És még mondják, hogy a magyar választó passzív, nehezen mozdul!
A rendőrség, ami mégiscsak legjobban ismer minket, másképp gondolja. Az ORFK 20 000 kézi működtetésű könnygázgránátot vásárol.
Nem elég jó formában lenni, és magas szinten elvégezni az edzéseken a munkát, a versenyen az számít, hogy az ember valóban ki tudja hozni magából, amire igazán képes. Interjú.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
„Londonban születettél, a nővéred Ománban, az öcséd Milánóban. Mit adtak Neked a külföldi mindennapok? Ha jól tudom, először nem magyarul tanultál meg.
Apukám munkája miatt hosszabb időt éltünk külföldön, és sokat utaztunk. Olaszországban jártam óvodába, illetve Szlovéniában, Ljubljanában kezdtem meg az általános iskolát, párhuzamosan pedig különbözeti vizsgákra hazajártam, amire az anyukám készített fel. A sok változás miatt úgy gondolom, hogy nagyon jó alkalmazkodó képességem alakult ki, ami egyébként segít a sport, illetve az élet egyéb területein is. Illetve nyitottabb, közvetlenebb lett a személyiségem, hiszen mindig újabb közösségekbe kellett beilleszkednem.
Mi a sikereid legfőbb titka?
Ritka a sportban, hogy valakinek ilyen támogató háttere legyen, mint amilyen nekem van: a családom, az edzőim, az egyesületem, illetve az NKE. Az edzőim mindig azt mondják, hogy nagyon jó versenyző típus vagyok, és igazán jól fog rajtam az edzésmunka, de ez az ő érdemük is, hiszen olyan személyre szabott munkát végzek, ami segít a folyamatos fejlődésem során. Emellett mentálisan is rendkívül erős versenyzőnek tartom magam.
A sportpszichológusommal rengeteget dolgozom azon, hogy ne csak testileg, de mentálisan is készen álljak a versenyekre, hogy jól tudjam kezelni a versenyen a nyomást, stresszt, izgulást, illetve az esetleges téthelyzeteket. Az öttusában a technikai számoknál (lövészet, vívás, lovaglás) elengedhetetlen a megfelelő koncentráció, pontosság, illetve az, hogy a külvilágot ki tudjam zárni, és ezáltal maximálisan oda tudjak figyelni az adott feladatra.
Nem elég jó formában lenni, és magas szinten elvégezni az edzéseken a munkát, a versenyen az számít, hogy az ember valóban ki tudja hozni magából, amire igazán képes, hogy fejben összeszedett legyen, hiszen ott téthelyzetben, az élmezőnyben apró dolgokon múlik az, hogy valaki megnyeri vagy esetleg a 6. helyen zárja az adott versenyt.
Az öttusa szabályai folyamatosan formálódnak. Hogyan tudtál ehhez alkalmazkodni?
Szeretem az újdonságokat, és jól tudok a változásokhoz alkalmazkodni. Ebben nagy gyakorlatom van. Valójában minden verseny egy új kihívás, függetlenül a változtatásoktól, és az edzésmunkán is eszerint kell módosítani, a versenyző és a versenytársak igényeit is figyelembe kell venni, illetve a sport változásával ezekhez is kell igazítani. Ez nagy kihívás, de élmény is egyben.
Miért éppen a bűnügyi nyomozó szakirányra jelentkeztél a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen?
Külföldön sokan választják a hivatásos pályát a sport mellé. A magyar élsportolók egy része a Honvédségnek, a Sportszázadnak is a tagja. Ez nekem is megfordult az fejemben, azonban engem inkább a rendőrség vonzott, és mindenképpen szerettem volna elvégezni egy jó egyetemet, így találtam rá az NKE-re. A rendőrségen belüli bűnügyi nyomozó szakirányt azért választottam, mert úgy gondoltam, hogy az összes szakirány közül ez a legváltozatosabb, így a sportkarrierem végeztével, valami szintén izgalmas, különleges munkám lehetne.
Mikor még az egyetemre jelentkeztem, nem gondoltam, hogy ennyire sikeres lesz a sportpályafutásom, és az egyetem után egy komoly választás előtt állok majd: a sport vagy a rendőrség? Azért végeztem el a képzést, hogy rendőr lehessek, és ez legyen a hivatásom, de a sport szeretete miatt a sportolást sem szeretném idő előtt befejezni. Szerencsére a rendőrség és az NKE jelentős támogatásával maximálisan tudok készülni a 2024-es olimpiára, így a döntés ideje kitolódott.
Hogyan tudtad összeegyeztetni a sportolást és a tanulást a Rendészettudományi Karon?
Voltak nehezebb időszakok, de mindig tudtam, hogy mikor melyik területet kell előtérbe helyezni. A vizsgák és a ZH-k időszaka alatt az egyetem, a tanulás volt hangsúlyos, míg az év legfontosabb versenyei idején a sport. Ez akkor volt ez nehezebb, mikor mind a két területen egyszerre kellett helytállni: párhuzamosan voltak versenyek, versenyek között pedig folyamatosan ZH-k, vizsgák. De én tudtam, hogy mit miért csinálok, világos céljaim voltak, teljes elkötelezettséggel álltam a dolgokhoz minden területen, így tudtam jól tanulni a sport mellett is.
Bűnügyi nyomozó végzettséget szereztél, jelenleg a Rendészettudományi Kar állományában dolgozol. Milyen feladataid vannak az egyetemen?
A munkám két fő témakörre koncentrálódik. A toborzással kapcsolatos feladatok során fiatalokat ismertetünk meg a hivatásos pálya érdekességeivel, sajátosságaival. Emellett az egyetemi sportélet fejlesztésével, versenyek szervezésével is foglalkozom.”