Lánczi András filozófus szerint az európai civilizációban a gyereknemzés nemhogy relatívvá vált, hanem kifejezetten ellenségessé tették.
Nyitóképünk forrása: a XXI. Század Intézet Facebook-oldala
A XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös rendezvényén Hankó Balázs úgy fogalmazott:
magyarnak lenni „ad egy szilárd alapállást, alapérzést”.
Kiemelte: Magyarországon nem fog sérülni a gyermekek védelme, nem valósulhat meg a bináris emberi identitás szétverése.
„Nem hagyjuk elbizonytalanodni sem a szülőket, sem a gyerekeket” – jelentette ki.
Azt mondta: az emberi, közösségi és nemzeti identitások kérdése az utóbbi időben mozgásba lendült; ha azonban az identitás is elmozdul a biztos helyéről, „akkor egyetlen olyan pont sem marad, ami egyben tartaná a világot”.
A miniszter szerint a liberalizmus „belső gondolatrendőrséget” akar létrehozni, ami szorongást kelt az emberekben, elbizonytalanítja és magyarázkodásra kényszeríti őket.
Mára oda jutottunk, hogy a normalitás szorul magyarázatra”
– jelentette ki.
Az identitáskáoszt azok keltik, akik számára a hit, a tradíció és a kultúra „valamiféle folyékony, kontúr és igazság nélküli egyfelől-másfelől ügy” – vélekedett a miniszter.
Hankó arra is rámutatott, hogy ezek a mozgalmak fontos bázisukként tekintenek az egyetemekre, igyekeznek azt minél jobban elfoglalni.
Miniszterként az a feladatom, hogy ne hagyjam, hogy a magyar egyetemek egyszólamúak legyenek. A magyar egyetemeknek a magyar társadalom, a magyar gazdaság, a magyar jövő érdekében kell működniük”
– hangsúlyozta.
A XXI. Század Intézet főigazgatójának, Schmidt Máriának a beszéde után Lánczi András filozófus, a KKETTK Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Politikai Filozófiai Európai Centrumának vezetője tartott előadást. Lánczi arra hívta fel a figyelmet, hogy Isten egyértelműen két nemet teremtett, a nemi vágy pedig benne volt az első emberpárban is. A szexualitást nem szabad eltárgyiasítani – figyelmeztetett, majd rámutatott:
a szexualitás régen a szerelemmel volt azonos, mára azonban kiüresedett.
Ezt is ajánljuk a témában
„A feministák hosszú évek munkájával lebontották a nemek közötti érintkezésre vonatkozó normákat, kiiktatták a szexuális aktusok létesítésére vonatkozó tilalmakat, most azon vannak, hogy újakat alkossanak”.
A filozófus úgy vélekedett, az európai civilizációban a gyereknemzés nemhogy relatívvá vált, hanem kifejezetten ellenségessé tették.
Lánczi szerint
az embert teljesen szabad lényként kezelni: utópia.
Ez a felfogás ráadásul azt a törekvést fejezi ki, hogy nincs szükség közösségre, összetartó erőre, szerelemre, szeretetre vagy barátságra – tette hozzá.
Megjegyezte:
az nem megoldás, ha mindent elsöprünk, ami addig jellemezte a kultúránkat.
Colin Wright evolúcióbiológus előadásában rámutatott, hogy a genderideológia belülről kezdte el felfalni a melegjogi mozgalmakat, erre reagálva pedig már megszülettek azok a szervezetek, amelyek a genderideológiától távoltartva magukat, csakis azoknak a csoportoknak az érdekeit védik, amelyeket az LMBTQ betűszó első három betűje szimbolizál, azaz: a leszbikusokét, a melegekét és a biszexuálisokét.
Francesco Giubilei, a Fondazione Tatarella elnöke előadásában aláhúzta:
Ma Nyugat-Európában megpróbálják már alsó tagozatban a szexuális felvilágosítás keretében terjeszteni a genderideológiát.
Hat-hétéves gyerekeket arra kényszerítenek, hogy olyan témákról hallgassanak előadást, amelyek megosztása a szülők joga lenne.
L. Simon László József Attila-díjas író, kultúrpolitikus A tabukon túl: A szexualitás, a prostitúció, a fogyasztás és a szexturizmus kérdései Houellebecq művészetében című előadásában kifejtette, vannak, akik szerint Michel Houellebecq pornográf szerző, pedig ha van kritikusa a pornónak, akkor az éppen ő.
„Az iszlám és a távol-keleti szexturizmus témáját felvállaló, hatalmas botrányt kavaró, a Plateforme (magyar kiadásban: A csúcson) című 2001-es regényében hol burkoltan, hol eléggé konkrétan, szinte vulgárisan mutatja meg, mi is a pornó elterjedésének igazi hatása” – mutatott rá.
L. Simon úgy vélekedett,
a Nyugat értékrendi válsága a testiség kiüresedésében, a pornó elidegenítő hatásában is tetten érhető.
„Ezzel szemben a regény az érzéki testiség értékére irányítja rá a figyelmet” – mondta.
Eszméletlen, ahogy Houellebecq-nél a közöny, a nihil, az érzelemmentesség falán egy-egy pillanatra áttör a boldogság, a szerelem. De csak hogy a valóság még keményebben arcon tudjon csapni”
– idézett egy internetes kommentet a kultúrpolitikus.
„Valóban így van: a kétségbeesés, a kilátástalanság, s a félelem falán mindig talál magának egy kis rést a remény. Nem meglepő, hogy Houellebecq egy interjújában azt mondta: »Csak a jól működő szex érdekel«. Kvittek vagyunk. Engem is” – zárta előadását L. Simon László.
Ezt is ajánljuk a témában
Korábban előre látta a gazdatüntetéseket, legújabb, Megsemmisülni című regényében pedig az eutanáziát állította pellengérre a megosztó francia író.
Aki ennek művészeti értékét nem érti, az nem elég jó ember. Kicsit ilyen ez a globalista-liberális politika Magyarországon.
A Tisza Párt elnöke válaszában számon kérte a szabad sajtó képviselőit azért, mert az ő fórumairól nem tudósítanak olyan mértékben, mint a Lázárinfókról.
Elmebaj, dilinyó – és ha egyszer más fénytörésben látszik majd, sírig tartó szégyent jelent mindenkinek, aki besz0pta – nem Róka Rékai-i értelemben.
A Tisza párt legalább egy tagjáról elmondható, hogy letett valamit az asztalra.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a beszéd a függetlenség, szabadság követelésével valóban megteremtette a demokratizálódás kezdetét.
Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
Ha adakozunk egy kórháznak, az nem az egészségügy összeomlásának a jele. Sőt, a leggazdagabb országokban a legnagyobb a jótékonykodási kedv. Az adomány a bőség jele, nem a hiányé. Magyarországon pedig a milliárdos fejlesztések mellé érkezik szívből jövő segítség. Sebestyén Géza írása.
