Kígyót és selyemmajmot is loptak már a budapesti állatkertből

Nyitókép: ilyen kutyafejű boa és selyemmajom tűnt el a pesti állatkertből. Fotók: Wikipedia.

„Harmincnégy éve dolgozom a Budapesti Állat- és Növénykertben és ennyi idő alatt néhány eset volt csupán, azok viszont komoly sajtóvisszhangot váltottak ki” – kezdi Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője. Mint elmondta, még 2004-ben az egyik terráriumból elloptak egy kutyafejű boát, a tettes átvágta a szellőzőrácsot és úgy emelte ki a hüllőt. A sajtó olyannyira felkapta az esetet, hogy Hanga még egy vietnami oldalon is találkozott az ellopott kígyó hírével. 

– folytatja Hanga Zoltán. Ugyancsak komoly visszhangja volt, amikor valaki egy arasznyi selyemmajmot vitt el a budapesti állatkertből. A hírről minden jelentős fórumon beszámoltak, az elkövető pedig itt is berezelhetett, hiszen egyik nap taxi állt meg az állatkert bejáratánál. „A sofőr odament a portához és közölte, valaki ezt a dobozt küldte, át kell adnia. Benne volt a kis selyemmajom.”

Lopás szerencsére ritkán fordul elő a budapesti állatkertnél, többen hoznak állatot, mint visznek…

Hanga Zoltán elmondta, nem ritka, hogy házi kedvencekkel állítanak be, kutyát, macskát persze nem, de előfordult, hogy valaki egy kígyót akart beadni.

– emlékezett a szóvivő, aki hangsúlyozta, az állatkert nem fogad be megunt házi kedvenceket. Jelenleg csupán egy fajtával lehet gond nélkül kopogtatni, az pedig az ékszerteknős. Hanga szerint ezzel a fajjal azért tesznek kivételt, mert egyre inkább elszaporodik a természetben, és félő, hogy az őshonos mocsári teknős élettere csökken ezáltal. „Az ékszerteknősöket befogadjuk, az állatkert területén található tóban most is vagy kétszáz él, még tojást is raknak, ott elférnek. De őket is csak természetvédelmi okokból.”

Régebben a húsvéti nyulakat is be lehetett vinni, az állatsimogatóba kerültek, de az intézmény vezetése rájött, nem jó az üzenet, hiszen így sokan felelőtlenül vásároltak húsvéti nyulakat, mondván, majd az állatkert úgyis befogadja őket, ők pedig ma is a felelős állattartást szorgalmazzák. Házi kedvenceket tehát nem fogad be az állatkert, ám a vadállatmentő központjuk hosszú ideje létezik, még Becsei Anna, a madárház egykori főápolója rakta le az alapjait. Itt csak olyan vadon élő állatok lehetnek, amelyek őshonosak és természetvédelmi oltalom alatt állnak. 

Ezek általában sérült állatok, amelyek a rehabilitáció után, a természetvédőkkel együttműködve ismét visszakerülnek az élőhelyükre. Ha mégsem járnak sikerrel, akkor a margitszigeti kisállatkertbe viszik őket, mint például azokat a gólyákat, amelyek alig bírnak repülni „A gólyák ott például nagyon jól érzik magukat, olykor meglátogatják a Palatinus strandot is. Teljes életet élnek, fészket is építettünk nekik asztal magasságban, tojást raknak és fel is nevelik a fiókákat” – összegzett Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője.