Mutatjuk, milyen változást hozhat az európai jobboldal megerősödése

2024. június 18. 08:59

A hagyományos európai parlamenti nagykoalíció megmarad, de sok kérdésben a jobboldallal alkudozhat az Európai Néppárt.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Egyértelműen jobbra tolódott Európa a június 9-ei EP-választások eredményei alapján, vagyis megerősödtek a legtöbb mandátumot szerző, így legnagyobb parlamenti frakciótól, az Európai Néppárttól (EPP) jobbra található pártok, ezzel együtt pedig gyengült a baloldal – emelte ki elemzésében Kiszelly Zoltán. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója ugyanakkor megjegyezte: az Európai Parlament hagyományos nagykoalíciója, vagyis az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a kommunisták a jövőben is uralják a döntéshozatalt.

Fontos változás ugyanakkor, hogy az Európai Néppárt a megerősödő jobboldali frakciók támogatásával nagyobb mozgásteret kap több olyan témában, amelyet a baloldal és a zöldek elutasítanak. Kiszelly szerint

ilyen téma lehet a kevésbé radikális Green Deal, vagyis a radikális klímaharc helyett a klímarealizmus lehet a meghatározóbb irány. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy átgondoltabb, lassabb zöldátmenetet képviselhet a következő években az Európai Unió akár úgy, hogy a belső égésű motorok tilalmának terve lekerül a napirendről.

A politológus ugyanakkor kiemeli, noha alapjaiban nem változnak meg az erőviszonyok az EP-ben, a jobboldal erősödésének érzékelhető következményei lesznek, elsősorban az olasz miniszterelnökhöz Georgia Melonihoz köthető Konzervatívok és Reformerek, valamint a Marine-Le Pen-féle Identitás és Demokrácia.

Kiszelly Zoltán azt is világossá tette, hogy a választások egyértelműen megmutatták, hogy Európa polgárai nem kérnek

a háborúból,
a migrációból,
a zöldekből
és a régóta érzékelhető gazdasági nehézségekből.

Ezt mutatja, hogy Franciaországban Emmanuel Macron pártja az EP-választáson olyan csúfos vereséget szenvedett, hogy az államfő előrehozott választásokat írt ki. Európának elege van az illegális bevándorlókból, ahogy azt a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatása is alátámasztja.

Ezt is ajánljuk a témában

Itt a felmérés, aminek Brüsszelben biztosan nem fognak örülni: az európaiak nagy része nem kér a kötelező betelepítésből

Kiderült, hogy a közép-kelet-európai országok lakosai nem szeretnék, ha illegális bevándorlókat telepítenének be hozzájuk.

A Századvég szakértőjének összegzéséből kiderül, várhatóan a migrációval kapcsolatos döntésekben lehet a legerősebb a szövetség az EPP és a tőle jobbra megerősödő pártok között, míg a június 9-ei szavazás igazi nagy vesztesei a liberálisok és a zöldek.

Az sem dőlt még el, ki lesz az Európai Bizottság elnöke.

Noha Ursula von der Leyen jelenlegi elnök újrázna, ezt sokan nem szeretnék,

beleértve a franciákat és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét. Egyre többen vannak, akik Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnököt látnák szívesen a bizottság élén, aki előtte az Európai Központi Bank vezetője volt.

Ezt is ajánljuk a témában