Koskovics Zoltán szerint a liberális vágyálmok helyett végre a valóságra kellene támaszkodunk.
„A felelős politika érvényt szerez a választóktól kapott felhatalmazásnak. A kormányfő a magyar társadalom békepárti álláspontját képviseli amikor tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget” – nyilatkozta a Mandinernek az Orbán Viktor által az Európai Tanács elnökének küldött, a miniszterelnök békemissziójával kapcsolatos jelentése kapcsán Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.
Mint kifejtette: Orbán Viktor kijevi és moszkvai látogatása során megállapította, hogy a hadviselő felek jelenleg nem törekszenek a békére, és a harctéren kívánják kivívni a győzelmet. Így külső nyomásra van szükség ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Ilyen diplomáciai befolyással csak az USA, Kína és – kisebb mértékben ugyan – de még az Európai Unió bír.
Az USA ugyanakkor megosztott: vannak, akik a tőlük több ezer kilométeres távolságra lévő konfliktus katonai megoldását pártolják, míg mások – látva az irdatlan anyagi és emberi áldozatot – véget vetnének a háborúnak. Előbbi csoportot a demokraták, utóbbit Donald Trump képviseli.
Az USA csak akkor lép a béke útjára, ha Trump lesz az elnök
– szögezte le az elemző.
Azonban Joe Biden és Donald Trump is nyilvánvalóvá tette, hogy a novemberi választásokig elsődlegesen belpolitikai témákkal szándékoznak foglalkozni. Ráadásul előbbi választási kampánya „válságmódban” van a katasztrofálisan sikerült elnöki vita óta. Így az év végéig amerikai diplomáciai erőfeszítésekre nem számíthatunk.
A megoldás így Koskovics Zoltán szerint nem lehet más, mint
egy európai-kínai közös erőfeszítés a békéért.
Ennek szerinte elvi alapját az szolgáltatja, hogy a háború globális gazdasági következményei mindkét félnek károsak, a konfliktus lezárása így Peking és Brüsszel számára is fontos. „Európa az erő pozíciójából nem tud Kínával tárgyalni, de a közös gazdasági érdekek mentén igen. Ugyanakkor észben kell tartani, hogy Kína csak akkor vállal majd aktív békéltető szerepet, ha reális esélyt lát a sikerre. Erre kell helyezni a hangsúlyt ahelyett, hogy elvakult ideológiai megfontolások mentén a konfliktust keresnénk a keleti nagyhatalommal” – fogalmazott az elemző.
Koskovics szerint látszólag kevés esély mutatkozik arra, hogy Európai Unió változtasson eddigi hozzáállásán. „A miniszterelnök békemisszióját elítélő nyilatkozat, illetve Ursula von der Leyen újraválasztása azt mutatja, hogy – a Bourbonokhoz hasonlóan – az Európai Parlament nem tanult és nem felejtett el semmit”– fogalmazott. Joe Biden várható visszalépése azonban megfosztja majd a háborúpárti koalíciót a szimbolikus vezérétől.
A demokraták egyre kilátástalanabb helyzete pedig meggyőzheti az európaiakat arról, hogy saját lábukra álljanak, és a valóság figyelembevételével realista politikát folytassanak a kontinens érdekei mentén.
Arról, hogy mennyi esélye van annak, hogy elinduljanak olyan egyezetetések, mint a közvetlen diplomáciai kommunikációs vonalak újranyitása Oroszországgal európai részről, az elemző azt mondta:
„A közvetlen diplomáciai kommunikáció egy EU-s tagállam és Oroszország között már most is létezik Magyarország révén. Hazánk képes arra, hogy közvetítőként lépjen fel Brüsszel és Moszkva között, ami elvezethet az érdemi tárgyalásokhoz. A migránsválság kirobbanása óta eltelt években megszokhattuk, hogy a balliberális európai többség először éles kritikával illeti a magyar megoldásokat, de idővel átveszi őket. Ez történt a határkerítések kérdésében is, és valami hasonlóra számíthatunk majd az európai-orosz kapcsolatrendszerben is. Persze se bocsánatkérést, se köszönetet ne várjunk ezúttal sem.”
Ám ez szerinte nem változtat azon a tényen, hogy
az egész EU hálás lehet Magyarországnak az elmúlt években tanúsított stratégiai nyugalmáért és érett, ezeréves nemzethez méltó diplomáciai magatartásáért.
Koskovics Zoltán úgy összegzett: az eszkaláció elkerülése az EU elemi gazdasági, politikai és biztonsági érdeke. A háború elhúzódása exponenciálisan növekvő költségekkel járna, miután Donald Trump megkurtítja az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást. Amennyiben egy nekünk megfelelő rendezést szeretnénk, komoly diplomáciai erőfeszítéseket kell tennünk,
melyek csak akkor hozhatnak gyümölcsöt, ha liberális vágyálmok helyett a valóságra támaszkodunk.
A miniszterelnök tíz pontja egy önálló európai békestratégia alapját képezi, melyhez egy békepárti többséget kell szervezni. Ezt a stratégiát az Unióban Orbán Viktor és az általa létrehozott Patrióták pártcsaládja képviseli – szögezte le Koskovics Zoltán.
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A korábbi kormányfő hétszázhuszonkilenc szavazattal győzött, majd szűnni nem akaró vastaps fogadta a színpadon.
Szűnni nem akaró vastaps fogadta a színpadon a korábbi kormányfőt.
A Fidesz újraválasztott elnöke a korábbi igazságügyi miniszteréről is beszélt a párt kongresszusán.
A korábbi miniszterelnök gyorsan tisztázta, miért van szükség erre az eseményre.
Friedrich Merz német kancellár korábban felajánlotta a társult tagság lehetőségét Kijev számára, ami többek között azzal járna, hogy Ukrajna jelen lehetne a Tanács-üléseken, de szavazati jog nélkül.
A „kedvencei” a strandpapucsos, rövidnadrágos rolleresek, akik rendszeresen a sürgősségin kötnek ki.
Az új honvédelmi miniszter kifejtette: „Mi nem urizálunk.”
