A momentumos vezetésű Terézvárosban ügydöntő szavazást tartanak a rövid távú szálláshelykiadásról. A DK-s Újbudán a Szabadság-szoborra tervezett keresztről kérdeznek. Újabb politikai akciókról van csak szó, nem érdekképviseletekről.
Nyitókép forrása: MTI/Bruzák Noémi
A momentumos vezetésű Terézvárosban ügydöntő szavazást (!) indítanak szeptember első hetétől kezdve, a rövid távú szálláshelykiadásról (ismertebb nevén: Airbnb). Soproni Tamás polgármester közösségi oldalán közölte: „vannak olyan kérdések, amelyekben jó, ha közösen és közvetlenül döntünk”, ezek közé tartozik szerinte, hogy feltegyék a következő kérdést: „Áldás vagy átok az Airbnb, tiltsuk be vagy hagyjuk békén?”
A Demokratikus Koalíció újbudai polgármestere, László Imre hasonló eszközhöz nyúlt, mert a tizenegyedik kerületben már lehet arra a kérdésre igennel, nemmel felelni, hogy „Ön szerint legyen kereszt a Szabadság-szobron?” A gyurcsányista kerületi vezető egyébként kijelölte az irányt: „határozottan tiltakozom a talpazatra szánt kereszt ellen”.
Politikai célzatú kezdeményezésekről van szó, nem vitás.
Ügydöntő szavazást nem ismer a magyar jog, pláne online szavazást, népszavazást annál inkább, de Terézvárosban nem ügydöntő referendumot írtak ki.
Arról ugyanis a hatodik kerületi képviselő-testületnek kellett volna döntést, határozatot hoznia; a helyi választási bizottságnak szintúgy foglalkoznia kellett volna a referendumról; nem beszélve a hitelesítetlen kérdésről: „Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását airbnb-típusú szálláshelyként?”
Sokan kifogásolják, hogy a kerületi ügydöntő szavazáson minden olyan személy szavazhat, akinek 2024. július 31. előtt állították ki terézvárosi lakóhelyét igazoló lakcímkártyáját, ráadásul az is szavazhat, aki betöltötte tizenhatodik életévét. Így
törvényi garanciái sincsenek a személyes adatok védelmének, a titkos szavazásnak, az átláthatóságnak és az ellenőrizhetőségnek.
Helyi népszavazáson azonban csak azok élhetnének választójogaikkal, akik Magyarország területén lakóhellyel rendelkeznek, tizennyolcadik életévüket betöltötték, magyar és uniós állampolgárok. Illetve aktív választójoga van a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorú személyeknek.
A momentumos vezetésű Terézvárosban ráadásul érvényességi és eredményességi küszöb sem lesz,
ezáltal az eredménytől majdhogynem függetlenül fog valamilyen döntés születni.
Mert mint arra Soproni korábbi kihívója, a fideszes Kovács Balázs Norbert felhívta a figyelmet, a momentumos vezetésű önkormányzat 2019 óta szinte semmilyen érdemi szabályozást nem alkotott, ezzel maximálisan támogatta az Airbnb-k létesítését Terézvárosban. Holott az Airbnb-k részletes szabályainak meghatározása önkormányzati hatáskör: a magasabb szintű jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) keretei között alkothatnak helyi rendeleteket.
Így járt el a környező belvárosi kerületek mindegyike, korlátozva az Airbnb-k létesítését, védve az ott lakókat. Az érintett társasházi lakóközösség jóváhagyását írták elő minimum feltételként, ám az ötödik kerület még azt is rendeletbe foglalta, hogy egy épületben maximum a lakások 5 százalékát lehet ilyen módon bérbeadni.
A hatodik kerületben bő két hét múlva, az igen válaszok többsége esetén egy olyan szabályozás érkezhet a közeljövőben, amely könnyen fennakadhat a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának egyikén.
Az Airbnb-k betiltására pedig nincs lehetőség (a vállalkozói szabadságot, a magántulajdont számos magyar, európai uniós és nemzetközi rendelkezések védik).
Kovács szavaival élve tehát arról van csupán szó, hogy a momentumos politikus azt a látszatot tudja kelteni, hogy ő a problémamegoldó, felelős polgármester,
de az Airbnb problémájára érdemi megoldás ne legyen és emiatt persze majd más legyen a hibás.
Mindenesetre egy héttel az ügydöntő szavazás megkezdése előtt megszólaltak az érdekvédelmi szervezetek. A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete, valamint a Felelős Szálláskiadók Szövetsége a következő pontokat fogalmazták meg:
Miután a kerületi szavazáson nem vehetnek részt az érintett szálláskiadók, és a kerületben a turizmusból élő vállalkozók, dolgozók, képviseletükben „Hagyjuk élni Terézvárost!” címmel ellenkampányt indított a két szervezet.
Újbudán más a helyzet, ott a Szabadság-szoborra tervezett keresztről lehet szavazni, elviekben csak a kerületieknek, de az informatikai háttér mindenki, nem pusztán a tizenegyedik kerületieknek teszi lehetővé a voksolást. „Óriási vitát gerjesztett az a terv, hogy egy hatalmas keresztet kaphat a Gellért-hegyi Szabadság-szobor. Sokan azt rótták fel a Várkapitányságnak, hogy az elképzelésről sem a Fővárossal, sem a szobrász jogörököseivel nem egyeztettek – utóbbiak állítólag ellenzik a változtatást. A legfrissebb hírek szerint akár népszavazás is lehet a kérdésben.
Ön mit gondol? Kerüljön-e kőkereszt a szobor talpazatára?” – olvasható az önkormányzat honlapján.
E cikk kőbányai szerzője igennel szavazott.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Lassan, de biztosan kezd elveszni Budapest Magyar Péter számára.
A BP Index szerint különösen elégedetlenek a tanulók és a fiatalabb korosztályok, vagyis éppen azok, akik önálló életet kezdenének, albérletet keresnek, vagy első lakásuk megszerzésén dolgoznak.
Dobrevék mikrofon mögé ültek, hogy magukhoz csábítsák a baloldali szavazókat.
Fazekas Csilla, I. kerületi alpolgármester szerint közös belvárosi szabályozás kell, mert a rövid távú lakáskiadás nemcsak lakáspolitikai, de élhetőségi ügy is.
„A rövidtávú lakáskiadás, az Airbnb terjedése mára nemcsak lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy” – jelentette ki Fazekas Csilla.
A baloldali vezetésű Újbuda és Zugló nem kíméli az autósokat.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
