Az Európai Unió és Németország egyre közelebb sodródik a háborúhoz. Valóban tényleg bekövetkezhet-e ez, és mit ér egy Oroszország nélkül megrendezett békekonferencia? Erről is beszélt a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke.
Nyitókép: Diego Herrera Carcedo / ANADOLU / Anadolu via AFP
Horváth Ágnes, a Vasárnapi újság szerkesztő-riportere Harald Kujattal, a NATO Katonai Bizottságának korábbi elnökével, a német Luftwaffe nyugalmazott tábornokával készített interjút.
A beszélgetésben legelőször a múlt heti svájci békecsúcs került szóba, amelynek elvileg a békekötés lehetőségeinek keresése lett volna a célja, ám ehelyett még több katonai támogatást kértek Ukrajnának – Oroszország meghívás nélkül. A csúcson eleve kevés állam vett részt, a 92-ből ráadásul csupán 78-an írták alá a zárónyilatkozatot. India képviselője úgy fogalmazott, azért nem teszik meg, mert „csak olyan lehetőségek vezethetnek a békéhez, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak”. A három tárgyalt témából ráadásul egyiknek sem volt köze a háború tényleges befejezéséhez.
Arra a kérdésre, hogy van-e annak realitása, hogy – amiként azt Ursula von der Leyen is jelezte –, Ukrajna diktálhassa az „igazságos béke” feltételeit, a német tábornok azt felelte, hogy ez teljes képtelenség.
„A háború lényegében elérte a tetőpontját, ezért minden érintett kezd ideges lenni, hogy mit is tegyen. A probléma az, hogy sem a Nyugatnak, sem az Egyesült Államoknak, sem Európában senkinek nincs olyan terve, amely ennek a háborúnak a végéhez vezethetne”
– fogalmazott.
Felidézte, hogy nem sokkal a svájci konferencia előtt Putyin ugyan tett egy javaslatot a háború lezárására, amit azonnal elutasítottak. Többek között a NATO főtitkára is, ezzel azt a benyomást keltve, hogy a NATO közvetlenül érintett ebben a háborúban.
„Még csak kísérletet sem tettek a közeledésre, annak jelzésére, hogy készek tárgyalni, még ha nem is tetszenek nekik Putyin feltételei. Ezzel újra elszalasztottak egy olyan lehetőséget, aminek talán kompromisszum lehetett volna a vége. Csakúgy, mint amikor a a háború kezdete előtt nem tárgyaltak komolyan Oroszországgal a 2021. december 17-i orosz javaslatokró, vagy a háború kitörése után közvetlenül ugyancsak megtorpedózták azokat a tárgyalásokat, amelyekre előbb Fehéroroszországban, majd Isztambulban lett volna lehetőség Oroszország és Ukrajna között. Ezek a Nyugat azóta meghozott számtalan rossz döntéseinek sorába illeszkednek” – mondta Harald Kujat.
A katonai szakértő szerint nem kérdés, hogy a háború egyre nagyobb veszteségekhez vezet,
és a Nyugatnak végre be kell látnia, hogy a hatalmas pénzügyi támogatás, az emberek áldozatvállalása és a fegyverszállítások ellenére Ukrajna helyzete egyre rosszabb,
és ezzel párhuzamosan „minden nappal egyre csökken az esély arra is, hogy valamikor majd olyan tárgyalásokat lehessen folytatni, amelyek Ukrajna minimális érdekeit kielégítik”.
Ennek ellenére a NATO mind több támogatást ígér Zelenszkijéknek, ami a volt tábornok szerint oda vezet, hogy a lokális háború egyre inkább egy nagy európai háborúvá válik.
„A cél egyértelműen az, hogy a Nyugatot is belerángassák ebbe a háborúba, és a közvetett támogatástól, amely a fegyverellátást jelenti, eljussunk a közvetlen részvételig. Kivéve az Egyesült Államokat, hiszen az amerikaiak ódzkodnak az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció kockázatától. (...) A költségeket most az európaiakra hárítják, de a felelősséget is, hogy ha Ukrajna valóban katonai vereséget szenved, az amerikaiak azt mondhassák, hogy az európaiak nem szállítottak elég fegyvert.”
Arra a kérdésre, mikor jön el a pont, amikor európai katonáknak is a frontra kell vonulnia, úgy válaszolt, hogy hamarosan eljön az idő, amikor Ukrajna katasztrofális katonai veresége nyilvánvalóvá válik, és akkor a nyugati fegyverek után nyugati katonákat követelnek majd.
„Azt is látjuk, hogy egyes nyugati államok egészen nyilvánvalóan készek erre.”
Harald Kujat a fentiek tükrében elég pesszimista a tekintetben, hogy a következő hónapokban valamilyen békemegállapodás születhessen. Különösen, mert egyre többszörhallani a nukleáris mozgósításról is, illetve arról, hogy a NATO a németországi Wiesbadenben alakítja ki a főhadiszállását az ukrajnai műveletek támogatásához. Amely hivatal az Amerikai Európai Parancsnokság amerikai parancsnokának tartozik majd beszámolási kötelezettséggel
„Miközben az amerikaiak nem akadályozták meg a háborút, és fegyverszállításaikkal masszívan támogatják azt, mégis végső soron ódzkodnak az Oroszországgal való közvetlen konfrontációtól. Talán majd az európaiak felébrednek és megértik mindennek a jelentőségét. Nem tudjuk elképzelni, hogy mivel járna egy európai háború, ami egy nukleáris háborúvá is válhat. Nekem sajnos van elképzelésem erről, és ez bizony Európa végét jelentené. Szóval nagyon súlyos a helyzet.”
Mi elismerjük a területi szuverenitást, integritást, és minden idők legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre Magyarország történetében – közölte a politikus.
A most bejelentett döntés értelmében Mikkeli lesz a NATO szárazföldi erőinek észak-európai központja.
Medvegyev kiemelte: „tisztában kell lenniük azzal, hogy mit mondanak.”
Közel csaptak le a drónok a határhoz.
A munkahelyén kényszersorozták, majd egyenesen a frontra vitték annak az ukrán menekült lánynak az idős édesapját, aki exkluzív interjút adott a Tényeknek.
Célkeresztbe került Ukrajna.
Mi elismerjük a területi szuverenitást, integritást, és minden idők legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre Magyarország történetében – közölte a politikus.
A Tisza Párt elnökének felelősséget kellene vállalnia a hatóságok előtt a júniusi diszkóbotránya miatt, de esze ágában sincs lemondani az EP-képviselőként őt is megillető mentelmi jogról.
