A szomszédunkból is emlegethetnénk Ciorant vagy Mircea Eliadet. A kommunista ideológia támogatói között olyan jelentős neveket találunk, mint Jean-Paul Sartre, Simone de Beauvoir, Pablo Neruda, Bertolt Brecht és Maxim Gorkij.
A névsor hosszasan folytatható lenne. Amennyiben Hetényi Zsuzsának igaza van, akkor a fentebbi szerzők és még sokan mások morálisan elfogadhatatlan állásponton voltak egykoron. És nem változott akkorát a morál az elmúlt száz évben, hogy részükről bocsánatos bűnnek nyilvánítsuk azt, ami miatt kortárs orosz szerzőket tiltana ki Hetényi Zsuzsa a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról.
Hetényi Zsuzsa ezzel veszélyes ajtót nyitogat.
Ha összekeverjük az etikát az esztétikával, akkor ne csodálkozzunk, ha egyes irodalmi művek értékét valakik elkezdik nem esztétikai szempontok szerint megítélni. Hetényi most ugyanazt csinálja, mint amit az orosz hatalom szemére vet. Betilt(ana) és kiutasít(ana).
Egy lépésre van attól a hatalmi berendezkedéstől, ami – idézem a filippikájából – „letartóztat, megbélyegez és megöl művészeket”.