatt persze majd más legyen a hibás.
Szállásadóknak nincs beleszólása – állítják az érdekvédők
Mindenesetre egy héttel az ügydöntő szavazás megkezdése előtt megszólaltak az érdekvédelmi szervezetek. A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete, valamint a Felelős Szálláskiadók Szövetsége a következő pontokat fogalmazták meg:
Amennyiben az átlagosan 3,5 éjszakát Budapesten töltő turisták helyére albérlők kerülnek, úgy – a Covid alatti időszak tapasztalataiból kiindulva – sokszor olyan, társasházakba nem illő bérlők költöznek be, akik hosszú hónapokig vagy évekig keseríthetik meg a lakók életét.
Eközben a társasházak állapota tovább fog romlani, mert elüldözik azokat a szállásadókat, akik a náluk keletkezett jövedelem egy részét eddig is visszaforgatták a társasházak állagának megóvásába, illetve a rendkívüli felújítások költségeit is állták.
Ha albérlőként hirtelen megjelenik 3-4 ezer új lakó Terézvárosban, akkor a mostani lakóknak kevesebb parkolóhely, bölcsődei és óvodai férőhely fog jutni, mert míg a turisták nem veszik igénybe ezeket a közszolgáltatásokat, az albérlők viszont igen.
Ha az Airbnb-sek által fizetett idegenforgalmi adó és építményadó együttes, évi közel 1 milliárd forintja nem érkezik meg az önkormányzathoz, az fejlesztések elmaradásához, vagy a kerületi lakók, vállalkozók által megfizetett adóemeléshez vezet.
Miután a kerületi szavazáson nem vehetnek részt az érintett szálláskiadók, és a kerületben a turizmusból élő vállalkozók, dolgozók, képviseletükben „Hagyjuk élni Terézvárost!” címmel ellenkampányt indított a két szervezet.
Újbudán a látszatra sem adtak: közvélemény-kutatást tartanak
Újbudán más a helyzet, ott a Szabadság-szoborra tervezett keresztről lehet szavazni, elviekben csak a kerületieknek, de az informatikai háttér mindenki, nem pusztán a tizenegyedik kerületieknek teszi lehetővé a voksolást. „Óriási vitát gerjesztett az a terv, hogy egy hatalmas keresztet kaphat a Gellért-hegyi Szabadság-szobor. Sokan azt rótták fel a Várkapitányságnak, hogy az elképzelésről sem a Fővárossal, sem a szobrász jogörököseivel nem egyeztettek – utóbbiak állítólag ellenzik a változtatást. A legfrissebb hírek szerint akár népszavazás is lehet a kérdésben.
Ön mit gondol? Kerüljön-e kőkereszt a szobor talpazatára?” – olvasható az önkormányzat honlapján.
Soproni Tamás szerint Magyar Péterék fővárosi frakciójával az a baj, hogy elvek nélküli populista politikát folytatnak és csak egy szent cél számít nekik.
„Bízunk benne, hogy Tóth Márton valóban megérti felháborító szavai súlyát, és olyan lépéseket tesz, amelyek bizonyítják elköteleződését az emberi méltóság mellett” – jelentette ki lapunknak Róna Tamás.
miért nem a cseh katka ügyeit ill.donáth annácska ügyeit firtatja az író. ehhez mikor lesz mersze? ilyen hozzáállással csak körbe-körbe evez a langyosvízben. miért nem készít riportot pl: tüttő katával,vagy menjen ki egy tüntire.
"Holott az Airbnb-k részletes szabályainak meghatározása önkormányzati hatáskör: a magasabb szintű jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) keretei között alkothatnak helyi rendeleteket."
"Az Airbnb-k betiltására pedig nincs lehetőség (a vállalkozói szabadságot, a magántulajdont számos magyar, európai uniós és nemzetközi rendelkezések védik)."
Akkor tehát a kettő közül melyik? — Egyébként a valós válasz az, hogy de, van lehetőség a betiltására. 2020 óta van, az első bekezdésnek megfelelően, és abba jogilag belefér a teljes tiltás is. Lásd 2020. évi XCVI. törvény a rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról.
"Ügydöntő szavazást nem ismer a magyar jog."
Lényegtelen. Sok mindent nem ismer a jog, ami attól még létezik. Ebben az esetben az ügydöntő pusztán annyit jelent, hogy az önkormányzat magára nézve kötelezőnek ismeri el, tehát aszerint fog intézkedni, hogy milyen végeredmény jön ki a szavazáson.