Nyitókép: A tetőző Duna Budapestnél (Fotó: Máthé Zoltán)
A mostanihoz hasonló nagy árvizek a folyami élőlények környezett is befolyásolják, de hogy pontosan miként, arról Borza Pétert, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdezte a Magyar Nemzet.
A szakember szerint mivel az áradás a folyók életében természetes folyamat, ezért a bennük élők alkalmazkodtak hozzá. Egyes fajok még akár ki is használják az extrém körülményeket; az ártéren ívó halak, például a ponty szaporodási esélyét kifejezetten növelik a tavaszi áradások.
Borza Péter elmondta azt is, a mostani áradás az időzítés miatt mégis inkább negatív hatással jár, hiszen a halak nem tudják a szaporodásukhoz kihasználni, és az erős áramlatok miatt elpusztult, elsodródott gerincteleneknek sincs idejük visszatelepülni,
ami „a télre készülő, aktívan táplálkozó halaknak nehézséget jelenthet”.
Az ár levonulása után jelentős üledék is fog maradni, ami beborítja a kavicsos part menti élőhelyeket, majd amikor mindezt elmossa a víz, „a hullámtéren visszamaradó pocsolyákban számítani lehet a szúnyogok felszaporodására”.
A horgászok sem örülhetnek igazán, mert ugyan ősszel jobb kapás lehet a télre készülő halak rosszabb természetes táplálékellátottsága miatt, a telelés idején ennek nagyobb arányú elhullás is lehet a következménye.
Az árhullám levonulása után civilként azzal tehetjük a legtöbbet, ha a hátrahagyott szemetet összeszedjük, javasolja még a szakember.