Újabb ellenzéki politikussal egyeztetett David Pressman
A legfőbb téma az ellenzék aktuális helyzete volt.
A XII. kerületi polgármester-választáson győztes MKKP-s Kovács Gergely a Szoborparkba száműzné az alkotást.
Nyitókép: rendőrök a szobor elbontása elleni tiltakozáson, 2008-ban. MTI Fotó: Beliczay László
Első körben törvényi, jogszabályi eszközöket vetne be a Mi Hazánk annak érdekében, hogy ne lehessen hozzányúlni a XII. kerületben 2005-ben felállított turulszoborhoz – tudta meg a Magyar Nemzet Toroczkai Lászlótól, a párt elnökétől.
A szobor a vasárnapi választás után került ismét viták kereszttüzébe, miután a kerületi polgármester-választást megnyerő Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt elnöke kijelentette, hogy
a szobor nem maradhat a helyén, azt a Szoborparkba kellene vitetni.
Kovács azzal indokolta álláspontját, hogy a kerületben működött az egyik legkegyetlenebb nyilas szervezet a második világháború idején, a szoborra pedig nácik nevei kerültek fel.
„Az SZDSZ szelleme nem veszett ki, csak átalakult. Most Kétfarkú Kutya Pártnak hívják, máskor Momentumnak, DK-nak” – fogalmazott a lapnak Toroczkai, aki szerint
az MKKP rögtön magyarellenességre használja fel a frissen megszerzett polgármesteri posztját.
Toroczkai elmondta, hogy a szobor megvédésére először is egy jogi és politikai eszköztár áll rendelkezésre. Bár őszig már nem ülésezik a parlament, viszont október előtt Kovács Gergely sem lép hivatalba – emlékeztetett.
A jogi eszközökön túl a fizikai ellenállásunkban is biztos lehet a Kutyapárt elnöke, szó szerint megpróbáljuk majd megakadályozni, hogy lebontsák a szobrot – fogalmazott.
Toroczkai szerint az, hogy Kovács Gergely a kommunista eszme szobrait őrző emlékparkba vitetné a szobrot, egészen megdöbbentő.
Ahogy azonban a Magyar Nemzet emlékeztet: Kovács le van maradva egy körrel, az emlékmű négy éve ugyanis már nem a második világháborúra emlékeztet. A képviselő-testület arról is döntött, hogy eltávolítják a szoborról a nyilas- terrorhoz kapcsolható személyek neveit és első világháborús emlékmű lesz belőle.
Nem ez az első vita a 2005-ben felállított szobor körül. Arra ugyanis nem volt építési engedély és az MSZP–SZDSZ többségű fővárosi közgyűlés fennmaradási engedélyt sem adott rá. Ezek után tüntetéssorozat kezdődött a szobor megvédése érdekében. A megoldást végül az jelentette, hogy Pokorni Zoltán országgyűlési képviselőként benyújtott egy parlamenti törvénymódosítást, ami új helyzetet teremtett: a 23 fővárosi kerületi önkormányzat kezébe adta a döntés jogát a területükön felállítandó szobrokról és emlékművekről.