A Coca-Cola szerint mindenben megfelelnek a hazai és az uniós szabályoknak, illetve mindig a helyi fogyasztók igényeit kívánják kielégíteni... Vajon meddig tart még a kettős mérce?
Nyitókép: AFP / Soeren Stache / DPA
Újabb élelmiszerbotrány robbant ki július közepén, amikor kiderült: az egyik legnagyobb nemzetközi gyártó, a Coca-Cola Olaszországban több mint kétszer annyi narancstartalommal gyártja a Fantát, mint Magyarországon. A hírre azonnal reagált Lázár János építési és közlekedési miniszter, aki korábban – még Miniszterelnökséget vezető miniszterként – számos alkalommal hadat üzent a nemzetközi nagyvállalatok kettős mércéjének.
A gyártók gyakorlatával kapcsolatos aggodalmak 2017-ben kerültek előtérbe, amikor kiderült, számos nagy cég silányabb minőségű élelmiszert állít elő az Európai Unió keleti tagállamaiban, mint a nyugatiakban. A botrány hatására az Európai Bizottság és az Európai Tanács 2019-ben kötelező irányelvben rögzítette, hogy a gyártóknak az unió összes országában ugyanazt a minőséget kell kínálniuk, és csak néhány esetben lehetnek indokolt különbségek.
A Fanta gyártási költsége jóval alacsonyabb az egészségre ártalmasabb fruktóz-glükóz sziruppal”
Az irányelvet 2022-ig az összes uniós országnak át kellett ültetnie a nemzeti jogrendjébe, ugyanakkor a gyártók továbbra is megtehetik, hogy egy-egy ország sajátosságait és a fogyasztók igényeit figyelembe véve eltérő összetevőket vagy technológiát alkalmaznak – ám ezt az érintett élelmiszerek csomagolásán világosan fel kellene tüntetniük. Az eltérés csak a fogyasztóknak kedvező lehet.
Július közepén robbant a hír idehaza, hogy az olasz Fanta narancstartalma 12 százalék, míg az üdítő magyar megfelelője csak 5 százaléknyi narancsot tartalmaz. A hír kapcsán Lázár János a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Ez kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket. Az élelmiszeripari szemét dömpingje – ami nem kereskedelmi, hanem közegészségügyi kérdés – csak erős kontroll mellett tartható kordában. Nem fognak koccintani a multik! Ez viszont nem hanta!”
A Coca-Cola azonnal reagált: a vállalat szerint mindenben megfelelnek a hazai és az uniós szabályoknak, az eltérő receptúrákkal pedig a helyi fogyasztók igényeit kívánják kielégíteni. A cégóriás gyakorlatilag azt bizonygatta, hogy a magyar fogyasztók kifejezetten elvárják, hogy kedvenc üdítőjükben kevesebb gyümölcs legyen.
Az élelmiszerért felelős, hatósági jogkörrel bíró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is megszólalt, hangsúlyozva a nemzeti ízpreferenciát, vagyis a fogyasztók igényének kielégítését, ezzel ráerősítve a Coca-Cola álláspontjára. Megjegyezték, hogy 2017-ben összehasonlították az osztrák és a magyar Fantát, ráadásul a fogyasztókat is bevonták, akiknek jobban ízlett a hazai. Ausztriában egyébként még kevesebb gyümölcs van a Fantában, mint nálunk.
Nehéz eldönteni, hogy a jogszabályok szerint hibázott-e bárki. A szabályozás és a betartásához készült iránymutatások nem mindenhol egyértelműek. Lázár János világosan fogalmazott: tűrhetetlen, hogy a magyar emberek silányabb minőségű, kisebb gyümölcstartalmú üdítőt fogyasszanak, mint mások.
