Békemisszió: Ki fizesse a háborút?

Nyitókép:  Getty Images 

„Orbán Viktor békemissziójának eredményeit összefoglaló levelének hetedik pontjában arra a következtetésre jut, hogy Donald Trump választási győzelme esetén Európának nagyobb részt kell vállalnia a háború költségeiből. Rossz hír a háborúpárti európai kormányok irányítása alatt álló országok számára, hogy ez a megállapítás a demokraták választási győzelmének esetére is igaz. Jó hír nekünk, hogy Magyarország úgy az EU-n, mind a NATO-n belül idejében nemet mondott a háború újabb öt évig való pénzelésére.

Örök igazság, hogy ha egy háborút nem sikerül már rögtön az elején megnyerni, akkor az évekre elhúzódik. Napóleon is azt remélte, hogy elég lesz a Grande Armée-nak bevonulni Oroszországba és I. Sándor cár máris behódol a francia császárnak és csatlakozik a kontinentális zárlathoz. A cár azonban nem jött el Napóleonhoz sem a Moszkva kapujának számító Szmolenszk bevételekor; sem a franciák várakozása szerint az orosz fősereget megsemmisítő borogyinói csata után, de még Moszkva elfoglalása után sem. Adolf Hitler is elszámolta magát 1941 nyarán amikor azt gondolta, hogy »Csak be kell rúgni az ajtót, és az egész korhadt építmény összeomlik.« Egyesek szerint az aratás, mások szerint a balkáni hadjárat, megint mások szerint a Lengyelország 1939 szeptemberi felosztása után szovjet ellenőzes alatt álló területen zajló harcok vették el azt az időt a németektől, ami a nyári felszereléssel ellátott Wehrmacht-nak Moszkva elfoglalásához kellett volna.

Azt nem tudjuk, hogy Putyin elnök mennyire merített az orosz földön dúló korábbi háborúk tapasztalataiból amikor csapatait 2022. február 24-én Kijev elfoglalására küldte, ám az ukrán főváros meglepetésszerű elfoglalása akkor nem sikerült. Azóta a háború immáron harmadik évébe lépett és semmi jele annak, hogy a felek közül az egyik nyerésre állna; kifáradna; összeomlana, vagy egy olyan külső erő jelenne meg, amely mindkét háborús felet tárgyalóasztalhoz kényszeríti. Jelenleg minden érdemi globális játékos a háború folytatásában érdekelt, kivéve egyet, az Európai Uniót.A Századvég Európa Projekt kutatása azt mutatja, hogy az európaiak az USA-t és Kínát látják a háború fő gazdasági nyertesének és az elhibázott brüsszeli szankciók hatását sokan az EU-ra nézve legalább olyan hátrányosnak látják, mint Oroszországra. A háború tehát gyengíti Európát és a vén kontinensen kívüli szereplőket erősíti. Az már most látszik, hogy Oroszországot kevéssé gyengítik a szankciók, hiszen a lakossági ellátás fenntartása mellett már 2023 közepére-végére átállította gazdaságát hadi termelésre és a kivonuló nyugati cégek helyét a Globális Dél országaink cégei vették át, köztük számos kínai vállalat. Oroszország már most több lőszert gyárt, mint a Nyugat 2026-ban fog, és akkor az észak-koreai importot még nem is számoltuk.”