A civilizációk párbeszéde: Izoláció vagy Konnektivitás?

Fotó: Unsplash

Ezek az kifejezések akaratlanul is magukkal hozzák a hidegháború szellemét, ahol az egyébként egységes világ két része állt szemben egymással. A globális politka szereplőinek a stabilitás, a béke és a jólét elérése érdekében ezekkel az új kihívásokkal kell megbirkózniuk. A szétválás helyett az összekapcsolódásnak kellene a jövő uralkodó jelszavának lennie, mivel a világ különböző szegleteinek gazdasági, társadalmi és oktatási integrációja lehet a legésszerűbb módja annak, hogy a globális békét és a jólétet mindenki számára fenntartsuk.

De mit jelentenek ezek a szavak? Decoupling – kb. szétkapcsolás – terén Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó tartott beszédet tavaly a szóról: a beszéd az amerikai gazdaság és Kína "szétválasztásáról" szólt. Ez a gazdaságok “radikális” szétválasztását jelenti.

2022 áprilisában Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter bejelentette a Biden-kormányzat új megközelítését az egyre megsztottabb globális gazdaságban való navigálásra. Ezt nevezte “friendshoringnak”. Az Atlantic Councilban tartott beszédében Yellen így fogalmazott: "Nem engedhetjük meg, hogy országok a kulcsfontosságú nyersanyagok, technológiák vagy termékek terén elfoglalt piaci pozíciójukat arra használják fel, hogy megzavarják gazdaságunkat vagy nem kívánt geopolitikai befolyást gyakoroljanak. Építsünk a gazdasági integrációra és mélyítsük el azt. . azokkal az országokkal, amelyekről tudjuk, hogy számíthatunk rájuk". A lényeg tehát, hogy a gazdasági kulcsterületeken baráti országokkal akarnak együttműködni.

Mint egy szerző írja: “Miközben Amerika eddig többnyire csak beszélt a friendshoringról, Kína már ténylegesen meg is valósítja azt. Mivel az Egyesült Államok hatalmas vámokat vetett ki, a Kínai Népköztársaság arra tért át, hogy köztes termékeket adjon el Amerika barátainak, így azok nagyrészt kínai áruk csomagolóközpontjává váltak.” A szerző szerint “a közvetlenül Kínából származó amerikai import csökkenése álcázza Peking Latin-Amerikába és Délkelet-Ázsiába irányuló bővülő exportját. A tanulmányok azt mutatják, hogy az Amerika által fogyasztott kínai tartalom nem csökkent. Ami viszont csökkent, az Amerika pozíciója, mivel egy nemrégiben végzett felmérés szerint a délkelet-ázsiai országok ma már Kínát részesítik előnyben Amerikával szemben.”

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója így írt erről 2023 márciusában a Mandinerben: “Magyarországnak reális esélye van arra, hogy a 2020-as években kitörjön a közepes jövedelmű országok csapdájából és fokozza a gazdasági növekedését, ha képes megőrizni a neoliberális rendből fennmaradó konnektivitás előnyeit, miközben az állam fokozott szerepvállalásával ellensúlyozza a neoliberális rend hátrányait. Ez a konnektivitáson alapuló gazdasági modell alternatívát kínál mind a neoliberális világrenddel, mind a nemzetközi tömbökre épülő globalizációs modellel szemben.”

Orbán szerint ennek lényege, hogy egy országnak, jelen esetben Magyarországnak “arra kell törekednie, hogy minél több országgal és piaci szereplővel tartson fenn kapcsolatot a világ minden tájáról. Ezek a kapcsolatok nem korlátozódhatnak pusztán a gazdaságra, hanem kiterjednek a kereskedelemre, az infrastrukturára, a befektetésekre, a tudástranszferre és a nyilvános diplomáciára is.”

A fenti kérdésekről is fognak beszélgetni az MCC Feszten: dr. Vasif Huseynov, az AIR Center osztályvezetője, az EU és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok szakértője és Titus Techera politikatudós, a Manhattan Institute oktatója, az American Cinema Foundation ügyvezető igazgatója fogják megvitatni, mi is a lényege és eredménye az amerikai politikának és mi a magyar stratégia előnye az egyre inkább megosztott világban.