A hátrányos megkülönböztetés akkor is tilos, ha ezt a gyártó feltünteti a csomagoláson”
A Coca-Cola és a Nébih álláspontja sem túl erős, mivel a vásárlóknak nem volt sok lehetőségük az előző évtizedekben arra, hogy kifejezzék szándékukat az üdítők gyümölcstartalmával kapcsolatban. Arról sincs tudomásunk, hogy a Coca-Cola széles körben, objektíven felmérte volna a hazai fogyasztók arra vonatkozó igényét, hogy 12 vagy 5 százalék narancssűrítménnyel ízlik-e jobban a Fanta Narancs. A Mandiner ugyanakkor az uniós szabályozás és a Coca-Cola eltérő gyakorlata alapján arra jutott, érdemes lenne megvizsgálniuk a hatóságoknak a mulasztás lehetőségét.
Utánajártunk ugyanis, hogy az Európai Unió tagállamaiban milyen mértékben tér el a Fanta Narancs összetétele. A nyilvános termékleírásokból kiderül, valóban gyengébb minőségű a Kelet-Európa országaiban gyártott üdítőital, mint a nyugati tagállamokban kapható azonos termék. Ez a minőségbeli eltérés ugyanakkor nem a gyümölcstartalom miatt van, mivel a 12 százalékos olasz arány kiugróan magas, a magyarországi 5 százaléknál alacsonyabb és kevéssel magasabb narancstartalomra is van példa. A keleti tagállamokban kapható silányabb minőséget az igazolja, hogy nálunk és a régiós országokban fruktóz-glükóz sziruppal édesítik a Fantát, míg a nyugati országokban cukorral és más édesítőszerekkel, amelyek egészségesebbek.
Noha a jelentős cukorfogyasztás egészségi kockázatot jelent, a kukoricaalapú fruktóz-glükóz szirup a kristálycukornál is egészségtelenebb. Ennek oka, hogy az édesítőszer jobban megterheli a májat, mint a cukor, ráadásul teltségérzetet is nehezebben eredményez, vagyis a fruktóz-glükóz sziruppal édesített élelmiszereknél nagyobb a túlzott bevitel kockázata.
Az EU irányelve nem zárja ki, hogy a gyártó az országonként eltérő fogyasztói igények miatt például a magyar és az olasz Fantában változtasson a narancssűrítmény mennyiségén. A dél-európai országban az éghajlat lehetővé teszi a narancs és más citrusfélék termesztését, így a gyümölcs fogyasztásának valóban nagyobb hagyománya van, amivel – ha nem is feltétlen elfogadható – talán megmagyarázható az eltérő összetétel. Ám ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy az eltérést feltüntette-e a gyártó úgy, hogy a fogyasztók tisztában legyenek vele.
Arra viszont csak egyetlen magyarázat van, hogy a magyarok, a csehek vagy a szlovákok Fantája miért fruktóz-glükóz sziruppal van édesítve: az édesítőszer olcsóbb a cukornál és egyéb szereknél, így a Fanta gyártási költsége is jóval alacsonyabb az egészségre ártalmasabb fruktóz-glükóz sziruppal.
A szabályozás azt pedig világosan kimondja: a gyártó nem hivatkozhat a kettős minőség alkalmazásánál a fogyasztói árérzékenységre. Vagyis a Coca-Cola nem csökkentheti az unió keleti felén a minőséget arra hivatkozva, hogy a fogyasztói árakat így tudja alacsonyabb szinten tartani.
Az az álláspont sem állná meg a helyét, hogy a helyi, nemzeti sajátosságok miatt más az üdítő édesítése, mivel a kontinens keleti tagállamainak mindegyikét érinti a hátrányos megkülönböztetés, ráadásul Magyarországon cukrot és a fruktóz-glükóz szirupot is gyártanak. Ebben az esetben a fogyasztói igényekre sem hivatkozhat a Coca-Cola, mivel aligha döntene a kelet-európaiak többsége az egészséget jobban veszélyeztető összetevő mellett. A hátrányos megkülönböztetés még akkor is tilos, ha ezt a gyártó feltüntetné a csomagoláson.
