Koordinált politikai hadjáratról van szó, amely során a brüsszeli elit a tényeket és az adatokat ismét figyelmen kívül hagyja.
Fotó: Mandiner/Földházi Árpád
„Ha már Brüsszel orosz és belorusz kémekkel riogat a hazai Nemzeti Kártya program kiterjesztése miatt, nézzük meg a valóságot, azaz hogy az adatok alapján az egyes EU-s tagállamokban milyen arányban tartózkodnak az említett két ország állampolgárai.
2022-ben csak Németországban – ők még nem közöltek 2023-as adatokat – majdnem 230 ezer orosz állampolgárnak volt tartózkodási engedélye, de Spanyolországban is majdnem 100 ezren, Franciaországban több mint 60 ezren, Olaszországban pedig közel 50 ezren tartózkodtak. A térségünkben messze nem nálunk él a legtöbb orosz állampolgár: Csehországban majdnem 40 ezren, Ausztriában és Lengyelországban pedig több mint 20 ezren élnek.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner által is megismert válaszlevélből kiderült: az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.
A legnagyobb belorusz közösség Lengyelországban él, több mint negyedmillió ember 2014 óta az ő létszámuk megnégyszereződött. Lengyelország után – akárcsak az oroszok esetében – Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, valamint Csehországban él a legtöbb belorusz.
Az uniós statisztikák szerint ma nagyjából 1 millió orosznak és belorusznak van tartózkodási engedélye az EU területén. A Magyarországon valamilyen típusú tartózkodási engedéllyel rendelkező oroszok és beloruszok a teljes uniós létszám alig 1 százalékát adják, ami körülbelül 11 ezer fő.
Ami a munkavállalási célú engedélyeket illeti, 2023-ban nagyjából 180 ezer orosz és belorusz rendelkezett ilyen engedéllyel az EU-ban, miközben Magyarországon ennek csupán kevesebb mint az 1 százaléka élt és dolgozott.
Vajon valóban Magyarország jelent biztonsági kihívást, miközben például Lengyelországban jelenleg több mint 130 ezer belorusz állampolgár dolgozik?
Hazánk szabályozása miatt egyes országok, mint például Észtország vagy Finnország, különösen aggódnak, de miért nem tették fel maguknak ezeket a kérdéseket, amikor tízezerszámra – a magyar adat sokszorosával – engedtek be orosz és belorusz állampolgárokat a területükre?
Fontos leszögezni, hogy a Nemzeti Kártya program nem jelent biztonsági kockázatot a schengeni térség szempontjából, hiszen az orosz és belorusz állampolgároknak is átfogó ellenőrzésen kell átesniük a magyarországi belépéshez és tartózkodáshoz.
Nyilvánvaló tehát, hogy egy újabb Brüsszelből koordinált politikai hadjáratról van szó, amely során a brüsszeli elit a tényeket és az adatokat ismét figyelmen kívül hagyja.”
Két oka is van.
Orbán Balázs azonnal reagált a szokatlanul sértő és mélyen antidemokratikus kirohanásra.
Most sem sikerült megizzasztania a miniszterelnök politikai igazgatóját.
A mi álláspontunk változatlan: nem kérünk a menekültekből, de ha a brüsszeli elit annyira szeretné, hát megkaphatják őket.
Idehaza minden zsidó honfitársunk biztonságban érezheti magát!
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint „véget ért a békés aranykor”, az új kihívásokhoz pedig új politikusi attitűd szükséges.
A magyar külügy képviselője nagy tapsot kapott Izraelben, amikor kiállt a zsidó állam mellett, ami önvédelmi harcát vívja.
A Fortepan fotótárából válogatott archív képeken mutatjuk meg, hogyan nézett ki a front és a hátország a mai Ukrajna területén. A háború akkor a Kárpátokat is elérte, valamint a mai Nyugat-Ukrajnát is közvetlenül érintette.
