Valamit tudhat Rogán Antal: iszonyúan magabiztos kijelentést tett
Optimistán látja a jövőt a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
Ebben a történetben inkább az aggasztó, hogy amikor Vidnyánszky Attila bátran betrappol a balliberális felségterületre, akkor a jobboldalon is kikerekedett szemmel néznek.
Nyitókép: Ficsor Márton
„Most végre valaki veszi a szellemi fáradságot a jobboldalon, és bemegy a baloldal hazai pályájára, a művészvilágba és kultúrába is, hogy ott úgy osszon ki egy tockost a balliberális agymosó identitáspolitikának, ahogy ők szokták nagyon ravaszul és alattomosan faragni a jobboldali értékeket.
Amikor a Vígszínházban teljesen másról szóló darabokat kényszeresen telezsúfolnak aktuálpolitikai kiszólásokkal és utalásokkal, vagy amikor Alföldi Róbert péniszekkel pakol tele egy jobb sorsra érdemes színházi darabot, akkor joggal pampogunk, hogy mi ez. A szóban forgó művek megcsúfolása, öncélú kiforgatása. Miért ne lehetne akkor megcsúfolni és öncélúan kiforgatni Marx A tőkéjét is. Vidnyánszkyt dicséret illeti ezért a bátorságáért, hogy a globalista balliberális világ saját fegyverét emeli a globalista balliberális világra. Erre honnan érik támadások? A sajátjai részéről, mintha csak hívószavakat lennénk képesek megérteni (Marx, Tőke, kommunizmus…), összetett üzeneteket nem.
Ne essünk abba a hibába, hogy a széles tömegeknek szánt egyszerű kampányszlogenek elborítják a gondolkodó és írástudó jobboldaliak agyát, mert akkor behozhatatlan hátrányba lökjük saját magunkat a kultúrharcban!
Ebben a történetben inkább az aggasztó, hogy amikor Vidnyánszky Attila bátran betrappol a balliberális felségterületre, akkor a jobboldalon is kikerekedett szemmel néznek. Mit keres egy jobboldali rendező egy olyan területen, amely a baloldalé (színház és marxizmus egy helyen)??? Az eredmény nem a témán, hanem a tálalásán múlik, mégis egyből árulásnak nézik a merész offenzívát, mert nem láttak még ilyet.
Azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy miért balliberális felségterület a művészet és a kultúra!”
***
Kapcsolódó vélemény
A feledés unott homályába is veszett volna ez az interjú, ha a beszélgetés egy pontján Vidnyányszky nem coming out-ol.