A testület élére azért kellett új vezetőt választani, mert Sulyok Tamás korábbi elnök márciusban köztársasági elnök lett.
Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI
Az Országgyűlés 136 szavazattal megválasztotta az Alkotmánybíróság új elnökét Juhász Imre alkotmánybíró személyében. Az elnökről a képviselők titkosan szavaztak, a megválasztásához kétharmados többségre volt szükség.
A szavazás eredményének a kihirdetése után
Juhász Imre azonnal letette a hivatali esküjét, majd fogadta Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint miniszterek és államtitkárok gratulációját.
Juhász Imrét 2013-ban kétharmados többséggel választotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává, ahol a hetvenedik életévét betöltő Holló Andrást váltotta.
Az 1963-ban született Juhász Imre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1986-ban. Tanulmányai után a polgári eljárásjogi tanszéken lett egyetemi tanársegéd, majd 1989-ben ügyvéd-jogtanácsos tagozaton jogi szakvizsgát tett. 1990 és 2013 között ügyvédként is tevékenykedett, 1992-től egyetemi adjunktus volt.
Az 1990-es évek első felében részt vett az ENSZ által szervezett jogvédő programban, ahol délvidéki és erdélyi menekültek jogi képviseletét látta el. 2000-ben európai jogi szakjogász másoddiplomát szerzett.
2006 novembere és 2008 márciusa között alapító tagként vett részt a 2006-os őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság (CJB) munkájában. 2008 februárjában az Országgyűlés az akkor létrehozott és a rendőrségi tevékenység civil kontrolljával megbízott Független Rendészeti Panasztestület tagjává választotta, 2010-től 2013-ig a testület elnöke volt.
Miután 2011-ben megszerezte a PhD fokozatot, az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának lett tagja, itt 2013 óta dolgozik Magyarország képviseletében. Az Alkotmánybíróságnak 2013. április 3. óta tagja.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
A folyamatot még az áprilisban hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök indította el.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
A 33 éves E. Gábor a kihallgatásán nem tagadott semmit, a letartóztatásáról pénteken dönt a bíróság.
Hatalmas sztárok maradnak le Milánóról.
