Szuverének és szuverénebbek – CEU-s oktatóval vitázott Schmidt Mária a nemzetállamokról

Nyitókép: Scruton

Dr. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Dr. Pogonyi Szabolcs filozófus, a CEU oktatója vitáztak a Scrutonban az államközi szervezetek jövőjéről. A felek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy van-e esélye a regionális együttműködéseknek, mit eredményeznek a Kelettel való kapcsolódások, mivel jár Magyarország konnektivitása, és vajon milyen hatással van a változó világrend Európára.

Nemzetállam és nemzeti szuverenitás

Schmidt Mária kifejtette: nemzetállam alatt egy adott területi egységen élő polgárok politikai, kulturális és társadalmi szolidaritáson alapuló közösségét értjük. A szuverenitás pedig az, hogy ez a közösség a saját érdekei mentén alakítja a politikáját és a viszonyrendszereit a nemzetközi térben.

– fogalmazott a Terror Háza főigazgatója.

Pogonyi Szabolcs hozzátette: mindehhez tartozik még valamiféle kollektív emlékezet, egy közös kultúra és intézményes szolidaritás is. „A nemzet egyfajta kollektív emlékezet, és mindennapi népszavazás arról, hogy szeretnénk együtt élni. A szuverenitás pedig az egyéni szuverenitásra vezethető vissza, ami önrendelkezést jelent” – mondta a professzor, hozzátéve, hogy egy szabad állam állampolgárai is szabadon rendelkezhetnek a saját kollektív sorsukról. 

– tette hozzá.

Mi fenyegeti a szuverenitást?

Schmidt Mária kifejtette: a térségünk nemzetállamai a 19. században formálódtak, és a nemzeti érzés fontossága, illetve a nemzeti identitás ekkor vált államalkotó erővé. „Ezek az államok úgy döntöttek, hogy egy saját sorsukat kifejezésre juttató politikát fognak folytatni, és ennek az egyik legfontosabb tényezője az emancipáció. Ez a folyamat pedig a mai napig nem ért véget, még most is küzdünk ezzel, 

– mondta. Hozzátette: az EU-n belül ennek a térségnek az érdekérvényesítése akkor tud teljessé válni, hogyha a lenézés helyett „ezt a szemmagasságban való kommunikációt” el tudjuk érni.

Pogonyi Szabolcs elmondta: ő ezt nem tapasztalja ilyen erősen. „Tudjuk jól, hogy léteznek hierarchiák, tehát ez a fajta »balkanizáló, lenéző szemlélet« nem csak Európában, hanem azon kívül is létezik (...) Ez a szemlélet szorosan összefügg a fejlettséggel. 

Noha a létét nem tagadom, de nem kötném össze a szuverenitással” – fogalmazott a CEU-s professzor, hozzátéve, nem tudja, ez miként veszélyezteti a szuverenitásunkat. Hiszen – mint mondta – a szuverenitást külső befolyás szokta korlátozni. Erre a legnyilvánvalóbb példa pedig, amikor egy állam nem rendelkezik a saját területeivel. Pogonyi példaként Ukrajnát hozta fel, ahol Oroszország megszállás alatt tartja egy ország szuverén területeit.

Szuverének és szuverénebbek

Schmidt Mária úgy véli, amikor az Unió létrejött, megpróbálták orvosolni ezt a kérdést, ezért is törekedtek arra, hogy a fontos döntéseknél egyhangúság legyen, illetve, hogy vétójoga legyen annak, aki nem tud a közös döntéssel együtt élni.

– jegyezte meg. Mint fogalmazott: a vétójog megvonásának belengetése kiváló példa erre.

Pogonyi Szabolcs szerint minden nemzetközi szervezetben van széthúzás, és egyáltalán nem mindegy, ki ül a kormánylapátnál.

„A világrend átalakulóban van, és ha az Unió ebben az új világrendben talpon akar maradni, akkor egy központosított államként kell működnie. Nehéz elképzelni azt, hogy a globális befolyásából veszítő EU hogyan tudna visszakapaszkodni a világ vezető hatalmai közé, 

– magyarázta. „Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha a kisebb szuverenitások sérülnek” – tette hozzá, példaként pedig a magyar államalapítást és a kiskirályok letörését hozta.

Schmidt Mária szerint az egész 20. század arról szólt, hogy ki tudja majd Európát egyesíteni. Szerinte ez nem egy járható út, már korábban sem működött, sem a németeknek, sem a franciáknak. „Attól félek, ha tovább megyünk ebbe az irányba, akkor az az egész szétrobbanásához vezethet” – húzta alá.

Válaszok a globális problémákra

A Terror Háza főigazgatója szerint az a jó, ha a globális kihívásokra eltérő válaszok születnek. „Például a migráció kapcsán óriási választóvonal, 

– hozott egy példát.

A CEU professzora szerint azon már a hatvanas években túljutottunk, hogy a bevándorlás csupán a gyarmati múlt hozománya lenne. „Ez ma már inkább demográfiai és munkaerőpiaci szükséglet” – mondta.

Új világrend

Schmidt Mária kifejtette: '90 után egyetlen hegemón szuperhatalom maradt, az USA, de ez mára meginogni látszik, a kérdés az, hogy a többi szereplő – például Kína – feltűnését elfogadja-e az Egyesült Államok. „A kérdés, elfogadják-e, hogy osztozkodni kell, vagy sem” – húzta alá. Hozzátette: 

Pogonyi szerint, ami Európa jövőjét illeti a globális versenyben, ha nem lesz képes ütőképes, önálló hadsereget felállítani, illetve, illetve, ha nem képes enyhíteni az energiakiszolgáltatottságot – ami eddig Oroszországgal, most pedig az USÁ-val szemben jellemzi –, akkor az EU nem lesz többé globális nagyhatalom.

Schmidt Mária emlékeztetett: évek óta ott van az Unió asztalán a közös hadsereg ötlete. De – mint mondta – ennek a viszonyát mindenképpen tisztázni kell a NATO-val, azonban ezeket a vitákat nem folytatjuk le.

Pogonyi úgy véli, a kisállamok ebben a térben úgy tudnak lavírozni, 

Schmidt Mária kiegészítette: ez addig működik – például Magyarország esetében is –, amíg valamelyik nagyhatalom nem kényszeríti a kis országokat „vagy-vagy döntésre”.