A tömeges bevándorlással az antiszemitizmus is erősödik Nyugat-Európában – helyettes államtitkár a Mandinernek

nyitókép: TIMOTHY A. CLARY / AFP

Budapesten ülésezett a napokban az Európai Unió antiszemitizmus elleni munkacsoportja, hazánk soros elnökségének egyik rendezvényeként, a magyar kormány és az Európai Bizottság szervezésében. Az esemény keretében szervezett megemlékezésen Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter arról beszélt, a július elsején kezdődött magyar uniós elnökség egyik prioritásává tette, hogy a tagállamokkal, az európai intézményekkel, a kontinens zsidó közösségeivel, illetve más nemzetközi szervezetekkel együttműködve mindent megtegyenek a zsidó élet előmozdítása, az európai zsidó közösségek és a zsidó örökségvédelem érdekében.

Mint fogalmazott, ma, amikor a tömeges bevándorlás miatt szerte Európában az antiszemitizmus és az intolerancia növekedésével kell szembenézni,

Brüsszel bevándorláspárti politikájának következményei ma már egyértelműek: ahol a migránsok tömegesen megjelennek, ott a közbiztonság rohamosan romlik, megnő a zsidók elleni támadások száma és a nők elleni erőszak. A németek ezek miatt is kénytelenek már határellenőrzésre. A keresztény-zsidó európai kultúra egyértelműen veszélyben van.

Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, aki az államtitkári-nagyköveti szintű ülést magyar részről vezette, az esemény kapcsán a Mandinernek elmondta: a munkacsoport szinte mindig Brüsszelben tanácskozik, nagy dolog, ha egy tagállam el tudja érni, hogy nála legyen egy ilyen rendezvény. Ez most hazánknak sikerült úgy, hogy az unió egyetlen tagállama sem kacérkodott ez alkalommal a bojkott gondolatával.

A politikus kitért arra is: majdnem valamennyi tagállam, így Magyarország is elkészítette az antiszemitizmus elleni stratégiáját, ami június óta publikus. „Az Európai Unió is elismeri a magyarországi zsidó közösségek védelmében, értékőrzése és vallási tevékenysége érdekében tett erőfeszítéseinket, ahogy azt is, hogy az érintettekkel egyeztetve mindezt az oktatási rendszerben is megjeleníti” – húzta alá.

Hol tombol az antiszemitizmus?

Szalay-Bobrovniczky szerint az antiszemitizmus elleni küzdelem terén sincs okunk szégyenkezni, sőt. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: a Tel Aviv-i Egyetem idei kutatása alapján egész Európa leginkább antiszemita országa Ausztria, ahol egymillió főre 129 antiszemita incidens jut. A második legdurvább antiszemitizmus-helyzettel küzdő Nagy-Britanniában kevesebb, mint feleennyi, 61 incidens jut egymillió főre, a soron következő 43 incidenssel Németország, majd 29 incidenssel Svédország, és szorosan utána 26 incidenssel Franciaország. Mindegyik ország a bevándorlással leginkább sújtott európai országok közé tartozik. Az antiszemitizmus tehát egyértelműen a bevándorlóországokban nő. 

A zömmel bevándorlásellenes Közép-Európában eközben a probléma szinte nem is létezik: a legnyugatiasabb Csehországban is csak 8 incidens jut egymillió lakosra, az Észtországtól Bulgáriáig tartó volt keleti blokk 3-5 közötti számokat produkál. Magyarországon egymillió főre vetítve öt antiszemita incidens történt 2023-ban, ami az osztrák aránynál huszonhatszor, a britnél tizenkétszer jobb.

Magyarországra nézve ez az arány még kedvezőbb, mint a Tett és Védelem Alapítvány által készített kutatások. „Magyarországon tehát a zsidóság teljes mértékben biztonságban van, zéró toleranciát hirdettünk az antiszemitizmussal szemben. Nyilván mindenütt vannak surlódások, problémák, de igyekszünk a párbeszédet is erősíteni” – hangsúlyozta.

Összefügg a zsidóellenesség és a migráció?

Az antiszemita bosnyák szurkolók vonulása például nemrég alaposan kiverte a biztosítékot. A helyettes államtitkár elmondta: az eset sajnálatos, ám a rendőrség professzionálisan kezelte a helyzetet.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy külkapcsolati szinten a magyar kormány kiáll Izrael állam szuverenitása és önvédelmi törekvései mellett, miközben Nyugaton ez egyre kevésbé jellemző. Ettől függetlenül fontos lenne, hogy a Közel-Keleten is mihamarább béke legyen.

„Ezt ki kell mondani. A zsidó- és Izrael-ellenességet magukkal hozó illegális bevándorlók konkrét fizikai fenyegetést jelentenek az európai zsidó közösségek számára, ezt fizikai atrocitások ezrei bizonyítják, míg a nyugati mainstream és az egyetemi világ jórészt homokba dugja a fejét, a baloldal pedig politikai okokból épp a migránsok kegyeit keresi. Ennek ellenére Magyarország még mindig megkapja olykor az antiszemitizmus hazug vádját” – fejtegette.

Szalay-Bobrovniczky Vince szerint a mostani tanácskozás is alkalmat adott arra, hogy valós képet kapjanak az érintettek a magyar kormány hiteles, sőt, példamutató politikájáról ezen a területen. Ahogy elmondta, a fő üzenet – a Magyar Labdarúgó Szövetség szlogenjéhez hasonlóan – valahol a következő:

Mi lesz a Sorsok Házával?

A napokban igen jelentős sajtófigyelmet kapott egy friss kormánydöntés. „A határozat egyértelműen fogalmaz a Sorsok Háza kapcsán. Sajnálatosnak tartjuk, hogy sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között” – mondta a helyettes államtitkár, megjegyezve, a zsidó egyházak közötti konszenzus nélkül nem lehet egy ilyen múzeumot megnyitni, ráadásul a szintén az Orbán-kormány által alapított Páva utcai Holokauszt Emlékközpont hasonló tematikával továbbra is működik.

Érdemes felidézni: a Sorsok Házának egyik legnagyobb hazai ellenzője a Heisler András vezette Mazsihisz volt, míg a Köves Slomó vezető rabbi által igazgatott EMIH - Magyar Zsidó Szövetség felelt pár éve a múzeum tartalmi kidolgozásáért. A Mazsihisznek azóta Grósz Andor személyében új elnöke van, aki konszenzusosabb viszonyra törekszik az érintettekkel, így a magyar kormánnyal is. Úgy tudjuk,

Szalay-Bobrovniczky Vince lapunknak nyilatkozva kifejezetten sikeresnek és konstruktívnak nevezte a kormány és a három bevett zsidó felekezet, illetve a zsidó közösség civil szervezetei közötti együttműködést. Ezt a munkát egyfajta ernyőszervezetként hatékonyan támogatja az állam által 1997-ben alapított Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök), amelynek kuratóriumában a zsidó egyházak, a civilek és a fontosabb nemzetközi szervezetek is helyet foglalnak.