Hetényi most ugyanazt csinálja, mint amit az orosz hatalom szemére vet. Betilt(ana) és kiutasít(ana).
(Nyitókép forrása: Wikipedia )
Olvasom, hogy Hetényi Zsuzsa felháborodott, idézem őt: „Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a háború elleni tiltakozás nem politikai, hanem morális kérdés, és ezt a határvonalat élesen meg kell húzni. Nagyon élesen.”
Ezért két kortárs orosz szerzőt kitiltana a leendő nemzetközi könyvvásárról.
Erről azt írja: „Az említett szerzők nyíltan vállalják, hogy támogatják a háborút. Nem rejtegetik. Nem kellett nyomozni. Lehetnek jó szakemberek, lehetnek jó írók, de a háborút és személyesen Putyint támogató nyilatkozatokat nem volt kötelező se aláírni, se közzétenni.”
Hetényi az orosz irodalom szakavatott fordítójaként és az orosz-ukrán viszony jó ismerőjeként tudhatná, hogy az írók politikai és ideológiai állásfoglalásai gyakran összetettek és idővel változóak.
Emberből vannak ők is, az embernek lenni minden esetlegességével, erényével és hibájával.
Nem is olyan régen az ukrán írószövetség támadta be Bulgakovot, még a kijevi Bulgakov-múzeumot is be akarták szántani vélt ukránellenessége miatt, ez azért elgondolkodtathatta volna, hogy arrafelé (sem) fekete-fehér a világ.
Mert ha igaza van, akkor az európai, tágabban a nyugati kultúra elég terhelt.
1914-ben például elég sok – később világhírűvé vált – alkotót kellett volna kitiltani a világ morálisabb feléről.
Az első világháború kitörésekor számos német és osztrák író támogatta Németországot, köztük Gerhart Hauptmann, Thomas Mann (kezdetben), Robert Musil, Richard Dehmel és Alfred Kerr.
Hitler és a náci rezsim támogatói között olyan írók szerepeltek, mint Knut Hamsun, Gottfried Benn, Ernst Jünger és Ezra Pound.
(Néhányuk támogatása idővel változott vagy megszűnt.)
A háborút mint megoldást támogató írók közé sorolhatjuk például Filippo Tommaso Marinettit, Gabriele D'Annunziót és a korai Ernst Jüngert. Néhányuk egyenesen dicsőítette a háborút mint a megújulás vagy a nemzeti nagyság eszközét.
A náci vagy fasiszta ideológiát támogató írók közül is soroljunk fel néhányat:
Louis-Ferdinand Céline, Robert Brasillach, Pierre Drieu La Rochelle, vagy Wyndham Lewis.
A szomszédunkból is emlegethetnénk Ciorant vagy Mircea Eliadet. A kommunista ideológia támogatói között olyan jelentős neveket találunk, mint Jean-Paul Sartre, Simone de Beauvoir, Pablo Neruda, Bertolt Brecht és Maxim Gorkij.
A névsor hosszasan folytatható lenne. Amennyiben Hetényi Zsuzsának igaza van, akkor a fentebbi szerzők és még sokan mások morálisan elfogadhatatlan állásponton voltak egykoron. És nem változott akkorát a morál az elmúlt száz évben, hogy részükről bocsánatos bűnnek nyilvánítsuk azt, ami miatt kortárs orosz szerzőket tiltana ki Hetényi Zsuzsa a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról.
Hetényi Zsuzsa ezzel veszélyes ajtót nyitogat.
Ha összekeverjük az etikát az esztétikával, akkor ne csodálkozzunk, ha egyes irodalmi művek értékét valakik elkezdik nem esztétikai szempontok szerint megítélni. Hetényi most ugyanazt csinálja, mint amit az orosz hatalom szemére vet. Betilt(ana) és kiutasít(ana).
Egy lépésre van attól a hatalmi berendezkedéstől, ami – idézem a filippikájából – „letartóztat, megbélyegez és megöl művészeket”.
Értem, hogy a progresszív oldal részéről erre lenne igény, de azért nem jó ilyen rendszerben élni. Éltünk már ilyenben, kommunizmusnak hívták, innen tudhatjuk, hogy a barakk mélyén nem lesz vigasz az őrtornyon lengő szivárványszínű zászló, lobogjon az mégoly vidáman is.
Kijev listát tett közzé: Magyarország kimaradt az „ukrán állampolgárságra érdemes” országok közül. Már csak az a kérdés, mi a helyzet a kettős állampolgárokkal.
A kijevi katonai vezetés büszkén vállalta a felelősséget a gáz- és olajüzemek elleni dróntámadásokért.
2025-ben az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapta, „látomásos és magával ragadó életművéért, amely az apokaliptikus rémület közepette is megerősíti a művészet erejébe vetett hitet”.
A támadások nyomán több régióban üzemanyaghiány alakult ki, miközben Moszkva válságintézkedésekkel próbálja menteni a helyzetet.
Teljesen átrendezheti az erőviszonyokat a csatatéren.
Andrej Marocsko katonai szakértő szerint az orosz fegyveres erők már találkoztak hasonló lőszerek kilövésével Szíriában és tapasztalatuk is van a hatástalanításában.
A tiszás Radnai Márk azt állította, hogy szeptember 12-én azonnali hatállyal kizárták az adatszivárogtató önkéntest, csakhogy az újabb bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az adatszivárogtatás a tiszás politikus által megjelölt időpont után történt.
Kijev listát tett közzé: Magyarország kimaradt az „ukrán állampolgárságra érdemes” országok közül. Már csak az a kérdés, mi a helyzet a kettős állampolgárokkal.
