A Békemenet ismét óriási erőt mutatott fel, mára mozgalomból intézménnyé vált – mondta Fricz Tamás politológus, filozófus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Kép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt
A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója a résztvevők számát 300 ezer és 500 ezer közöttire becsülve azt mondta: az idei Békemenet a nagyobbak közé tartozott, s szerinte
talán a legnagyobb tömeg most volt”.
Rendkívül bíztatónak tartotta, hogy – az ellenzéki „vészmadárkodókra” rácáfolva – ugyanúgy több százezren vettek részt a Békemeneten, mint az elmúlt tizenkét évben bármikor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvény népszerűsége idén azért is volt kimagasló, mert a Békemenet elnevezés talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint most, amikor „háborús helyzet” van.
Ezt is ajánljuk a témában
Békemenet után: a jobboldal egységet tud mutatni a választáson? A béke forog kockán, amely az európai emberek választásán múlik. A Békemenet After Kibeszélőjén Bayer Zsolt, Mráz Ágoston Sámuel és Horváth József beszélte ki a Békemeneten történteket.
A menet, ahogy eddig mindig, idén is rendkívül nyugodt körülmények között zajlott: egy békeszerető, nyugodt emberekből álló összetartó – érzelmi és értékbeli – közösség, erő jelent meg a budapesti belvárosban – emelte ki. A résztvevők összetétele kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ezúttal szembetűnő volt a fiatalok komoly aránya a tömegben, ami arra utal, hogy „megvan az utánpótlás, a folytatás lehetősége”, amit az is mutat, hogy a résztvevők mindig várják az újabb találkozás lehetőségét.
A Békemenet a politológus szerint megmutatta azt is, hogy „egy konzervatív, nemzeti beállítottságú, békepárti értékrend mögött óriási társadalmi közösség van, és újratermeli önmagát”.
Annak kapcsán, hogy sokan vidékről vagy a határon túlról érkeztek, hogy az emberek egy részét „buszoztatták”, Fricz Tamás azt mondta: a Békemenet „nem egy budapesti összejövetel”, arra az egész országból és a határon túlról is el akarnak jutni az emberek.
Szerinte természetes, hogy megszervezik utazásukat azok, akik nem tudnak autóval vagy vonattal érkezni.
Egy német résztvevővel készült bejátszásra és arra a műsorvezetői megállapítására reagálva, hogy az idei rendezvényen „Európa is ott vonult (...) német, svéd, lett, litván és észt zászlók alatt”, a politológus kiemelte: Európa megosztottá vált a jelenlegi háborús légkörben. Szerinte azok az európai állampolgárok, akik a béke pártján állnak, és valóban egy normális európai életmódhoz ragaszkodnak, figyelemmel követik a magyarok Békemenetét és erőt merítenek belőle.
A jelenlegi történések – például a néppárti vezető, Manfred Weber kötelező európai sorkatonaság felállításáról szóló tervei – azt üzenik, amit Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök is mondott a Békemeneten: „a háborúpárti erőket nem meggyőzni kell, hanem legyőzni, akár itthon, akár a nyugat-európai országokban” – vélekedett a politológus.
Szerinte Európa mára a békepártiak és a háborúpártiak táborára szakadt, a június 9-i választás pedig azért nagyon fontos, mert meghatározza e két tábor harcának végső kimenetelét.
Ezt is ajánljuk a témában
Amerikától Oroszországig Orbán Viktor miniszterelnök szombati, Békemeneten elmondott gondolatait idézi a nemzetközi sajtó.
Minél nagyobb sikereket érnek el a békepárti erők a választáson, annál inkább van esély arra, hogy legyőzzék a háborúpárti erőket.
Sorsdöntő választás és sorsdöntő év előtt állunk”
– hívta fel a figyelmet Fricz Tamás.
(MTI)
Ivan Krastev szerint 1989 már nem tűnik a liberalizmus fénypontjának.
A letelepedési kötvényt is Brüsszel erőltette?
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
Ma reggelre mindenki tudja már, mi történt Magdeburgban.
„Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarja kényszeríteni a magyarokra”, de „mindig meg fogjuk magunkat védeni, mert ezt nem szabad megengedni” – szögezte le a kormányfő.
A miniszterelnök szombat délelőtt nemzetközi sajtótájékoztatót tartott.
A termelés hozza létre a fogyasztót – ez pedig ugyanúgy igaz a szexuális szükségletekre, vágyakra és habitusokra is.
Volt korábban olyan érzésed, hogy nem mehetsz el valahova, nem nézhetsz meg valamit, vagy nem olvashatsz el egy cikket, esetleg könyvet? Nekünk volt.
