Halpusztulás és szúnyoginvázió is lehet az árvíz következménye

Nyitókép: A tetőző Duna Budapestnél (Fotó: Máthé Zoltán)

A mostanihoz hasonló nagy árvizek a folyami élőlények környezett is befolyásolják, de hogy pontosan miként, arról Borza Pétert, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdezte a Magyar Nemzet.

A szakember szerint mivel az áradás a folyók életében természetes folyamat, ezért a bennük élők alkalmazkodtak hozzá. Egyes fajok még akár ki is használják az extrém körülményeket; az ártéren ívó halak, például a ponty szaporodási esélyét kifejezetten növelik a tavaszi áradások.

Borza Péter elmondta azt is, a mostani áradás az időzítés miatt mégis inkább negatív hatással jár, hiszen a halak nem tudják a szaporodásukhoz kihasználni, és az erős áramlatok miatt elpusztult, elsodródott gerincteleneknek sincs idejük visszatelepülni, 

Az ár levonulása után jelentős üledék is fog maradni, ami beborítja a kavicsos part menti élőhelyeket, majd amikor mindezt elmossa a víz, „a hullámtéren visszamaradó pocsolyákban számítani lehet a szúnyogok felszaporodására”. 

A horgászok sem örülhetnek igazán, mert ugyan ősszel jobb kapás lehet a télre készülő halak rosszabb természetes táplálékellátottsága miatt, a telelés idején ennek nagyobb arányú elhullás is lehet a következménye.

Az árhullám levonulása után civilként azzal tehetjük a legtöbbet, ha a hátrahagyott szemetet összeszedjük, javasolja még a szakember.