Mutatjuk, milyen változást hozhat az európai jobboldal megerősödése

Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Egyértelműen jobbra tolódott Európa a június 9-ei EP-választások eredményei alapján, vagyis megerősödtek a legtöbb mandátumot szerző, így legnagyobb parlamenti frakciótól, az Európai Néppárttól (EPP) jobbra található pártok, ezzel együtt pedig gyengült a baloldal – emelte ki elemzésében Kiszelly Zoltán. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója ugyanakkor megjegyezte: az Európai Parlament hagyományos nagykoalíciója, vagyis az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a kommunisták a jövőben is uralják a döntéshozatalt. 

Fontos változás ugyanakkor, hogy az Európai Néppárt a megerősödő jobboldali frakciók támogatásával nagyobb mozgásteret kap több olyan témában, amelyet a baloldal és a zöldek elutasítanak. Kiszelly szerint 

A politológus ugyanakkor kiemeli, noha alapjaiban nem változnak meg az erőviszonyok az EP-ben, a jobboldal erősödésének érzékelhető következményei lesznek, elsősorban az olasz miniszterelnökhöz Georgia Melonihoz köthető Konzervatívok és Reformerek, valamint a Marine-Le Pen-féle Identitás és Demokrácia.

Kiszelly Zoltán azt is világossá tette, hogy a választások egyértelműen megmutatták, hogy Európa polgárai nem kérnek

• a háborúból,
• a migrációból,
• a zöldekből
• és a régóta érzékelhető gazdasági nehézségekből.

Ezt mutatja, hogy Franciaországban Emmanuel Macron pártja az EP-választáson olyan csúfos vereséget szenvedett, hogy az államfő előrehozott választásokat írt ki. Európának elege van az illegális bevándorlókból, ahogy azt a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatása is alátámasztja.

A Századvég szakértőjének összegzéséből kiderül, várhatóan a migrációval kapcsolatos döntésekben lehet a legerősebb a szövetség az EPP és a tőle jobbra megerősödő pártok között, míg a június 9-ei szavazás igazi nagy vesztesei a liberálisok és a zöldek.

Az sem dőlt még el, ki lesz az Európai Bizottság elnöke. 

beleértve a franciákat és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét. Egyre többen vannak, akik Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnököt látnák szívesen a bizottság élén, aki előtte az Európai Központi Bank vezetője volt.