A 2024-es, 33. tusványosi szabadegyetemet július 23 és 28-a között tartják meg, a rendezvénysorozat a Jobb pályán címet viseli.
Nyitókép: Tusványos Facebook-oldala
Újra nagy ívű beszéddel készülhet Orbán Viktor miniszterelnök a jövő szombaton megrendezésre kerülő Tusványosi Szabadegyetemre, ahol, ha tartja a szavát, akkor nem 2030-ig, hanem 2040-ig fogja felvázolni Magyarország kilátásait – írja a Világgazdaság.
Az idei, 33. tusványosi szabadegyetemet július 23 és 28-a között tartják meg, a rendezvénysorozat a Jobb pályán címet viseli. A fesztivál ezúttal is közéleti-kulturális fókuszú lesz, de idén nagyobb hangsúlyt kaphat a gazdaság is.
Erről is szólhat a hagyományos miniszterelnöki beszéd a Világgazdaság információi szerint.
A lap felidézi: a kormányfő tavaly egy mainál sokkal nehezebb környezetben értékelte a folyamatokat: hiába csökkent az infláció, még mindig két számjegyű tartományban volt, és a növekedés sem nézett ki túl fényesen, főleg, hogy már egy évet töltött a gazdaság a technikai recesszióban. A magyar gazdaság éppen kikecmergett az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságából, miközben a külső fenyegetés és a vámháborúk képe már felsejlett.
Azóta szinte minden területen javultak a gazdaság pozíciói, nemcsak az inflációs kérdés rendeződött vagy az egyensúlyi mutatók álltak helyre, hanem a növekedés is újraindult, tehát az alapok úgy-ahogy megvannak ahhoz, hogy folytatódjon a gazdasági felzárkózás.
A felzárkózással az a célja a regnáló kabinetnek, hogy 2030-ra Magyarország az unió egyik legélhetőbb országa legyen, érje el az EU fejlettségének 90 százalékát. Egy tényező azonban még mindig van, amely továbbra is beárnyékolja a kilátásainkat, és korántsem könnyíti meg a helyzetünket: a kereskedelmi konfliktusok és a háborúk még mindig a nyakunkon vannak, az ukrajnai háború már több mint két és fél éve.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
