Kirúghatnak-e, ha árvíz idején önkénteskedni megyek?

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Lassan már lecsurgóban van az évtized eddigi legnagyobb dunai árvize: a Boris nevű ciklon után keletkezett hatalmas víztömeg óriási pusztítást okozott Európa több folyóján, így a Dunán is. Szerencsére hazánkban nem készültek olyan apokaliptikus felvételek, mint Ausztriában, ettől függetlenül komoly anyagi károk keletkeztek, miután Kisoroszit és több más település árterét elöntötte a folyó.  

A katasztrófavédelem, a vízügy és a politikusok mellett szerencsére nagy számban jelentek meg civilek is, akik erőn felül teljesítve, a szabad- vagy munkaidejüket áldozva védték a hazai vagyont és lapátolták a homokot, töltötték a zsákokat vagy csak egyszerűen kimentek valamilyen úton-módon segíteni.  

Sajnos lapunkhoz eljutottak olyan információk, történetek, amelyek alapján voltak olyan vállalatok, amelyek nem engedték a munkavállalóknak, hogy kimenjenek segíteni az árvízi védekezésben. Előfordult olyan is, hogy valakit kirúgással fenyegettek meg, mikor közölte, segítene homokzsákokat pakolni.  

Mit mond a jog? 

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke a Mandinernek elmondta, hogy összetett a kérdés, el lehet-e bocsátani valakit azért, mert a munkája helyett egy ideig a hazájának segítenek önkéntes alapon. Mint mondta, vannak úgynevezett általános magatartási követelmények, amit mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak kötelessége betartani akkor, amikor a munkaviszonyából eredő jogait, illetve kötelezettségeit gyakorolja.  

– mondta lapunknak a munkajogász, majd úgy folytatta, hogy nem tanúsíthat sem a munkáltató, sem a munkavállaló olyan magatartást, amivel sérti a másik félnek a jogát, vagy a jogos érdekét. Szavai szerint ebbe beletartozik egyébként, hogy a munkavállaló sem sértheti a munkáltatónak a jogos gazdasági érdekét vagy jó hírnévhez való jogát adott esetben. Mint mondta, jelen esetben az első körülményt kell alapvetően inkább vizsgálni. 

Kifejtette, van egyfajta tájékoztatási kötelezettség is, ami fennáll mind a két fél részéről, hogy minden olyan lényeges tényről vagy körülményről, ami a munkaviszonnyal összefüggésben érintheti a másik felet, kötelesek egymást tájékoztatni.  

 – fogalmazott a Mandinernek Mészáros Melinda. 

A LIGA Szakszervezetek vezetője szerint vannak olyan körülmények, amikor viszont mentesülhet a munkavállaló, ráadásul a munka törvénykönyve jó néhány ilyen körülményt tételesen fel is sorol.  A szakember szerint ezek közül többek között az árvízi védekezéssel kapcsolatban ki kell emelni egy pontot: ha úgynevezett különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülményei vagy elháríthatatlan ok miatt nem tud megjelenni valaki a munkahelyén. 

 Gondoljunk arra a helyzetre, ami most például Kisorosziban előfordult, hogy egy hétre körbezárta a víz a települést, vagy lezárták a 11-es, 12-es utat, tehát gyakorlatilag közúton, vasúton, tömegközlekedéssel vagy gépkocsival megközelíthetetlenek ezek a települések, így nyilván a dolgozók sem tudnak megjelenni a munkahelyükön” 

– vázolta fel a jogi helyzetet Mészáros Melinda, aki szerint ez alapján az ilyen helyzetbe került emberek mentesülnek a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettségük alól, tehát igazoltan vannak távol.  Nyilván itt a tájékoztatással összefüggésben azért el kell mondani, hogy nekik erről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a munkáltatójukat” – tette hozzá. 

Úgy folytatta, ha a tájékoztatás valamilyen oknál fogva akadályba ütközik, mert például a kommunikációs vonalak sem működnek, akkor az akadály megszűnését követően kell megtenni ezt a tájékoztatást. A munkálatót is terheli az együttműködési kötelezettség, részéről is meg kísérelni a munkavállalóval történő kapcsolatfelvételt. Elárulta továbbá azt is, hogy ilyen esetben nem feltétlen járnak jól a munkavállalók, mert bár mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, ám erre az időszakra nem részesülnek díjazásban.  

 – jegyezte meg, majd hozzátette, ez alól kivételt képez az az eset, amikor például kollektív szerződés vagy a feleknek az erre vonatkozó külön megállapodása rögzíti, hogy erre az időszakra is jogosult a munkavállaló valamilyen mértékű díjazásra. 

Ki lehet rúgni? 

Mészáros Melinda szerint erkölcsileg mindenféleképpen kifogásolható, nem egy jóhiszemű és nem egy tisztességes magatartás a cég részéről, ha azzal fenyegeti a munkavállalókat, hogy elbocsátják őket, amennyiben a munka helyett önkénteskednek, hiszen itt egy természeti katasztrófával állunk szemben. Mindenképpen indokolt előzetesen egyeztetni a munkáltatóval az önkéntes tevékenység kezdeményezéséről, hiszen a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a tételesen felsorolt eseteken túlmenően is a munkáltató mentesítse a munkavállalót a munkavégzés alól, sőt még a díjazásban is megállapodhatnak. Ez vonatozik arra az esetre, ha valaki például közvetlenül nem érintett a katasztrófában, de segítő önkéntesként szeretne részt venni a védekezési munkákban. Tehát előzetesen egyeztessünk a lehetőségekről a munkáltatónkkal. 

Jogilag a munkáltatónak nem kötelessége erre egyébként a munkaidőt biztosítani a munkavállaló számára. Mészáros Melinda kiemelte, a munkavállaló pihenőnapján, pihenőidejében, szabadsága terhére végezheti el az önkéntes feladatokat alapvetően, kivéve, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően állapodnak meg. Mint mondta, biztosítja a Munka törvénykönyve azt a lehetőséget is, hogy a tételesen felsorolt mentesülési időszakoktól eltérően a felek megállapodjanak eltérő feltételekben, körülményekben, azaz a munkáltató hozzájárulásával is mentesülhet a rendelkezésre állás és a munkavégzési kötelezettsége alól a munkavállaló.  

 – jegyezte meg.  

A LIGA Szakszervezetek vezetője kiemelte, hogy több vállalatnál is kötöttek tagszervezeteik olyan kollektív szerződést, amelynek keretében a mentesülési feltételeket és körülményeket tovább szélesítették, így plusz mentesítési feltételeket, körülményeket, kiegészítő díjazásokat is megállapítottak. 

– zárta.