Geopolitikai elemző: Nem az USA a béke kulcsa, hanem egy másfajta összefogás

„A felelős politika érvényt szerez a választóktól kapott felhatalmazásnak. A kormányfő a magyar társadalom békepárti álláspontját képviseli amikor tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget” – nyilatkozta a Mandinernek az Orbán Viktor által az Európai Tanács elnökének küldött, a miniszterelnök békemissziójával kapcsolatos jelentése kapcsán Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

Mint kifejtette: Orbán Viktor kijevi és moszkvai látogatása során megállapította, hogy a hadviselő felek jelenleg nem törekszenek a békére, és a harctéren kívánják kivívni a győzelmet. Így külső nyomásra van szükség ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Ilyen diplomáciai befolyással csak az USA, Kína és – kisebb mértékben ugyan – de még az Európai Unió bír. 

Az USA ugyanakkor megosztott: vannak, akik a tőlük több ezer kilométeres távolságra lévő konfliktus katonai megoldását pártolják, míg mások – látva az irdatlan anyagi és emberi áldozatot – véget vetnének a háborúnak. Előbbi csoportot a demokraták, utóbbit Donald Trump képviseli. 

– szögezte le az elemző.

Azonban Joe Biden és Donald Trump is nyilvánvalóvá tette, hogy a novemberi választásokig elsődlegesen belpolitikai témákkal szándékoznak foglalkozni. Ráadásul előbbi választási kampánya „válságmódban” van a katasztrofálisan sikerült elnöki vita óta. Így az év végéig amerikai diplomáciai erőfeszítésekre nem számíthatunk.

A megoldás így Koskovics Zoltán szerint nem lehet más, mint 

Ennek szerinte elvi alapját az szolgáltatja, hogy a háború globális gazdasági következményei mindkét félnek károsak, a konfliktus lezárása így Peking és Brüsszel számára is fontos. „Európa az erő pozíciójából nem tud Kínával tárgyalni, de a közös gazdasági érdekek mentén igen. Ugyanakkor észben kell tartani, hogy Kína csak akkor vállal majd aktív békéltető szerepet, ha reális esélyt lát a sikerre. Erre kell helyezni a hangsúlyt ahelyett, hogy elvakult ideológiai megfontolások mentén a konfliktust keresnénk a keleti nagyhatalommal” – fogalmazott az elemző.

Koskovics szerint látszólag kevés esély mutatkozik arra, hogy Európai Unió változtasson eddigi hozzáállásán. „A miniszterelnök békemisszióját elítélő nyilatkozat, illetve Ursula von der Leyen újraválasztása azt mutatja, hogy – a Bourbonokhoz hasonlóan – az Európai Parlament nem tanult és nem felejtett el semmit”– fogalmazott. Joe Biden várható visszalépése azonban megfosztja majd a háborúpárti koalíciót a szimbolikus vezérétől. 

Arról, hogy mennyi esélye van annak, hogy elinduljanak olyan egyezetetések, mint a közvetlen diplomáciai kommunikációs vonalak újranyitása Oroszországgal európai részről, az elemző azt mondta:

„A közvetlen diplomáciai kommunikáció egy EU-s tagállam és Oroszország között már most is létezik Magyarország révén. Hazánk képes arra, hogy közvetítőként lépjen fel Brüsszel és Moszkva között, ami elvezethet az érdemi tárgyalásokhoz. A migránsválság kirobbanása óta eltelt években megszokhattuk, hogy a balliberális európai többség először éles kritikával illeti a magyar megoldásokat, de idővel átveszi őket. Ez történt a határkerítések kérdésében is, és valami hasonlóra számíthatunk majd az európai-orosz kapcsolatrendszerben is. Persze se bocsánatkérést, se köszönetet ne várjunk ezúttal sem.”

Ám ez szerinte nem változtat azon a tényen, hogy

Koskovics Zoltán úgy összegzett: az eszkaláció elkerülése az EU elemi gazdasági, politikai és biztonsági érdeke. A háború elhúzódása exponenciálisan növekvő költségekkel járna, miután Donald Trump megkurtítja az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást. Amennyiben egy nekünk megfelelő rendezést szeretnénk, komoly diplomáciai erőfeszítéseket kell tennünk,

A miniszterelnök tíz pontja egy önálló európai békestratégia alapját képezi, melyhez egy békepárti többséget kell szervezni. Ezt a stratégiát az Unióban Orbán Viktor és az általa létrehozott Patrióták pártcsaládja képviseli – szögezte le Koskovics Zoltán.