A brüsszeli bírságról, a NATO-főtitkárral való tárgyalásról, az EP-eredményekről és az orosz-ukrán háborúról is beszélt a miniszterelnök. Összefoglalónk!
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai látogatása, valamint az ifjabb Donald Trump csütörtöki látogatása után élő rádióinterjút adott a Kossuth Rádió, Jó reggelt Magyarország! című műsorának vendégeként.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt elnök legidősebb fia az MCC-ben beszélt apja győzelmi esélyeiről, az igenis létező Soros-hálózatról, arról, hogy miként vetne véget az orosz-ukrán háborúnak, és hogy mire számíthat Magyarország Donald Trump újrázása esetén.
Orbán Viktor a beszélgetés elején kitért az Európai Unió Bíróságának büntetésére: 200 millió eurós bírságot szabtak ki, amely mellé napi egymillió eurót kell a kormánynak fizetnie.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió Bírósága példátlan súlyos büntetését azzal indokolta, mert Magyarország nem teljesítette a bíróság egy ítéletét.
Közölte, hogy Soros György bírósága döntött, a brüsszeli buborék teli van Soros embereivel, „a Soros-terv lényege”, hogy „Európából egy kevert népességű kontinenst kell létrehozni”, és hogy „nem baj, hogy ha fogy a fehér”.
„Most nagy büntetést kell fizetni, töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk”
– szögezte le, s biztosította az embereket, hogy bár ez hatalmas összeg, de biztosan megoldják, hogy Brüsszelnek végül jobban fájjon, mint Magyarországnak. Megjegyezte, hogy ezt a pénzt, amit ki kell most fizetni, lehetett volna „családvédelemre vagy gyerekvédelemre fordítani”, vagy „odaadhattuk volna a nyugdíjasoknak”.
A miniszterelnök szerint vérlázító a döntés, de nem fizetünk. Az EU-ból járó pénzek tekintélyes részét hazahoztuk, például a kohéziós alapból járó 22 milliárd euróból 12 milliárdot.
A miniszterelnök szerint azért hozták nyilvánosságra az ítéletet pont azután, miután a Fidesz-KDNP nyert az EP-választáson, mert „ezek brüsszeliek és sunyik”. Véleménye szerint az őszintétlenség, a tolvajnyelv a politikában büntetendő, de ez a norma Brüsszelben.
Orbán Viktor megemlítette újságírói kérdésre a NATO-főtitkárral történő tárgyalás részleteit is. Leszögezte, hogy nagyon kedvező megállapodás született, s megjegyezte, hogy a NATO-ban nincs konfliktusa Magyarországnak, nem úgy, mint az EU-ban Brüsszellel.
Kiemelkedően együttműködőek vagyunk ebben a szervezetben,
1300 magyar katona van külföldön, légtérrendészeti feladatokat látunk el több országban, NATO összekötők vagyunk több közép-ázsiai és afrikai országban – ismertette a miniszterelnök.
A NATO szerinte a mi otthonunk, 31 NATO-ország azonban 32-ből le akarja győzni az oroszokat, míg a magyar álláspont az, hogy nincs megoldás a harctéren, a béke oldalán vagyunk – számolt be Orbán Viktor.
A NATO missziót szeretne Ukrajnában, fegyvereket adnának át 3 csomóponton, kiképeznének ukrán katonákat is – és ebben nem szeretne Magyarország részt venni, szögezte le a miniszterelnök, s ismertette, hogy hazánk elérte, hogy sem pénzt, sem fegyvert nem kell adnia ehhez a misszióhoz.
A NATO szempontjai nem előzhetik meg a magyar érdekeket, viszont mi mindent megkaptunk, amit akartunk, cserében nem fogjuk blokkolni a misszió létrehozását, nélkülünk. A térségben vannak olyan országok, akik mennek bele a háborúba, lengyelek és a románok elkötelezettek, a szlovákok óvatosak, mi pedig ki fogunk maradni belőle. Mindebben pedig Orbán Viktor szerint
nagy szerepet játszott a hazai választások békepárti eredménye, „ezt megértették Washingtonban és Brüsszelben is”.
Megjegyezte azonban, hogy jót tenne a magyar helyzetnek, ha az európai vezetők is a béke felé mozdulnának el. Ha visszatér Trump, akkor nemcsak időt nyertünk, hanem megvan a békepárti együttműködés. Orbán Viktor arról is nyilatkozott, hogy nincs veszélyérzete az amerikaiaknak. Amerika a legbiztonságosabb ország, s közben több magyar településről átlátni Ukrajnába.
Utolsó témaként Orbán Viktor kifejtette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy létrejön egy megállapodás Le Pen és Meloni között az Európai Parlamentben. A tárgyalások ebben a pillanatban is zajlanak, lassan araszolnak a felek egymás felé. Szerinte, ha Marine le Pen és Girogia Meloni meg tudna állapodni és ahhoz a Fidesz is csatlakozna, akkor létrejönne az EP második legnagyobb frakciója, ha pedig a néppártból is átlépnek többen, akár a legnagyobb frakció is lehetne – ugyanakkor mérsékeltek a remények annak kapcsán, hogy a két pártcsalád – Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia – megegyezik egymással.
Párbeszédet kezdeményez az állammal.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
Az angyalföldiek rutinos hátvédje többek között arról is beszélt, hogy mire számítsunk a csapattól az NB I-ben.
A Karmelitában szólalkozott össze Magyar Péter és Havasi Bertalan, utóbbi már közben azt is bejelentette, Orbán Viktor sajtófőnökeként folytatja.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
A miniszterelnök reagált Sulyok Tamás Indexnek adott interjújára.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Kocsis a javaslatot a „tanácsköztársaság első szellemi termékének” nevezte.
A párt ezzel ismét közelebb került az önálló kormányalakítás esélyéhez.
