Pressman összeesküvés-elméletek terjesztésével vádolta meg Orbánt Tusványos után
„Ez aligha az, amit egy szövetségesünktől várunk” – írta a nagykövet.
Szikra Levente szerint a miniszterelnök beszédében „széles körben fogalmazta meg a magyar nagystratégiát”.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Ahogy a Mandiner is beszámolt róla, Orbán Viktor miniszterelnök beszéde zárta a 33. Tusványosi Szabadegyetemet. A kormányfő Tusnádfürdőn a béke kérdéséről, az amerikai választásokról és magyar családokat érintő gazdasági változásokról is elmondta a véleményét. De még a párizsi olimpiai megnyitón látott megbotránkoztató felvételekkel kapcsolatos kérdésekre is válaszolt.
Mint várható volt, a beszéd mind idehaza, mind nemzetközi téren visszhangokat váltott ki. David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete többek között úgy reagált az elhangzottakra, hogy „Orbán Viktor Tusványoson elmondott beszédében sokat foglalkozott az Egyesült Államokkal. Ugyanebben a beszédében – közvetlenül azután, hogy találkozott Vlagyimir Putyinnal – Orbán a Kreml Amerikával kapcsolatos összeesküvés-elméleteit is terjesztette.
Ez aligha az, amit egy szövetségesünktől várunk”.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ez aligha az, amit egy szövetségesünktől várunk” – írta a nagykövet.
Az első visszhangok után elemzőt kérdeztünk arról, hogy milyen további hatásai lehetnek a beszédnek a magyar közéletben és a nemzetközi környezetben egyaránt.
Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője arra a kérdésünkre, hogy a kormányfő beszéde milyen utat jelölt ki a magyar belpolitikában, azt a választ adta, hogy „a beszéd széles körben fogalmazta meg a magyar nagystratégiát, amelyből belpolitikai tekintetben két fő dolog következik: egyrészt a szuverenitásvédelem fontossága, melyben már a közelmúltban is történtek előrelépések, másrészt pedig a családpolitika további erősítése. A miniszterelnök kitért arra, hogy vannak sikerei a családpolitikának, de most egy megtorpanást látunk ebben. Feladatul jelölte ki, hogy ismét javuló pályára kell állítani a termékenységi rátát”.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az a felhívás, hogy „fiatal, nemzeti érzelmű harcosokat kell találni a jövőben” mi módon fog megvalósulni. Erre a vezető elemző azt a választ adta, hogy „minden politikai erőnek szüksége van az utánpótlásra, hiszen előbb-utóbb mindenkinek eljön a nyugdíj ideje. Orbán Viktor abban a kontextusban hozta fel ezt a témát, hogy
a magyar nagystratégia végrehajtása nagyon hosszú távú folyamat, így a most a 20-as és 30-as éveiben járó generáció tagjainak kell majd befejeznie,
amit a mai vezetők elkezdenek. Így tehát fokozatosan egyre több fiatalnak kell dolgoznia a stratégia végrehajtásán, hogy az valóban sikerre vihető legyen” – magyarázta.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar kormány már jövőre változtatna a szabályokon.
Felvetettük, hogy nem meglepő mód egyértelmű állásfoglalás történt szombaton is Donald Trump republikánus elnökjelölt mellett. Az iránti érdeklődésünkre, hogy Trump esetleges novemberi győzelme milyen hatással lehet Magyarországra, Szikra azt válaszolta, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok jelentős javulását várja ebben az esetben. „Az elmúlt évtizedek tapasztalata az, hogy a republikánus elnökök alatt általában jobb, míg demokrata vezetés alatt rosszabb ez a viszony. A gazdasági és a katonai együttműködés alapvetően rendben van, de a politikai nyomásgyakorlást a magyarok nem szokták tűrni, a demokraták viszont előszeretettel élnek vele.
Donald Trump jó barátja Magyarországnak, az ő győzelme így jelentős javulást hozna ezen a téren”
– szögezte le a vezető elemző.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar miniszterelnök a színpadon a Donald Trump elleni merényletről is beszélt.
Mivel a kormányfő több ponton is kritkával illette a regnáló lengyel vezetést, felmerült újból a kérdés, hogy mi lesz a magyar-lengyel barátsággal. Szikra Levente úgy fogalmazott, hogy „ha a két nemzet közötti barátságot nézzük, nem hiszem, hogy abban változás lesz:
a magyar-lengyel barátság mély és erős kötelék.
Ha a kormányok közötti politikai viszonyról van szó, ott pedig a Tusk-kormány hivatalba lépése óta sajnos rossz viszonyról beszélhetünk, aminek az az oka, hogy a globalista varsói vezetés mindenben Brüsszel és a baloldali amerikai adminisztráció kiszolgálója”.
„Azt gondolom, ebben a közeljövőben nem lesz jelentős változás. A pillanatnyi politikai helyzetképet azonban javaslom élesen elválasztani a barátság történelmi távlataitól. Egyébként a beszédben a miniszterelnök azt a várakozását is kifejezte, hogy a lengyelek idővel majd visszatérnek a közép-európai együttműködéshez” – emlékeztetett.
Végül arra a sokak által talán elsőre félreérthető kijelentésre is rákérdeztünk, amely Magyarország uniós tagságát érintette. Itt Szikra Levente leszögezte, „Orbán Viktor egyértelműen kimondta, hogy az Unióban látja Magyarország jövőjét. Az azonban nem titkolt szándéka, hogy az Unió térjen vissza ahhoz a modellhez, amikor a mainál jóval sikeresebb volt:
a független nemzetállamok gazdasági együttműködéséhez.
Ez Európa, és ez Magyarország érdeke is, és a Patrióták Európáért frakcióval együtt a magyar kormánypártok is ezért a célért fognak küzdeni” – hangsúlyozta a vezető elemző.