Elméletileg a fogyasztóé a végső szó, ha egy élelmiszert kockázatosnak tart, vagy kétségei vannak, megteheti, hogy nem veszi meg. Ez a nyomásgyakorlás ugyanakkor sehol nem tud érvényre jutni, mivel ehhez arra lenne szükség, hogy a Fantát kedvelők jelentős része panasszal forduljon a gyártóhoz, vagy ami a leghatékonyabb, bojkottálják a Coca-Cola termékeit, ezzel veszélyeztetve a gyártó üzleti eredményét.
A multi sem hivatkozhat még a gyümölcstartalom mértékének meghatározásánál sem arra, hogy Magyarországon az emberek kifejezetten az 5 százalékos üdítőhöz ragaszkodnak, mivel még a Fantát rendszeresen fogyasztóknak sincs lehetőségük összehasonlítani a Magyarországon kapható italt az összes uniós ország receptúrájával.
A volt szocialista országok többségében – így hazánkban is – ráadásul a piacgazdaság megjelenésével egy időben vetették meg a lábukat a multinacionális élelmiszeripari cégek. A nyugati vállalatok termékeinek minősége pedig messze felülmúlta a tervgazdasági rendszer elavult gyáraiban előállítottakét. Ezzel a nagy gyártók a volt szocialista országokban való megjelenésükkor gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerültek, ráadásul a baloldali kormányok még kedveztek is a nemzetközi cégóriásoknak, ellehetetlenítve a helyi gyártókat. Így a magyar fogyasztóknak nem volt választásuk, míg egy nyugat-európai piacon az évtizedek során a gyártóknak valóban figyelembe kellett venniük a fogyasztók visszajelzéseit a tényleges piaci versenyben.
A megtévesztéssel szemben védik a fogyasztót
Hatalmas nemzetközi botrány közepette derült ki 2017-ben, hogy a kelet-európai országok fogyasztói számos élelmiszert silányabb minőségben tudnak beszerezni, mint a nyugat-európaiak. Az árszínvonal ezzel szemben érdemben nem alacsonyabb, és a csomagoláson sem volt feltüntetve az eltérő minőség. A kelet-közép-európai országok, kiemelten Magyarország nyomására 2019-ben az EU irányelvet készített a kettős minőség meghatározására és annak szabályozására, mikor tehetnek különbséget a gyártók, és hogyan kell tájékoztatniuk erről a fogyasztókat. Alapesetben egy gyártó az azonos néven, ugyanolyan vagy nagyon hasonló csomagolásban forgalomba hozott élelmiszereket az összes tagállamban ugyanúgy kell hogy előállítsa. Abban az esetben térhet el, ha az összetevők szezonalitása, helyi hozzáférhetősége ezt indokolja, vagy a már említett fogyasztói igények eltérnek. Ám ebben az esetben is világosan jelölni kell a terméken, hogy az miben tér el az EU más országaiban kapható, de azonos terméktől. A fő összetevők eltérését kötelező lenne feltüntetni a címkén, a magyar fantásüvegen szereplő információk közt ugyanakkor semmi nem jelzi, hogy más EU-tagállamokban az üdítő cukorral készül, vagy hogy a gyümölcstartalma alacsonyabb. Ráadásul a gyártók csak abban az esetben térhetnek el az összetevőkben, ha az eltérés a fogyasztók egészségét védi.
A Coca-Cola ezzel szemben a fogyasztók egészségének rovására alkalmaz eltérő minőséget Magyarországon. Ez a gyakorlat pedig alkalmas lehet a magyar vásárlók megtévesztésére, akik nincsenek tisztában azzal, hogy egy osztrák állampolgár ugyanazt a terméket jobb minőségben kapja meg. Éppen ezért Lázár János álláspontjával is könnyen azonosulhat bárki, aki úgy gondolja, semmivel nem ér kevesebbet az egészsége attól, hogy magyar ember.
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Rés az ellenzéki pajzson. Petri Lukács Ádám írása.
Az energiaszektorba szállt bele utolsó heteiben a demokrata elnök.
Soproni Tamás, a kerület polgármestere fontosnak tartja, hogy a változtatás csak több mint egy év múlva vezetik be, mert a vállalkozásoknak így lesz idejük felkészülni.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
