Szigorúan lecsap az online csalókra a kormány

Nyitókép: Getty Images

Új törvénnyel veszi fel a harcot a kormány az online csalókkal szemben. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében közölte, hogy egy európai uniós irányelvnek megfelelően dolgozta ki a kormány a csalások elleni jogszabályt. A koronavírus-járvány alatt az online tranzakciók száma nagyon megnőtt, ezzel párhuzamosan 2023 negyedik negyedévében már 3737 sikeres online visszaélés történt, körülbelül 5,8 milliárd forint értékben – írja a Világgazdaság.

Augusztus 1-jével hatályba lép az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvény. Az új jogszabállyal a kormány – a családok védelme és az online pénzügyi-, banki szolgáltatásokba vetett közbizalom megőrzése érdekében – határozottan fel kíván lépni az elektronikus pénzforgalom területén bekövetkező csalásokkal szemben.

Az EU 2015/849 irányelvének (AML) megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük azokat az ügyleteket, amelyeknél a – Magyarországon a NAV részeként működő – pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését szükségesnek tartják, és azonnal jelentést kell tenniük a FIU felé. Ezen eljárásra alapozva, de attól elhatároltan, Magyarországon 2024. augusztus 1-jétől egy újfajta bejelentési és zárolási eljárás kerül bevezetésre, amely segíthet a visszaélések során eltulajdonított pénzek visszaszerzésében.

A Covid-időszak kezdete óta az online vásárlások és pénzügyi tranzakciók terjedésével párhuzamosan exponenciálisan nőtt az olyan csalások száma, ahol a támadók digitális technológiákat használva próbálnak személyes, pénzügyi vagy biztonsági információkat kicsalni vagy pénz átutalására rávenni áldozataikat, akik általában banki ügyfelek. Míg 2020 első negyedévében 113 sikeres visszaélést követtek el, több mint 422 millió forint értékben, addig ez a szám 2023 negyedik negyedévére 3737-re nőtt, közel 5,8 milliárd forint értékben. A sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek aránya a lakosság pénzügyi és adatbiztonsági tudatosságát erősítő kormányzati kampányoknak és a szigorú hatósági fellépésnek köszönhetően javuló tendenciát mutat.

Túri Anikó közigazgatási államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma nem magyar sajátosság, és hogy az azonnali fizetési rendszer, mint az elkövetés eszköze, néhány éven belül az Európai Unió egészében elterjedhet. A megoldás nem a technológiai haladás elleni küzdelem, hanem a szabályozás finomhangolása. Az új bejelentési és zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapul.

Az eljárás folyamata azzal kezdődik, hogy csalás észlelése után az ügyfél vagy a nyomozó hatóság értesíti az ügyfél számlavezetőjét a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében. Ezután a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatónak az értesítés tényéről, a fizető fél nevéről és számlaszámáról, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevéről, számlaszámáról, a fizetési művelet pénzneméről, összegéről és időpontjáról, akinek a pénz átutalásra került. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak, és adott esetben a számlákat is felfüggesztik.

2025 nyarától pedig hazánkban is működni kezd egy visszaélés-szűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon szűri ki a csalárd fizetési megbízásokat.

***