Az író szerint azon múlik minden, hogy egy társadalom mennyire kulturált, és minél kevésbé kulturált, annál rosszabb mindenkinek. Azoknak is, akik hatalmon vannak.
Nyitókép: képernyőfotó / Index
Kukorelly Endre volt az Index Kibeszélő vendége, a beszélgetés apropóját az ünnepi könyvhét adta. A József Attila-díjas író, költő elmondta véleményét a kultúrpolitika aktuális történéseiről, így Csák János miniszter lemondásáról is, illetve beszélt a készülő új kulturális törvényről és friss kiadványokra vonatkozó akciózási korlátozásról is.
Kukorelly szerint a hazai kortárs kultúra azért van páriahelyzetben, mert azt látjuk, hogy csak az az igazi, ami a piacon elkel.
Szerinte a hosszú sorok a könyvhéten sajnos nem a komoly szerzők előtt állnak, ennek ellensúlyozására indított egy kis kiadót K.E.R.T. néven, amely kizárólag a magaskultúrára fókuszál.
Az író Csák János lemondásáról is nyilatkozott. Szerinte ez egy kényes kérdés, – mint mondta – nem érti azokat az embereket, akik olyan helyzetbe kerülnek, hogy nagyot tudnának alkotni annak érdekében, hogy az ország lelkileg és szellemileg feljebb emelődjön. Kukorelly úgy véli, a kultúrának erős húzóágazatnak kellene lennie,
és ha valaki egy ezzel kapcsolatos fontos posztot elvállal, akkor nehezen indokolható, miért távozik idő előtt.
Azt is kifejtette, hogy azoknak a hozzáállása, akik eddig pozícióban voltak e téren – Hillertől Káslerig –, „meglehetősen siralmas képet mutat”.
„Őket igazából ez a dolog nem érdekelte, nem érintette meg” – szögezte le, hozzátéve, hogy szerinte ezek a politikusok nem voltak elkötelezettek abban, hogy ötről-hatra jusson a társadalom lelkileg és szellemileg. Pedig – mint fogalmazott – „a kultúra a legfontosabb dolog”. Kifejtette: a kultúra egy autonóm dolog, mindennek az alapja. „Azon múlik minden, egy társadalom mennyire kulturált, és minél kevésbé kulturált, annál rosszabb mindenkinek. Azoknak is, akik hatalmon vannak.
Az csak a látszat, hogy a hülyéket könnyebb kormányozni, egyáltalán nem”
– jegyezte meg.
Az író aláhúzta: a kormányzatnak olyan szakmai grémiumokra kellene inkább támaszkodnia, amelyek képesek eltekinteni a pártpolitikai hovatartozástól.
Szerinte katasztrofális lenne a hazai kultúrára nézve, ha kormány kivonulna a terület finanszírozásából és azt teljes egészében a piacra bízná.
A piac ugyanis nem úgy működik, hogy a magas minőségű kultúrát támogatja. A kormánynak éppen az lenne a feladata, hogy fenntartsa azokat a területeket is, amelyek önmagukban nem piacképesek, és azokat újraelosztással támogassa.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
Az ukrán Legfelsőbb Tanács határozata szerint a hadiállapot miatt nem lehet megtartani a helyi önkormányzati választásokat.
