Júliustól vége a türelemnek, új korszak indul a boltokban – de ha felelősek vagyunk, nem kell megfizetnünk az árát

Nyitókép: Mandiner-archív

A gyártók, az üzletek és a felmérések szerint a lakosság is felkészült a januárban bevezetett, ám féléves türelmi idő után júliusban élesedő új visszaváltási rendszerre. Az árak is emelkednek, ám a drágulás mértéke nem biztos, hogy megegyezik a petpalack, üveg és fémdoboz általános, 50 forintos ellenértékével.

Az italospalackok visszaváltása nem új keletű, jelenleg is vannak betétdíjas termékek, például üveges sörök és üveges szörpök. A legfontosabb változás, hogy júliustól csak visszaváltható palackba töltött italok lehetnek a boltok polcain, amennyiben űrtartalmuk 1 deciliter és 3 liter között van. Kivételt jelentenek a tejek és a tejalapú italok, a papírdobozos gyümölcslevek, valamint azok a kis palackszámú italok, amelyekből kevesebb mint ötezer darabot gyártottak, jellemzően ilyenek az egyedi üvegbe töltött kézműves sörök.

Korábban a „tapossa laposra!” szlogennel tanultuk meg, hogy mit kell tenni az üdítős­üveggel, mielőtt kidobjuk a szelektív hulladékgyűjtőbe. Az új rendszer ennek ellenkezőjére nevel, a visszaváltható palackokat nem szabad összetaposni, sőt csak ép állapotukban tudjuk visszaváltani.

Az üres italosflakonokat tehát már nem a szelektívbe dobjuk, hanem az országszerte négyezer helyen kialakított repontok visszaváltó automatáiba. Ezeket a kormányrendelet alapján a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletekben, vagyis a nagyobb kiskereskedelmi láncokban találhatjuk, és a legalább ezerfős településeken is vannak automaták. A gépek üzemeltetéséért és a rendszer kiépítéséért is felelős Mohu Zrt. Repont elnevezésű mobilapplikációja segítségével tájékozódhatunk a legegyszerűbben arról, hogy a közelünkben hol van visszaváltó automata.

Magyarországon az italosüvegek mindössze 40 százalékát hasznosítják, Németországban ez az arány már 98 százalék. A környezetünk szempontjából jelentős előrelépés lesz, hogy a gyártók a begyűjtött palackokat újratöltik vagy anyagukban hasznosítják.

Az italgyártók az utóbbi hónapokban már átalakították a palackjaikat, és a címkéken is megtalálható a figyelmeztetés arról, hogy vissza kell váltani. A fogyasztók pedig vagy élnek a visszaváltás lehetőségével, vagy megfizetik a környezettel szembeni felelősségüket.

Az italok árába az utóbbi hónapokban beépült az új rendszer költsége, aminek nem emelkedett az ára, annak júliustól bizonyára emelkedik legalább a visszaváltás díjával. Egyedi díjat is megállapíthatnak a gyártók: amennyiben nem 50 forint jár vissza a palackért, a pontos díjat fel kell tüntetni a termék címkéjén.

Noha az 50 forint elsőre nem tűnik jelentős összegnek, ha egy háromfős család naponta fejenként másfél liter ásványvizet fogyaszt, akkor a palackok visszaváltásával egy év alatt mintegy 55 000 forintot kap vissza akkor is, ha semmi más egyszer használatos üvegbe töltött italt nem fogyasztott – vagyis alapesetben ennél több pénzt adnak vissza az automaták. Ha a példában említett háromtagú család nem fáradozik a visszaváltási procedúrával, akkor az 55 000 forintot kidobja az ablakon.

Az automatákat nagy kapacitásra tervezték, néhány perc alatt akár 50 palackot is be tudnak fogadni. A visszakapott összeget a fogyasztók levásárolhatják az automatát üzemeltető üzletben, kérhetik a jóváírását bankszámlájukra, illetve felajánlhatják jótékony célra. Idén az összeget gyermekek kórházi kezelésére lehet felajánlani, a pénzt a Bethesda Gyermekkórház, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet és a Semmelweis Egyetem gyermekklinikái kapják.

Ellustult a gyártó és a fogyasztó is

A visszaváltási rendszer évekkel ezelőtt is működött Magyarországon, ám az idők során csökkent a visszaváltási hajlandóság, és a gyártók sem erőltették a drágábban előállítható csomagolást. Ennek meg is lett a következménye: a műanyag, fém és üveg italtároló edény több mint fele a szemétben landol, nagy része ráadásul nem is a szelektív gyűjtőbe kerül. Az új visszaváltási rendszerről készült felmérések viszont azt mutatják, az emberek fontosnak tartják a hulladék megfelelő elhelyezését. 

