Lehangoló kép: amerikai sügérek akváriuma lett a Városligeti-tó, amelyben egyetlen őshonos halfaj sem él

Vöröstorkú sügérek nagy számban fordulnak elő a Városligeti-tóban. Fotó: Szendőfi Balázs.

Szendőfi Balázs halkutató a Mandiner kérdésére elmondta: jelenleg egyetlen őshonos halfaj sem él a Városligeti-tóban, az állomány csak invazív fajokból áll, amelyeket szinte kizárólag hobbiakvaristák csempésznek a tóba évről évre, hiába tilos. A zenészből lett halkutató és természetfilmes hozzátette, 2018-ban, amikor teljesen leeresztették a tavat, még számára is meglepő halfajokkal találkozott. 

Szendőfi azt is elmondta, mivel a Városligeti tavat a Széchenyi fürdő használt termálvizével töltik fel és az utánpótlást is onnan kapja, főleg a melegebb vizet kedvelő trópusi és szubtrópusi fajok élnek a tóban, mint például a kisebb termetű közép- és dél-amerikai fogaspontyok, közép-amerikai zebrasávos sügér és vöröstorkú sügér, de afrikai bíborsügért is látni a tóban és a nagyobbra növő, Dél-Amerikában őshonos jaguársügér is előfordul benne, valamint 60 centis algaevőket is eltávolítottak a tóból. 
 

A 2018-as nagy lehalászásnál nem mellékesen két nagyobb méretű aligátorteknőst is fogtak. A szintén invazív ékszerteknős-fajokból van a legtöbb a tóban, de láttak már pézsmateknőst, királyteknőst és még lágyhéjú teknőst is, őshonos mocsári teknőst viszont egyet sem találtak. Nem mellékes az sem, hogy megjelent a tóban a szintén nem őshonos vörös mocsárrák és a márványrák is. 

Szendőfi Balázs szerint a meggondolatlan hobbiakvaristáknak kellene önmérsékletet tanúsítania, ám nem ez a jellemző. Mint elmondta, néhány éve még nyilvános fórumokon, ma pedig zárt Facebook-csoportokban beszélik át, hogy ki milyen idegen fajt tett a Városligeti-tóba.

Azt is hozzáfűzte, a Városliget esetében nem, de például a hévízi tó kifolyójában elszaporodó amerikai fajok kapcsán eljutott hozzájuk olyan információ is, hogy egy haltenyésztéssel foglalkozó vállalkozó tett dél-amerikai halivadékokat a hévízi kifolyóba, ahol a nagy hely miatt gyorsan megnőnek a halak, ő pedig lehalászva több tízezer forintért értékesíti őket. 

A halkutató szerint rendezni lehetne a Városligeti-tó halállományát, hiszen nem nagy területről van szó, ehhez viszont az első lépés lehetne a gyérítés. Halcsapdákat és teknőscsapdákat kellene kihelyezni, és véleménye szerint a halgyérítésben hatékony megoldás lehetne, ha őshonos harcsákat telepítenének a tóba. Mindezt hivatalosan javasolta is, ám nem történt előrelépés.

Szendőfi szerint a harcsa mellett melegebb vizet is tűrő, őshonos vörösszárnyú keszeg is elélne a tóban. 

Azt viszont rossz lépésnek tartja, hogy az algásodás megszüntetése ellen egy idegen fajt: a távol-keleti származású amurt telepítik a tóba. „Az amur nem eszik algát, ellenben minden magasabb rendű növényt letarol, ami a víz tisztaságához is nélkülözhetetlen lenne, és a többi hal számára búvó- és szaporodóhelyet jelent” – folytatta a halkutató.

És ha már víztisztaság: Szendőfi Balázs szerint az is sokat árt a Városligeti-tó vízminőségének, hogy a járókelők közül sokan kenyérrel vagy pereccel etetik az ott élő kacsákat. Szerinte ezzel csak felgyorsítják a tóban amúgy is erőteljes iszaposodást, ráadásul a kacsáknak sem jó. A vízimadarak etetését egyébként tábla is tiltja a tó mellett, mégis tartja magát az emberekben ez a káros beidegződés. 

A halkutató úgy látja, kellő akarat mellett a Városligeti-tó nyugodtan lehetne egy tiszta, néhol nádassal és tavirózsákkal szegélyezett, őshonos halak bemutatására alkalmas víz, akár úgy is, hogy a tó szintjében elhelyezett üvegfalon át csodálkozhatnának rá az érdeklődők a tó ökológiai sokszínűségére. Például a víz alatt vadászó károkatonákra, amelyek a szomszédos állatkertből ruccannak át telente táplálkozni. De egyelőre ez csak egy álom. Szendőfi Balázs – aki nagy sikerű filmet forgatott Budapest halai címmel és ezen a néven népszerű Facebook-oldalt is üzemeltet – amondó: nem reménytelen a Városligeti-tó helyzete, de tenni kellene érte. 

A patak halfaunája regenerálódott, és csak az embereken múlik, meddig tart ez az állapot és mennyi teret engednek neki. Ott szerencsére még az őshonos fajok uralkodnak, ám a friss kutatások szerint szintén az emberi beavatkozás miatt már megjelent az amurgéb, amely komoly károkat okozhat. Szendőfi legújabb filmje (Hegyizene címmel) az Erdélyi-szigethegységben mutatja be az ember és a természet egyenlőtlen küzdelmét, a csodás élővilágot és a környezetszennyezés tragikus következményeit.