Lehet Európának saját békemissziója?

Nyitókép: Képernyőkép / Mozgástér Blog 

„Európa a nyugati szövetségei rendszeren belül egy független és szuverén külpolitikával a háború elhúzásától a fegyverszünet és a béketárgyalások felé terelhetné a háborús feleket és a washingtoni háborúpárti héjákat.

Mikor lesz béke? Például amikor a harcoló feleket egy náluk nagyobb erő tárgyalóasztalhoz kényszeríti, aminek jó példáját látjuk az izraeli-palesztin konfliktusban, pontosabban annak fenyegető eszkalálójánál. Az USA és az EU diplomatái Erdogan török elnököt és Netanyahu izraeli miniszterelnököt arról győzködik, hogy ne fokozzák a konfliktust, inkább egyezzenek meg. Pont erre lenne az orosz—ukrán háborúban is szükség, csak a háborúpárti globalista kormányok valamiért abban a konfliktusban nem sietnek ennyire a béketeremtéssel.

Az EU és benne Magyarország a nyugati ”szabad” világ részeként az USA szövetségese és partnere. Azzal, hogy az USA a II. világháború után nem vonult ki sem Németországból, sem Japánból, ezeket a volt imperialista hatalmakat megzabolázta és integrálta saját szövetségi rendszerébe. Németország pedig előbb Nyugat-Európát, majd 1990 után Kelet-Közép-Európát integrálta saját gazdaságába. Ennek a német-amerikai együttműködésnek szilárd alapjai vannak, Németország már az 1920-as évektől erősen ki volt téve az amerikai hiteleknek, majd 1945 után az amerikai védelmi garanciának. Mivel Európát Németország dominálja, Németországot pedig az USA, így az európai Ukrajna-politikában csak akkor várható változás, ha a német, vagy az amerikai politikai fordul. Előbbire vajmi kevés esély van, mivel a német gazdasági elit az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása ellenére is fatalista módon tűri az amerikai dominanciát és képviseli azt az EU politikájában.”