Woke–államisági eljárást mindenki ellen!

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP

„Bár alapvetően csak egyes, a tagállamok által meghatározott jogkörökben lehetne országokon felüli, úgynevezett szupranacionális hatásköre Brüsszelnek, valójában azt látjuk, hogy a korábban– rendkívül kifejezően– irányelveknek nevezett javaslatok egyre inkább birodalmi dekrétumokká válnak. történt mindez a liberalizmus nagyobb dicsőségére, perverz módon szabadságnak és demokráciának nevezve a lokális önrendelkezés (nemzeti szuverenitás) teljes lebontására tett kísérletet. A jogi keretrendszer gyors átváltoztatását pedig azért nevezhetik egyesek jogállamnak, mert a woke ideológiára hivatkozva csak az lehet valódi jóember, aki elfogadja, hogy a szabadság: szolgaság; a háború: béke.

Korábban már kifejtettem, hogy a középkor homályos jogi viszonyrendszereiben csupán az egyházi jogrend volt többnyire állandó, koherens és kellően stabil a jogbiztonság korai formájának megalapozásához. A keresztény filozófiából sarjad a természetjog gondolatrendszere is, ami a jogállam korai megfelelőjének is tekinthető, amennyiben a legfelsőbb szuverenitást az isteni teremtett rendnek tulajdonítja, és amely gondolatból következően az ember alkotta törvények felett áll– és ilyen formán azok kötelesek megfelelni– az isteni igazságosság követelményeinek. Egyszerűbben szólva, az írott törvény nem mehet szembe a teremtett renddel, az a törvény ugyanis akkor nem érvényes törvény.

Utóbbi kitétel szöges ellentéte a woke ideológia, amelynek vállalt célja, hogy a teremtett rend ellen zászlót bontva addig gyalulja a társadalmunk építőköveit, amíg már azt sem tudjuk, mi a család, hogy olyan káoszt teremtsen, amelyben– a magyar nyelv rendkívüli kifejezőképességét igazolva– azt sem tudjuk, fiúk vagyunk-e, vagy lányok. Minthogy a keresztény kulturális gyökerekből sarjadó természetjogra épül az a társadalmi szerződés, amely a Hobbes által leírt természeti állapot káoszát lezárja– amelyben az emberiség nem, vagy csak korlátozottan képes együttműködésben javait gyarapítani, helyette a folyamatos versengés, háborúk rombolják a közjót–, mintegy természetes törekvés a társadalmi jólét növelésében érdektelen személyek törekvése a teremtett rend alapvető megváltoztatása . Egyszerűbben szólva, a pax Americana-nak nevezett pár évtizedet nem kizárólag az Egyesült Államok katonai erejének, hanem a keresztény filozófiából sarjadó jogrendszeri és társadalmi vívmányoknak is köszönhetjük. Az elmúlt évek háborúi, válságai, a migrációs krízis pedig minduntalan alkalmat adott ezen vívmányok kikezdésére.”