A Debreceni Egyetem és a Pénzcentrum közös, több mint nyolcezer fő részvételével zajló felméréséből kiderül: az emberek szükséges rossz intézkedésnek tartják az új rendszert. A válaszadók több mint fele szerint nagyobb figyelmet kell fordítani az üres italosüvegek megfelelő kezelésére, ami bár több nehézséggel jár, a környezeti szempontok miatt fontos. Az egyszer használatos üvegek megfelelő hulladékkezelését kevésbé tartják fontosnak az általános iskolai vagy legfeljebb szakmunkás-végzettségűek és meglepő módon a 18 és 29 év közötti fiatalok. Nincs érdemi különbség a nők és férfiak hozzáállása között, és az üres italcsomagolások megfelelő elhelyezése éppen ugyanakkora figyelmet kap a kistelepüléseken, mint a megyeszékhelyeken vagy a fővárosban. A rendszer gyakorlati működésével kapcsolatban a válaszadók 58,3 százaléka fejezte ki aggodalmát. Többségük az automatáknál kialakult sorok miatt aggódik, illetve nehézséget okoz az üres csomagolás tárolása és szállítása sértetlen állapotban. A válaszadók egy része szerint sok gyártónál megjelenhet a 3,1 literes kiszerelés, mivel arra már nem vonatkozik az előírás. Sokan nehezményezik, hogy a kormányrendelet nem teszi kötelezővé a visszaváltó automaták üzemeltetését az ezer főnél kisebb településeken.

A Debreceni Egyetem és a Pénzcentrum kifejezetten kedvezőnek tartja, hogy sokan vettek részt a felmérésben, és jelentős volt azoknak az aránya, akik önkéntes alapon egyedileg megfogalmazott véleményüknek is hangot adtak. Mindez azt bizonyítja, hogy érdekli az embereket az új rendszer.

Lapunk munkatársai is kipróbálták az új visszaváltási szisztémát, a januári induláshoz képest több hónap késéssel, mivel csak nemrég jelentek meg a visszaváltandó palackok a boltokban. Tapasztalataink szerint egyszerű az új rendszer használata, s az automatát nem lehet átverni, mivel a régi palackokat nem fogadja el. A levásárlás lehetőségével élve bizonylatot kaptunk.

Drága, de elkerülhetetlen

A nemzetközi tapasztalatok kedvező, előremutató eredményeket jeleznek. Szlovákiában például a bevezetés után egy évvel 70 százalékra nőtt a visszaváltási arány. Németországban annyira bevált a rendszer, hogy röviddel a bevezetése után már jelentősen bővítették is a visszaváltható termékek körét. Ott a magyarországi pontokéhoz megszólalásig hasonló gépekben lehet visszaváltani a műanyag és egyéb anyagból készült dobozokat, illetve az üvegeket.

Tavaly a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése miatt az előállító cégeknek jelentősebb költség­növekedéssel kellett szembesülniük. Ráadásul ez egy olyan időszakban következett be, amikor a kereslet a magas infláció miatt érezhetően visszaesett.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint akár 25 ezer árucikket is érinthetett a palackok áttervezése. Ez a szám elsősorban az új címkék bevezetése miatt ilyen jelentős, mivel korábban nem volt feltüntetve az italokon, hogy visszaváltható csomagolásról van szó. A szakmai szervezet szerint a gyártóknak négyszeres költséggel kellett számolniuk. Az átállással járó teljes költséget egyelőre nem ismerjük, de az előzetes várakozások szerint az érintett italgyártók 25 milliárd forintnyi plusszal számoltak.

Még csak most jön a java

Az Európai Unió májusban döntött több fontos hulladék­csökkentő intézkedésről, ezeket belátható időn belül bevezetik. A legfontosabbak között szerepel az egyszer használatos csomagolások visszaszorítása, a termékek, elsősorban műszaki cikkek kötelező megjavítása, valamint a hulladékexport szigorú szabályozása.

Az egyszer használatos csomagolások visszaszorítására a közelmúltban is fontos szabály született. Ennek következménye, hogy ma már fizetnünk kell az eldobható zacskóért. Kedvező fejlemény, hogy egyre több vásárló a zöldségeket és gyümölcsöket, illetve a péksüteményeket többször használatos, jóval praktikusabb csomagolásba teszi. Az új szabályok szerint 2030-tól tilos lesz egyszer használatos műanyagba csomagolni a friss gyümölcsöket és zöldségeket, a kávézókban és éttermekben felszolgált ételt és italt, valamint az egyadagos ízesítőket, például szószokat, tejszínt, cukrot. Emellett betiltják a miniatűr piperecikkek szállodai csomagolását is, a boltokban pedig a nemrég fizetőssé tett könnyű műanyag zacskókat. Szintén előírás, hogy az Európai Unióban 2030-tól a csomagolások jelentős része újrahasznosítható legyen.

Az uniós hulladékcsökkentési előírások szigorítása az utóbbi évek egyik legnehezebben meghozott, legtöbb kompromisszumot igénylő döntése volt, mivel a gyártók szeretnének minden költségnövekedéssel járó lépést elkerülni. Ezeknek az intézkedéseknek a fogyasztók sem igazán örülnek, gondoljunk az italosüvegek levehetetlen kupakjára vagy a magasabb árakra. Az emberek túlnyomó többsége azonban a környezetéért vállalja ezeket a kényelmetlenségeket. Azt viszont senki nem tudja, hogy a bolygó szempontjából megéri-e ez a sok erőfeszítés, erre évtizedek múlva kaphatunk választ.